Az Európai Unióban két regionális növekedési központ van – mondta Thomas Glaser, az Európai Unió magyarországi delegációjának kommunikációs igazgatója. Az egyik ilyen úgynevezett „aranybanán” Birminghamből indul és Németországon keresztül egészen Kanadáig húzódik. A másik kiindulási pontja Katalónia. Ugyanakkor az elmúlt években az igazgató szerint egy harmadik regionális fejlődési központ is kialakulóban van. Ennek határai: Csehország-Szlovákia-Győr-Bécs-Szlovénia.

A magyar részvételre jó példa a győri Audi-beruházás, amely a hazai beszállítók által magával húzta az egész térség fejlődését. Ugyanakkor egyes régiók nem képesek egy teljes országot felemelni - tette hozzá már Szabó Imre, a Közép-Magyarországi Fejlesztési Tanács elnöke. - Miközben a főváros térsége gazdasági erő tekintetében dinamikusan fejlődött, eközben még ebben a térségben is nagyok a különbségek. Az elnök példaként emelte ki Szob és Nagykáta környékét, mint lemaradó területet.

Ahhoz, hogy hazánk élni tudjon az EU nyújtotta lehetőségekkel, dönteni kell: a görög, vagy az ír mintát akarjuk követni – reflektált Glaser. Az ír példa egyébként annak okán is közel áll a honi viszonyokhoz, hogy ott a hetvenes években adminisztratív úton állították fel az északi, keleti és déli térséget. Hazánknak az elkövetkező két évben még ideje kigondolni, milyen regionális politikát folytat, hol húzza meg az egyes kistérségek határait – mutatott rá az igazgató.- Arra azonban nem árt felkészülni, hogy a régiók fejlesztése nem megy konfliktusok nélkül. Írországban például az oktatásra és a kis- és középvállalkozások, valamin a kutatás-fejlesztésre fordították a fő hangsúlyt az uniós csatlakozásuk után, ám az infrastruktúrára nem költöttek. Mindazonáltal 15 év alatt Írország egy jól prosperáló gazdaságot épített ki. Szabó szerint a stratégiai tervezés során ugyanakkor Magyarországon leginkább az infrastruktúra és a humánerőforrás fejlesztésére kell majd fókuszálni. Ennek előmozdítása részben a regionális fejlesztési tanácsok feladata.

Ehhez szintén az infrastruktúrát kell megteremteni. A megfelelő információáramlást segítik elő az úgynevezett EU információs pontok. Ezek főként közösségi színtereken (önkormányzatok, könyvtárak, teleházak) lelhetőek fel. Ugyanakkor az elnök arról is szólt, hogy a fejlesztések megvalósulásához valós együttműködésekre van szükség. Jelenleg Magyarországon ugyanis még csak „statisztikai regionalizmus” van – mutatott rá ismét Szabó Imre.

Thomas Glaser szerint az uniós finanszírozás tekintetében Magyarország kedvező helyzetben lesz 2004. és 2006. között. Ugyanakkor elképzelhető, hogy nem sikerül majd olyan mértékben lehívni a pénzeket, hogy az az előzetes várakozásoknak megfeleljen. Emiatt kiemelkedő felelősség van azokon a szakembereken, akik az egyes programokat, pályázatokat megtervezik. Ha ugyanis Magyarország nettó befizetővé válna, akkor azt a kormány hibájának rónák fel, holott közös a felelősség.