Magyarország uniós csatlakozása előtt egy hónappal máris Brüsszelben van az első magyar kohéziós támogatási kérelem. A PHARE segélyprogram és a két előcsatlakozási alap (ISPA, SAPARD) után hazánk EU-tagállamként jogosult lesz a nagy volumenű környezetvédelmi és infrastrukturális projekteket támogató Kohéziós Alap forrásainak igénybevételére is. Az első magyar kohéziós projektnek járó címet a Központi Szennyvíztisztító Telep tudhatja magáénak. A Csepel északi részén, mintegy 104 milliárd forintos költséggel 2008-ra megépülő létesítménynek köszönhetően Budapesten 92 százalékosra nő a Dunába engedett, biológiailag tisztított szennyvizek aránya. Hazánk – és Közép-Európa – legnagyobb környezetvédelmi beruházását az előkészületektől a telep üzemeltetésének megszervezéséig a Fővárosi Önkormányzat által 2002-ben létrehozott Enviroduna Kft. bonyolítja le.

Az Európai Bizottsághoz most benyújtott pályázati anyag célja a beruházás költségeinek 65 százalékát kitevő uniós támogatás elnyerése. A fennmaradó összeg 20 százalékát a magyar központi költségvetés, 15 százalékát pedig Budapest állná. A Bizottsághoz eljuttatott csomag tartalmazza a részletes megvalósíthatósági tanulmányt és ennek összefoglalóját, a beruházás pénzügyi és gazdasági elemzését, a részletes környezeti hatástanulmány összefoglalóját, a környezetvédelmi és vízügyi hatóságok által kiadott engedélyeket, illetve a lakossági meghallgatások jegyzőkönyveit. A támogatási kérelem benyújtását követően a Bizottság várhatóan rövid időn belül igazolást küld, amely szerint a pályázati anyag a formai követelményeknek megfelel. Ezután következik a szakmai véleményezés folyamata, amely körülbelül fél évet vesz igénybe. Az Enviroduna által elkészített és összeállított pályázatot az utolsó minőségellenőrzést követően hivatalosan a Kohéziós Alap Irányító Hatóság – vagyis a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Hivatala – nyújtotta be Brüsszelbe, az azt felügyelő államtitkár ellenjegyzésével.

Jelenleg Budapesten száz liter szennyvízből mindössze 34 liter biológiailag tisztított. A fővárosi szennyezés hatása több mint száz kilométeres körzetben kimutatható. A Központi Szennyvíztisztító Telep naponta 350 ezer köbméter vizet fog megtisztítani: ez a jelenleg működő, összes korszerűsített szennyvíztisztító együttes teljesítményét is meghaladja. A fővárosi lakosság több mint felét kiszolgáló létesítmény tisztítja majd Pestről a Belváros, a Nagykörút menti belső kerületek, valamint Kőbánya és szinte teljes Buda szennyvizeit. Megépítésével Budapesten 92 százalékosra nő a Dunába engedett, biológiailag tisztított szennyvizek aránya. A beruházás megóvja a szennyeződéstől a főváros ivóvízbázisát képező Csepel-szigeti kavicsteraszok vízkészletét és a Duna-partot mint nemzeti örökséget. A szennyvíztisztító telep helyszíne emellett Budapest egyik frekventált városfejlesztési zónája. A beruházás hozzájárul ahhoz, hogy a csepeli szigetcsúcs Budapest egyik új városközpontjává váljon.