Az előzmény az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerével függ össze, melynek célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentése. Hazánk a Kiotói Jegyzőkönyvében az 1985-1987-es időszak átlagához képest 6 százalékos üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést vállalt a 2008-2012-es időszakra. A rendszer körülbelül 150 honi vállalat létesítményeit érinti.

Az energiaszektor, továbbá a cement-, a papír-, az acél-, a tégla- és az üvegipar legnagyobb szén-dioxid kibocsátóit érinti az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentési programja. Az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszer célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentése, a globális éghajlatváltozás hatásainak mérséklése érdekében. Magyarország az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Kiotói Jegyzőkönyvében az 1985-1987-es időszak átlagához képest 6 %-os üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést vállalt a 2008-2012-es időszakra. A rendszer Magyarországon körülbelül 150 vállalat létesítményeit érinti.

A rendszer hatálya alá eső ipari létesítmények éves szén-dioxid kibocsátásának összesített felső határát az EU tagállamok - így hazánk is - maguk határozzák meg. Az összkibocsátási mennyiséget ún. „kibocsátási egységek” (kibocsátási jogok) formájában kell szétosztani a létesítmények között évente. Egy egység arra jogosítja fel birtokosát, hogy egy tonna szén-dioxidot bocsásson ki. Az adott év végén a létesítményeknek a tényleges kibocsátásukon felül megmaradó egységeket vissza kell adniuk az államnak. Ha az éves kvótájuknál több szén-dioxidot engedtek a levegőbe, akkor minden kibocsátási egységgel le nem fedett tonna szén-dioxid kibocsátás után 40, majd 2008-tól 100 eurós bírságot kell fizetniük.

Az összkibocsátás felső határát és a kibocsátási egységek szétosztását az ún. Nemzeti Kiosztási Tervben kell meghatározni, először a 2005-2007-es, majd pedig a 2008-2012-es időszakra. A rendszer hatálya alá eső létesítmények összes kibocsátásának felső határát a létesítmények valós kibocsátása alapján kell meghatározni.

Magyarország a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt üvegházhatású gáz csökkentési kötelezettségeit a 2007-ig terjedő időszak ipari és az energetikai széndioxid-kibocsátásainak korlátozása nélkül képes elérni. Ezért a kibocsátás-kereskedelemben résztvevő vállalatok számára kiosztott kibocsátási egység-mennyiség várhatóan fedezni fogja a 2007 végéig valószínű kibocsátás-növekedést. Mivel a kibocsátási egységek az egész EU-ban értékesíthetőek, a kibocsátás-csökkentő beruházásokat végrehajtó magyar vállalatok számára a felszabaduló kibocsátási egységek többlet beruházási forrást jelenthetnek.

A létesítmények számára kiosztandó kibocsátási jogok nem haladhatják meg azok tényleges kibocsátási igényét, és a kiosztás módjának ösztönöznie kell a kibocsátás-csökkentését. Ezt kívánja a rendszer környezeti integritása, valamint a rendszer versenysemlegessége. A tagállamok Nemzeti Kiosztási Terveinek tervezetét az Európai Unió Bizottsága is ellenőrzi.

A Nemzeti Kiosztási Terv alapelveit 2004 májusában hozzák nyilvánosságra. Ebből kiderül, hogy milyen bázisév és milyen mérőszám alkalmazásával állapítják meg az egyes létesítmények számára jutó kibocsátási egység mennyiségét, illetve a Nemzeti Kiosztási Terv elkészülte után működésbe lépő létesítmények milyen módon részesülnek kibocsátási egységekben.

Kvóták börzéje

Klímavédelmet adok-veszek!