A kutatók szerint az európai bankoknak még sok feladattal kell megbirkózniuk, ha élvezni akarják azokat az előnyöket, amelyeket a tervezett egységes európai pénzpiac kínál, és amelynek kereteit az Európai Unió 2005-re rögzíteni kívánja.

A Banking beyond borders: will European consumers buy it? című felmérést a YouGov piackutató végezte a KPMG megbízásából, több mint 2300 banki ügyfél megkérdezésével. Tíz európai országban kérdezték az ügyfeleket arról, mennyire elégedettek a jelenlegi banki szolgáltatásokkal, és miként vélekednek a bankok nemzetközi terjeszkedéséről.

Határokon át

A válaszok összességében azt jelzik, hogy Európa megosztott ezekben a kérdésekben. Az ügyfelek Észak- és Nyugat-Európában általában nem szívesen használják a külföldi bankokat. Az egységes piac megteremtését leginkább a britek és a hollandok ellenzik – a britek 73 %-a és a hollandok 71 %-a inkább a hazai pénzintézetekkel bankolna, mint a külföldiekkel (a 10 ország átlaga 53 % volt).

Jóval nagyobb a hajlandóság az egységesülésre a dél- és közép-európai országokban: a spanyolok, olaszok, csehek és lengyelek több mint 80 százaléka támogatja az egységes pénzpiac létrehozását, sokan értettek egyet azzal is, hogy a bankszektornak át kell alakulnia, és nyitottabbá kell válnia a külföldi bankok felé.

A nemzetközi terjeszkedést megnehezíti, hogy az összes megkérdezett csaknem fele egyetlen külföldi bankot sem tudott megnevezni, és mindössze 52%-uk tudott legalább egy külföldi pénzintézetet említeni. A legismertebb a Deutsche Bank (10 %), a Citibank és a Barclays (mindkettő 4 %).

Lengyelországban például a megkérdezettek mindössze fele tudott megnevezni legalább egy külföldi bankot, miközben a helyi bankok 90 %-a külföldi kézben van.

„Ennek az lehet az oka, hogy sok külföldi bank helyi pénzintézet nevét használva működik, azaz sok ügyfél nem is tudja, valójában ki a bank tulajdonosa. Bár Magyarország nem szerepelt a felmérésben, a helyzet hasonlónak tűnik nálunk is” – tette hozzá John Varsanyi, a KPMG magyarországi irodájának pénzügyi szolgáltatásokért felelős partnere.

Ugyanakkor a felmérés szerint vannak bíztató jelek is: az összes megkérdezett 68 %-a támogatja az egységes pénzpiac létrehozását, míg 60%-uk tartja elképzelhetőnek, hogy a jövőben külföldi bank szolgáltatását is használja majd. A válaszadók fele egyetért a pénzpiacok nyitottabbá tételével is.

Brendan Nelson, a KPMG Globális Pénzügyi Szolgáltatások üzletágának elnöke szerint a bankok számára eddig is nehéz volt a nemzetközi terjeszkedés, és ez így lesz a jövőben, még az egységes pénzpiac keretei között is.

„Bár az ügyfelek eléggé nyitottak ahhoz, hogy külföldi pénzintézettel is bankoljanak, komoly piacnyerésre nemigen számíthatnak a külföldi bankok. Kulcskérdés lesz, milyen stratégiát követnek a bankok a márkanevekkel – a külföldi bankok ilyen alacsony ismertségét tekintve a bankok vagy sok időt és pénzt invesztálva valóban ismertté teszik magukat, vagy egy helyi, ismert pénzintézet felvásárlásával hatolhatnak be a piacra” – hangsúlyozta Brendan Nelson.

John Varsanyi is úgy véli, a kereskedelmi bankok számára mindez komoly kihívásokat jelent, ha ki akarják terjeszteni szolgáltatásaikat más országokra is, különösen amikor az Európai Unió, tíz új állam felvételével, tovább bővül ebben az évben.

„Új ügyfeleket szerezni és megtartani akkor van esély, ha a bank rugalmas árstruktúrát, minőségi termékeket és szolgáltatásokat kínál, és hatékony értékesítési csatornákat épít ki” – tette hozzá John Varsanyi.

Az euró szerepe

Az euró bevezetését a megkérdezettek nem tekintik általában sikeresnek – ez további akadálya lehet a nemzetközi expanziónak. Arra a kérdésre, hogy az euró bevezetése kedvező hatással volt-e az országra, az eurót alkalmazó öt országban (Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország) a megkérdezettek 54 %-a nemmel válaszolt, és csak 32 %-uk nevezte sikeresnek az új pénzt. A legelégedetlenebbek a hollandok – 73%-uk mondta sikertelennek az euró bevezetését.

