Az Európai Unió alkotmányáról éles vitát folytatnak az EU-s országok, eldöntendő ugyanis, hogyan legyen majd a minősített többségi szavazás a kül- és biztonsági ügyekben, a szociálpolitikában, a bel- és igazságügy területén? Magyarország azonban nem kíván az ütközőzónában helyet foglalni – derült ki a Külügyminisztérium főcsoportfőnökének, Györkös Péternek az értékeléséből. A diplomata annak apropóján adott tájékoztatást, hogy a hónap második felében kerül sor egyrészt a kormányközi konferenciára, másrészt az EU-csúcsra: a tagországok akár politikai megállapodásra is juthatnak az európai alkotmányról. Hazánk – bízva például egy úgynevezett kiegyensúlyozott intézményi csomag szentesítésében – jó okkal reméli, hogy a magyar prioritások változatlanul zöld utat kapnak, illetve megerősítést nyer a kisebbségi formulára, a védelempolitikára vonatkozó indítványok. Magyarországnak az is fontos szempontja, hogy az Európai Bizottság ne legyen kisebb, s maradjon meg az országonkénti szavazóbiztosi felállás. A minősített többség ügyét sok ország sokféleképpen képzeli el, hazánk ehelyütt hajlik a kettős többség elvének elfogadására, de a paritást azonban fontosnak tartja, azaz az úgynevezett tagállamszám és a lakosságszám arányát reális módon vegye figyelembe az alkotmány.

Elképzelhető, hogy nem jutnak egyezségre a júniusi tanácskozásokon résztvevők. Ez ugyan nem szerencsés, de – hazánk számára ez alapvető – a költségvetésre, támogatási rendszerekre vonatkozó koraősszel esedékes tervezési folyamatot nem befolyásolja. Magyarán a pénzügyi tervezés zavartalanul folytatódik, egyébként is a 2001-ben létrejött Nizzai Szerződés az unió munkáját, függetlenül a hiányzó alkotmánytól, „eligazgatja”.