Ahhoz, hogy megfelelően ki tudjuk használni a rendelkezésre álló összeget mind az államigazgatásnak, mind az informatikai hálózatnak, mind pedig a pénzügyi szektornek fel kell készülnie – hangsúlyozta Dobrev Klára. Az NFH elnökhelyettese rámutatott: az EU-s támogatásoknak köszönhetően Írország hét év alatt jelentős fejlődésen ment keresztül. Míg 2004-től 2007-ig 1350 milliárd forintot pályázhatnak meg vállalkozások, önkormányzatok, valamint a civil szféra szereplői, az EU új költségvetésében nagyságrenddel több forrás áll majd Magyarország rendelkezésére.

A 2007-től 2013-ig tartó új tervezési időszakban 10 ezermilliárd forint szolgál(hat)ja majd hazánk felzárkózását. Maguk a rendelkezésre álló források három részből tevődnek össze. A pénz 80 százalékát az EU, illetve a hazai költségvetés állja. A fennmaradó 20 százalék pedig a pályázók önrésze. Ez természetesen csak átlagos mutató, hiszen akadnak olyan területek, ahol nem szükségeltetik önrészt felmutatni a pályázati pénz elnyeréséhez – hangsúlyozta Dobrev.

Ilyen szegmens – egyebek mellett – a foglalkoztatással összefüggő, illetve a civil szféra támogatását szolgáló tenderek. Ugyanakkor a versenyszférát is érintő pályázatoknál gyakori a 60-80 százalékos önrész is. E tekintetben a bankszektornak is fel kell készülni az EU-s támogatások fogadására, hiszen megfelelő hitelkonstrukciók bevezetésével könnyebb előteremteni a saját erőt.

Az előcsatlakozási alapokból (Phare, ISPA, Sapard) egyébként a rendelkezésre álló összeg 97-98 százalékát sikeresen tudta az ország lehívni – emelte ki az elnökhelyettes. Ez némi optimizmusra is okot adhat. Ráadásul a pályáztatáshoz szükséges intézményi rendszer is elkészült: kétezer ember dolgozik a tenderek befogadásán, feldolgozásán. A viszonylag nagy létszámú apparátusra szükség is van, hiszen például a gazdasági versenyképesség operatív program esetében 6000 pályázat olyan, amely az alapfeltételeknek eleget tesz. Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló összeget, minél jobban kihasználhassuk, a tervezést kell megfelelő szintre hozni.

Dobrev úgy vélekedett, hogy a jelenlegi Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) bár jó, de vannak hiányosságai. Ezt az elnökhelyettes az egyes szakmai csoportok eltérő lobbierejével magyarázta. Az új NFT-nek három területre kell majd fókuszálnia. Ezek a munkaerő képzésével összefüggő feladatok, az informatikai, valamint az infrastrukturális beruházások. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban, hogy a település határában található vár felújítása nem oldja meg a falu, vagy város összes gondját. Ezt azzal összefüggésben jegyezte meg a szakember, hogy 3200 önkormányzat közül 3198 ilyen célra pályázott.

Jelenleg méltatlanul háttérbe szorulnak a humánerőforrás fejlesztésével összefüggő pályázatok. Az igaz, hogy az ezzel összefüggő beruházások nem látványosak, és nem lehet vele választásokat nyerni, ám hosszú távon megtérülnek – mutatott rá Dobrev Klára.