A társadalmi párbeszéd előmozdítására hívja életre a kormány a Gazdasági és Szociális Tanácsot. A testület feladata, hogy hozzájáruljon az ország hosszabb távú fejlődését meghatározó, kormányzati ciklusokon átnyúló nemzeti stratégiák kimunkálásához és segítse ezekben a társadalmi konszenzus kialakítását A tanács alakuló ülésére a Parlamentben került sor.

A Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT) küldetése a gazdaság és a társadalom átfogó fejlődését érintő országos ügyek és az ezekben kialakítandó, kormányzati ciklusokat átívelő nemzeti stratégiák magas szintű megvitatása. A testület konzultatív fórum, azaz véleményeket, javaslatokat fogalmaz meg és állásfoglalásokat fogad el. A GSZT a mindenkori kormánytól független és pártpolitizálástól mentes intézmény. Résztvevői a jelen kormányzati cikluson túlmutató négyéves időszakra kapnak felkérést. A résztvevők kiválasztása nem kormányzati döntéssel, hanem a kormánytól független „személytelen” mechanizmusok révén történik. Így egyes esetekben meghatározott társadalmi érdekcsoportokat képviselő szervezetek első számú vezetőinek teljes köre automatikusan felkérést kap a részvételre (ilyenek az országos szakszervezeti konföderációk, az országos munkaadói szövetségek és a gazdasági kamarák), míg más esetekben a delegálás jogát a kormány meghagyja a vonatkozó társadalmi csoportok szerveződései számára (így a tudomány szerveződéseinek illetve a civil szervezeteknek. A társadalmi párbeszéd hazai intézményrendszeréből a nemzeti stratégiák megvitatására hivatott intézmény eddig hiányzott. A GSZT és az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), funkciói határozottan elkülönülnek. Az OÉT a munka világával kapcsolatos háromoldalú érdekegyeztetés hazai csúcsintézménye. A két testület nincs alá-, illetve fölérendeltségi viszonyban egymással, kiegészítik egymást, és semmiképpen nem „riválisok”.