Ma mintegy 6800 önálló nyelvet tartunk számon. De napjainkban számos társadalmi, demográfiai és politikai tényező járul hozzá ahhoz, hogy hónapról hónapra egyre több anyanyelv végleg eltűnjön. Egyes szibériai nyelveket például egy közösségen belül csak 45 éves kor fölöttiek használnak aktívan. Ahogy ezek a kis kultúrák egyre integrálódnak az orosz társadalomba, hamarosan eljöhet az idő, hogy az utolsó, anyanyelvét folyékonyan beszélő is meghal.

Amellett, hogy egy nyelv eltűnésével értékes etnográfiai és kulturális információkat is elvesztünk, az emberi agy különböző kognitív struktúráinak feltérképezésében is hiányfolt keletkezik. Az összehasonlító nyelvelemzések révén a világ értelmezésének és reprezentálásának többféle modelljét sikerült elkülöníteni. Néhány amerikai bennszülött nyelv például teljesen sajátos időkoncepcióról árulkodik.

Ahogy sok kisebbségi nyelv kihalófélben van, a bolygót uraló nyelvek, mint a kínai, az angol és a spanyol, egyre sokszínűbbek és összetettebbek lesznek. Emellett új nyelvek is felbukkanhatnak, különösen az egyre inkább differenciálódó kínai esetében, ahol egyes nyelvjárások annyira eltérhetnek, mintha külön nyelvek lennének. Az American Association for the Advancement of Science tudományos szervezet e héten közzétett álláspontja szerint a nagy kultúrákba olvadó kisebb társadalmak elszigetelt fenntartására úgyszólván nincs esély és a nyelvek konzerválása az egyre sürgősebb problémák közé került.

A New Scientist nyomán