A most zajló, tíz országra kiterjedő bővítés az EU működésében is számos régi-új kérdést vet fel – mondta Palánkai Tibor. A szakember ezek közül elsőként emelte ki, hogy a kibővült EU-n belül megmarad-e a fő hangsúly a felzárkóztatás, modernizácilás kérdésén. Ugyanis elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, amely szerint e folyamat lelassulhat. Akadnak még ennél pesszimistább forgatókönyvek is. Egy biztos: a közeljövőben három fő ponton várhatóak konfliktusok az Unión belül. Ezek a csomópontok az alkotmányozás, a 2007-től 2013-ig tartó új költségvetés kimunkálása, valamint a stabilitás; a közös biztonságpolitika kérdése.

Ezzel kapcsolatosan Gottfried Péter, a Külügyminisztérium államtitkára megjegyezte: amennyiben az alkotmányozás kudarcot vallana, az az EU jövőjét alapvetően, és negatívan határozná meg. A politikus ugyanakkor rámutatott: az utóbbi időben – szerencsére – háttérbe szorultak a többsebességes Európát szorgalmazó nézetek. Gottfried egyetértett Palánkaival abban, hogy a közeljövő legnagyobb kihívása az új költségvetés kimunkálása lesz. E téren több szintű és jól kitapintható konfliktusok tapasztalhatóak. Egyrészt érthető ellenállás tapasztalható a nettó befizetők, valamint a nettó kedvezményezettek között. De a régi és a most belépő tagállamok között is új feszültségek keletkezhetnek.

Ide kapcsolódóan Csaba László arról szólt, hogy véleménye szerint leértékelődik az EU újraelosztó szerepe. A közgazdász ezt azzal magyarázta, hogy a jelenlegi hat nettó befizető tagállam a jövőben nem áldoz többet a közösségi célokra. Manapság egyébként az Unió költségvetésének 0,97 százalékát fordítják ilyen célokra. Csaba szerint ez akár 0,8 százalékra is mérséklődhet, holott a vonatkozó előírások szerint az újraelosztás felső határa 1,27 százalék lenne.

Az új tagoknak ráadásul azzal a dilemmával is szembe kell néznie, hogy mely közösségi előírásokat milyen mélységig vegyék át. A globalizáció ugyanis nem jelenthet homogenizációt. Csaba László például a bolognai folyamat kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Németországban, Franciaországban és Olaszországban igen magas a tartósan munkanélküli diplomások száma. Ez pedig nem lehet követendő példa Magyarország számára. Ugyancsak meg kell fontolni, hogy a közigazgatási reformot, (egyebek mellett) a régiókra való átállást miként valósítsa meg hazánk.

A beszélgetésből az is kiderült, hogy Palánkai Tibor 20-25 éves távlatban 35-38 tagú Unióval számol. Szavai szerint most az EU határai elérik a nyugati kereszténység határait. Amennyiben jóslata beválik, akkor az Unió külső határai egybe esnek majd a keleti kereszténység határaival. Palánkai szerint az biztosnak tűnik, hogy Oroszország egyhamar nem lesz a gazdasági-értéközösség tagja, ám azt nem zárta ki, hogy izlandi, norvég példákból okulva erős külső támogató-együtműködő állammá váljon Oroszország.