„Szakmailag indokolatlan korrekciókkal érte el a nemrégiben napvilágot látott kedvező gazdasági eredményeket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)” – jelentette ki a Magyar Nemzet híradása szerint Mellár Tamás, az intézmény volt elnöke (Magyar Nemzet, 2004. július 9., 1-3. oldal). Példaként „csupán” az ipari termelés, a GDP, valamint a külkereskedelem alakulását hozta fel. Vagyis a lényegesebb makrogazdasági mutatók összességét.

A Központi Statisztikai Hivatal meglepődve látta korábbi elnöke érvelését, miszerint az intézmény „főleg a statisztikai számok világába való beavatkozással mutatta ki” a kiemelkedő gazdasági növekedést. Mellár Tamás állításának egyedüli viszonyítási alapját „az előzetes várakozások” alkotják. A pontos fogalmi lehatárolásokkal, szabatos definíciókkal dolgozó statisztikában nem a „várakozások”-hoz viszonyítunk, hanem valamely korábbi időponthoz (bázis), vagy pedig – a nemzetközi összehasonlításokban –, térben egymástól távoli, statisztikailag összemérhető jelenségeket vetünk egybe.

A Központi Statisztikai Hivatal visszautasítja Mellár Tamás kijelentését, miszerint „indokolatlanul jelentős mértékű korrekciókra” került volna sor bármelyik, általa említett adat esetében. Ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy az intézmény korábbi első számú vezetője elmulasztotta megemlíteni, hogy a nemzetközi gyakorlattal összhangban álló korrekciós politika kidolgozására és bevezetésére a KSH-ban az ő elnöksége idején került sor. Elnökként Mellár Tamás jegyezte az általa kifogásolt, és belső szabályzatba foglalt eljárásokat, amelyeket azóta is ugyanazok a nemzetközileg is ismert szakemberek alkalmaznak, akik a statisztikai számok világába bevezették ezt az eljárási rendet.

„És bárki is a hivatalban az elnök, a manipulációra gyakorlatilag nincs mód és lehetőség, az adott technológiai folyamatot figyelembe véve, s a nemzetközi előírásokat, amelyeket rendszeresen ellenőriznek” – nyilatkozta 2003. novemberében Mellár Tamás az Inforádiónak. „Nem tudom elképzelni, hogy bárki is legyen a KSH elnöke, mondjuk az ipari termelést vagy a fogyasztói árindexet még csak rövid távon is torzítani tudná” – vélekedett két héttel később a Demokrata hasábjain, miután a Népszabadságban tudatta: „A hivatalhoz kell lojálisnak lenni, nem a kormányhoz”. Ezekkel a megállapításaival csak egyetérteni lehet.

Nemcsak a KSH-ban az adatok előállításán dolgozó munkatársai, de az összes adatszolgáltató és minden felhasználó szempontjából méltánytalan és sértő minden olyan kijelentés, amely a tényszámok manipulálását sejteti. A Központi Statisztikai Hivatal közzétett adatai szakmailag megalapozott, a nemzetközi ajánlásokkal összhangban álló módszertan alapján jönnek létre. Az adatok torzítására sem mód, sem szándék nem volt, nincs, és a várakozások szerint nem is lesz. A KSH a tényekkel szemben lojális.

A KSH Elnöki Titkársága