A schengeni információs rendszerhez (SIS) való csatlakozás további tízmilliárdos nagyságrendű fejlesztéseket tesz szükségessé a belügyi szerveknél. E rendszer kialakítása és beüzemelése az előfeltétele annak, hogy Magyarország a schengeni övezethez tartozhasson. Brüsszel a maga részéről az úgynevezett Schengen-alapból 10 milliárd forinttal járul hozzá a fejlesztések költségeihez. Ezt a pénzt május elseje után hívhatja le hazánk. A csatlakozás feltételeinek megteremtéséhez költségvetési forrásokra is szükség lesz, ám ennek mértéke még nem ismert.

Szakértők szerint ennek oka, hogy még nem készült el a SIS II. E rendszer tartalmazná a shcengeni övezetbe belépő összes személy adatait, valamint a körözött és kutasított személyek információit. Ugyancsak vizsgálják még, hogy mely feladatokat kell kizárólag hazai forrásból megfinanszírozni. Egy biztos. A munka során bővíteni kell a kölcsönös adatcserét lehetővé tevő informatika eszközök számát, új titkosítási eljárásokat kell átvenni és alkalmazni, valamint a központi idegenrendészeti nyilvántartást is a schengeni rendszerhez integrálhatóvá kell tenni.

Mindezek jelentős hardver- és szoftverfejlesztést igényelnek. Felmerült, hogy előbb a vízumoknál, majd az útleveleknél is be kell vezetni a biometrikus azonosítójelek használatát. Ez ujjlenyomat, DNS, vagy éppen íriszdiagnosztika is lehet. Egyelőre azonban nem kell attól tartani, hogy újabb okmánycserére kerül sor. A Belügyminisztériumban ugyanis arról tájékoztatták lapunkat, hogy Brüsszelben még nem hoztak határozatott ezzel kapcsolatban.

Az előzetes tervek szerint hazánk 2006. közepétől kísérleti jelleggel csatlakozna a SIS-hez, míg ezt követően 2007. január elsejétől kezdődne az éles üzem. Ekkortól megszűnne az ellenőrzés az osztrák, szlovén és szlovák határátkelőhelyeken. Ugyancsak ekkortól számítva az Ukrajnával, Romániával és Szerbia-Montenegróval közös határszakaszokon Magyarországnak kell majd gondoskodnia az Unió biztonságáról.