Ugyanakkor az öt országban a megkérdezettek kétharmada (66 %) örülne, ha egész Európa az új pénzt használná – jelezve, hogy a még az eurót sikertelennek tartók is szívesen látnák az eurózóna bővítését, és ezáltal egységesebb összeurópai piac kialakítását.

Az eurót nem alkalmazó öt államban (Csehország, Lengyelország, Svédország, Svájc és Nagy-Britannia) kis többségben vannak az euró felvételét támogatók (összességében 47 %-uk mondott igent, 35 %-uk nemet, míg 18 %-uk nem tudott dönteni). Leginkább a britek ódzkodnak az eurótól – ott a „nem” volt többségben (51%), míg 35 % támogatja az új pénz felvételét, és 14% a bizonytalanok aránya.

Ügyfelek – elégedettség és hűség

A felmérés szerint a legtöbb országban a bankok nagyfokú elégedettségnek örvendhetnek. Meglepő lehet, hogy a megkérdezettek 78 %-a válaszolt egyetértőleg arra a kijelentésre: „A bankom jó színvonalú szolgáltatást nyújt nekem, és igen elégedett vagyok az együttműködésünkkel”. Az ügyfélelégedettség Hollandiában a legmagasabb (86 %), és jó értékelést kaptak a svájci, német és a svéd bankok is. Az olaszok bizonyultak a legkevésbé elégedettnek (56 %-uk értett egyet az említett állítással), – így nem véletlen, hogy Olaszországban nagy a hajlandóság arra, hogy külföldi bankot használjanak.

Igen jellemző az ügyfelek hűsége is – a megkérdezettek 53 % már több mint 10 éve használja elsőszámú bankjának szolgáltatásait, 19 %-uk pedig 6-10 éve ügyfele a banknak. Ugyanakkor a válaszadók 15 %-a fontolgatja, hogy egy éven belül bankot vált – itt az olaszok „vezetnek” (29%), és sokan csatlakoznának új bankhoz Lengyelországban (25%) és Franciaországban (20%) is.

Brendan Nelson szerint az elégedettség magas foka azt jelzi, hogy az ügyfelek a kellemetlen eseteket inkább rendellenességnek tekintik.

„Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a terjeszkedni vágyó bankoknak még nehezebb lesz új ügyfeleket elcsábítani egy másik országban. A sikerhez alapfeltétel a kiváló szolgáltatás és árszabás, és meghatározó lehet az internetes szolgáltatások fejlettsége is.”

John Varsanyi egyetért azzal, hogy bár Európában van hajlandóság a külföldi bankok befogadására, valódi üzleti sikert elérni nem lesz egyszerű.

„Bár Európa akár néhány éven belül egységes pénzügyi piaccá válhat, a kontinensen jelentősek maradnak a különbségek a jövőben is. A bankoknak ezért nagyon alaposan át kell gondolniuk, milyen névvel és milyen marketing stratégiával jelennek meg más országok piacain, különben a választott piac nem fogadja be őket. Összességében a dél- és közép-európai országok a legígéretesebbek a terjeszkedni vágyó bankok számára”– hangsúlyozta John Varsanyi.
s. m.


Az egységes európai pénzügyi piac

Az Európai Unió 2000-es lisszaboni csúcsértekezlete azt a célt tűzte ki, hogy az Unió 2010-re legyen a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdasága. Mindennek eléréséhez kiemelkedő feladatként határozták meg az egységes európai pénzügyi piac megteremtését 2005 végére.

Az EU akciótervének megvalósítása a végéhez közeledik. A szükséges jogi változások többsége megszületett – a 42 módosítandó jogszabályból 37-et már alkalmaznak.

Ezek célja:

• egységes nagykereskedelmi piac megteremtése,

• nyitott és biztonságos kereskedelmi piacok létrehozása,

• magas színvonalú és egységes standardok az óvatosság elvének érvényesítése érdekében.

A kereskedelmi piacokon azonban még komoly, részben kormányzati vagy szabályozási hátterű akadályok vannak: az egyes államokban még léteznek eltérő saját szabályozások, illetve más a fogyasztóvédelem jogi szintje.

Összességében ugyanakkor a törvénykezés és szabályozás terén egyaránt közelítünk az egységes piac feltételeinek megteremtéséhez.