Az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjától kezdődően az élelmiszer-kereskedelemben is alkalmazni kell a jó higiénés gyakorlat biztosítását szolgáló HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point, azaz Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok) rendszert. A rendszer alkalmazása fogyasztóvédelmi szempontból kiemelt fontosságú, „termőföldtől az asztalig” megközelítésű élelmiszerbiztonsági elven alapszik. 2004. május 1-től a kereskedők számára új típusú feladatként alapvetően az jelentkezik, hogy a csatlakozástól nem elégséges, ha az üzletben betartják a különböző higiéniai előírásokat. A jövőben az üzlet adottságai alapján ki kell dolgozni a sajátos, tehát az üzlet egyéni adottságainak megfelelő jó higiénés gyakorlatot, és ezt rendszerbe foglaltan – az előírások betartását igazolható módon - dokumentálni kell.

A rendszer bevezetésének és alkalmazásának megkönnyítése érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) pályázatot írt ki a HACCP bevezetését elősegítő – különösen a nagy számú mikro-, kis-, és középvállalkozásoknak szóló - kézikönyv elkészítésére. Az elkészült kézikönyvet a tárca nagy példányszámban juttatja el Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, valamint a kereskedők érdekvédelmi szervezeteinek. (Emellett a kézikönyv térítésmentesen letölthető a GKM honlapjáról is.)

A higiénés feltételek teljesítésével járó kiadásokhoz 2004-ben - az európai uniós társfinanszírozású pályázatok esetében - a GKM különböző minőségbiztosítási rendszerekre támogatást kíván nyújtani. (A pályázat kerete 956 millió forint.) A szaktárca az elmúlt évben is kiírt hasonszőrű pályázatot, amely lehetővé tette, hogy a kisvállalkozások a HACCP rendszer kialakítása érdekében központi forráshoz jussanak. Az összesen 592 sikeres pályázatra közel 2,7 milliárd forintot ítélt oda a GKM.

A rendszer alkalmazásának további haszna, hogy védi a kereskedőt is, jogvita esetén ugyanis a HACCP szisztéma keretében vezetett dokumentáció jó eszközül szolgál annak bizonyítására, hogy valamilyen élelmiszer eredetű megbetegedés okozója nem a kereskedő, hanem az élelmi lánc másik szereplője volt.

Forrás: GKM