Az ír példa - sikeresen zárult az EU-konferencia

A GDP 3 százalékára kell növelni az innováció és a kutatás-fejlesztés (K+F) támogatását az unióra jellemző jelenlegi 1,93 százalékos szintről. Csak így veheti fel a 25 állam a versenyt a világ többi országával – hangzott el egy a Versenyképességi Stratégiák címet viselő konferencián, június 2-án. Amelyen az előadók azt is hangsúlyozták: csak az idén újabb 400 ezer kutatóra lenne az Európai Uniónak szüksége. Ehhez képest a 10 új csatlakozó ország 120 szakembert „vitt be” az EU-ba.

Munkaerőpiac és demográfiai kihívások: hogyan támogatható az aktív 50-60+ korosztály munkaerőpiaci részvétele, és milyen gazdasági értékteremtő megoldásokra van szükség?

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

Az Európai Unió jövője a versenyképesség fokozásában, a kutatás-fejlesztés kiemelt támogatásában rejlik – jelentette ki Vizi E. Szilveszter. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke hozzátette: míg szűk egy évszázaddal ezelőtt a termékek árának 80-90 százalékát a nyersanyag tette ki, mára ez a trend megfordult, és az ár meghatározó részét a hozzáadott szellemi érték teszi ki. Ezért kívánatos, hogy az EU, illetve a nemzetállamok kiemelten járuljanak hozzá a K+F-hez. Ennek közvetlen támogatása éppúgy fontos, mint az adókedvezményekben realizált hozzájárulás.

A versenyképességre átlagban az EU tagállamai a GDP 1,93 százalékát fordítják. A magyar helyzet ennél jóval kedvezőtlenebb, hiszen csupán a GDP kevesebb, mint egy százaléka szolgál innovációs célokat. Ráadásul, míg hazánkban ezer munkavállalóra 3,8 kutató jut, az Unióban ez a mutató 6 felett van – emelte ki az elnök. Aki hozzátette: nem csak az innovációra fordított hozzájárulás mértéke kedvezőtlen hazánkban az uniós viszonyokhoz képest, szerkezete sem megfelelő. Míg Magyarországon a K+F-re fordított pénzek 70 százaléka a központi költségvetésből származik, és csak a maradványt adja a privát szféra, az EU-ban az arány pont fordított.

A privát szektort azonban csak akkor lehet becsábítani a kutatás finanszírozásába, ha adókedvezményekkel, és jogszabályokkal támogatjuk jelenlétüket – hangsúlyozta Vizy. Ugyanakkor a professzor arra is rámutatott, hogy világviszonylatban nem állunk rosszul a kutatóink számát illetően. Szerte a világban ugyanis 3000 magyar kutató és tanár dolgozik. A politikai vezetés legfőbb feladata, hogy ezeket a szakembereket visszacsábítsa Magyarországra – tette hozzá az MTA elnöke. A cél már csak azért is nemes, mert egy felmérés szerint az EU-nak idén 400 ezer fős új kutatói kapacitásra lenne szüksége, amely szám 2010-ig egymilliósra duzzad. Ehhez képest a 10 új csatlakozó tagállam csupán 120 kutatót „vitt be” az EU-ba.

Írország azért lehetett sikeres, mert kiemelten támogatta az innovációt, és a K+F-et – csatlakozott az MTA elnökéhez Mary Harney. Az Ír Köztársaság miniszterelnök-helyettese rámutatott: ezt főként adópolitikájában érvényesítette Írország. Ennek értelmében 70 százalékról 48 százalékra csökkent az átlagos adóterhelés. Ezen belül a személyi jövedelemadó sávok 20 és 42 százalék között változnak. A minimál órabér Írországban 7 euró, és ennek kilenctizede adómentes. Ráadásul a középső jövedelmi kategóriába eső bérek adóznak a legkedvezőbben – mutatott rá a politikus. Egyebek mellett ennek is köszönhető, hogy mára az átlagos munkanélküliség 4 százalékra apadt a korábbi 17 százalékról.

Ugyanakkor a Lisszaboni Döntés (amely a tudásalapú társadalmat alapozta meg) jelenleg nem érvényesül. Ezt támasztja alá, hogy míg korábban az EU és az USA tudásba fektetett pénzei között 15 milliárd dolláros olló volt, mára ez 200 milliárdra bővült. A rést két eszközzel lehet szűkíteni. A jelenlegi átlagban a GDP 1,5 százalékáról 3 százalékra kell bővíteni a K+F-re fordított pénzeket, valamint az egységes jogszabályokon is lazítani kell – hangsúlyozta Mary Harney. Egy tanulmány szerint ugyanis, ha kis mértékben fellazítja az Unió a jogszabályait, akkor a termelékenység 3, míg a GDP 7 százalékkal bővülhet.

Az Európai Gyáriparosok Szövetsége szerint a Lisszaboni Döntésben foglaltak nem tarthatóak – mutatott rá Fodor István. Az Ericsson Magyarország elnöke rámutatott: a cél az lehet, hogy a meghatározott célok megvalósítása a lehető legkisebb késedelmet szenvedjen. Ennek egyik eszköze, hogy ténylegesen a GDP háorm százalékára bővüljön a szektor támogatása. Ezzel párhuzamosan az oktatásba is sokkal több pénzt kell invesztálnia a nemzetállamoknak. Nem mellékes, hogy a jogszabályi környezet is támogassa az innovációt – hangsúlyozta Fodor. Ez utóbbi egyrészt az adópolitikát, másrészt az egyéb törvényi környezetet (például a szellemi tulajdon védelmét) foglalja magában.

Bár az előzetes tervek szerint Medgyessy Péter miniszterelnök is részt vett volna az Ír Köztársaság és a Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács közös konferenciáján, a magyar kormányt végül is egy politikus sem képviselte.

Véleményvezér

Nagyot nőtt Zelenszkij népszerűsége

Nagyot nőtt Zelenszkij népszerűsége 

Zelenszkij úgy néz ki túlélte a korrupciós válságból fakadó népszerűségvesztést.
Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút 

Lehet, hogy a világ legértelmetlenebb háborújának vagyunk tanúi.
Romániának semmi baja az ukránokkal

Romániának semmi baja az ukránokkal 

Románia nagy üzleteket köt Ukrajnával.
A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca

A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca 

Halálos járvány pusztít a magyar szőlőkben.
Kétpártrendszer felé halad az ország

Kétpártrendszer felé halad az ország 

Politikatörténeti különlegesség előtt áll Magyarország.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo