A mű gyakorlatilag két fő részre osztható. Az első rész az Unió bővítésének elméletével foglalkozik, míg a második a gyakorlati kérdéseket veszi górcső alá. Ez utóbbi külön tárgyalja a tizenötök helyzetét, illetve a mostani bővítés főbb kihívásait. Az elmélettel foglalkozó fejezetek egyfajta szintézist próbálnak megvalósítani az EU működésével, bővítésével foglalkozó közgazdasági és politológiai iskolák között.

E rész öt fő terület emel ki a vizsgálható szegmensek széles tárházából. Ezek: az integráció tartalma, az intézményrendszer jelenlegi felépítése, és várható alakulása, a bővítés elemzése költséghaszon szempontjából, illetve a közösségi politika változásai. Hasonló felosztást követ a bővítés tartalmi elemzése is. Egy ilyen átfogó mű természetesen nem lehet meg egy – ha tetszik harmadik – elméleti bevezető rész nélkül. A szerző nem törekedett arra, hogy patikamérlegen mérje ki az egyes részek hosszát, így az egyre terjedelmesebb részek között is az EU keleti bővítését taglalja a leghosszabban.

Természetesen az egyes részek nem választhatóak nem választhatóak el egymástól, szorosan egymásra épülnek. Így például az elméleti rész is egyaránt foglalkozik az EU strukturális és funkcionalista vonatkozásairól. Az úgynevezett Fehér Könyv kapcsán kitér a sokszintű kormányzás kérdésére. Az, hogy az elmélet és gyakorlat nem választható el egymástól, jól jelzi, hogy e problémát nem csak politikai, hanem gazdasági, finanszírozhatósági kérdésként is leírja a szerző.

A keleti bővítés kapcsán egy új nézőpontot is bevon Palánkai. Ez pedig az integrációs érettség fogalma. Ez sokban különbözik ugyanis a tagsági érettségtől. Az integráciálódó Magyarország, illetve a másik kilenc csatlakozó ország tekintetében hat fő kérdéskört vizsgál. Külön foglalkozik a piacgazdaság és a versenyképesség helyzetével. Ugyancsak külön fejezet taglalja a 25 tagúra duzzadó EU stabilitási problémáját. Ugyancsak vizsgálja a szabályozás, a szociális kohéziót, az új Európa finanszírozását, finanszírozhatóságát.

Mivel az utóbbi napokban, és várhatóan középtávon a honi gazdaságpolitikai vitákat meghatározza majd, hogy mikor és milyen feltételekkel csatlakozhat Magyarország az eurózónához. Palánkai szerint a feltételek pénzügyi teljesíthetősége nem eleve adott. Ráadásul – érdekes módon – a pénzügyi érettségnek való megfelelést elsősorban politikafüggő folyamatként írja le.

Palánkai napokban megjelent angol nyelvű kötete a közgazdasági és üzleti szféra számára készült időtálló és átfogó munka.



Palánkai Tibor: Economics of Enlarging European Union, Akadémiai Kiadó, 2004. 397 oldal, 8200 forint.