Mentális hullámvasútnak nevezte Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója az elmúlt 15 év során végzett, a társadalmi közállapotokat is feltáró reprezentatív vizsgálatainak tapasztalatait. A nemzetközi hátterű piackutató cég arra volt kíváncsi, hogy a rendszerváltás és az azt követő időszak alatt milyen remények, milyen félelmek jellemzik a magyar lakosságot. Elemzéseikből kitetszik, hogy jóval a ’89-90-es meghatározó társadalmi eseményei után is mérhető volt a Kádár-korszak iránti nosztalgia, a paternalista értékek elfogadása most is létező valóság igen széles körben. Kimutatható, hogy másfél évtizeddel ezelőtt elsősorban a tettvágy jellemezte az embereket, de 1993-1995 közöttre már az a kép alakult ki bennük, hogy nem számíthat külső segítségre az ország, magunknak kell megvívni a csatát. A későbbi esztendőkben a nemzetközi gazdaságba való betagozódás, majd az uniós készülődés kedvező viszonyát jelezték a GfK adatai, s egyben azt is, hogy kezdenek tisztán látni, reális képet alkotni az emberek.

Rövid távon az uniós csatlakozásunkat kevésbé optimistán látó válaszolókkal is elég nagy számban találkozott a GfK, de hosszabb időszakra rákérdezve jóval kevesebb az euro-szkepticizmussal jellemezhető polgár. Ezt a mai képet lehet a megelőző nagy fordulattal összemérni, a vizsgálatokból kitetszik, hogy a 90-es évek legelején a rendszerváltás megítélésében inkább csalódottak is viszonylag nagy arányban válaszoltak a piackutató kérdéseire. A ’90-es évek közepére, második felére mind többen láttak tisztán, illetve mind kevesebben gondolták, hogy csalódtak a rendszerváltásban. Persze mindehhez hozzá tartózik, hogy 1989-1990 tájékán nem fogalmaztak meg konkrét elvárásokat az emberek. Arról is tanúskodnak az elemzések, hogy azok, akik a rendszerváltás előtti időknek a vesztesei voltak, azok a rendszerváltás után is megőrizték e „státuszukat”. Időközben az akkor jó vagyoni pozícióban lévők lényegesen jobb helyzetbe kerültek, ilyenformán számukra a rendszerváltás abszolút pozitív folyamat volt. Voltak és vannak olyan, ugyancsak nagy mintákon elvégzett tesztek, amilyenek rendszerint öt évre előre kérnek személyes prognózisokat a megkérdezettektől. A rendszerváltás időszakában a válaszolók 43 százaléka mondta azt, hogy fél évtized elteltével jobb helyzetbe kerül majd, tavaly ugyancsak öt éves perspektívára válaszolva a megkérdezettek fele mondta azt, hogy marad a jelenlegi állapota, életminősége, s minden ötödik érezte úgy, hogy rosszabb helyzetbe kerül. Az elmúlt 15 év GfK-s vizsgálatai alapján arra is következtetni lehet, hogy az emberek érzése szerint javul az életszínvonal az országban. Kimutatták, hogy a nagy többség 5-7 év múltán mai állapotukhoz képest számottevően elégedettebbek lesznek. A jelent szondázva pedig három dimenzióját is vizsgálta a GfK az emberek élettel való elégedettségének. Egy 100-as skálán 52 pontban határozták meg az anyagiakkal való elégedettségüket, 63 pontban az immateriális jóléttel, 62 pontban az egészséggel összefüggő elégedettségüket.

A GfK Piackutató Intézet az európai uniós csatlakozásunk apropóján azt a vizsgálati eredményt is közzé tette, hogy az EU-citzenek több mint a fele véli úgy, hogy üdvözítő dolog az uniós tagság, s csupán 15 százalékuknak nincs ínyére ez az állapot. Arról is adatokat gyűjtöttek, hogy a mai tagállamok polgárai mit várnak 2004-től. A legtöbben a változatlan EU-s állapotot, nagyon kevesen a helyzet romlását vélelmezték, de a saját országuk gazdasági pozícióinak romlását már sokan jelezték előre. A magyar polgárok uniós várakozásai a vártnál kedvezőbbek, kétharmaduk gazdasági növekedésben, fellendülésben bízik. Az emberek 50-60 százaléka mondja azt, hogy a nagyobb országok döntenek majd helyettünk, a megkérdezettek fele szerint nőni fog a bürokrácia. Viszont elenyésző kisebbség véli, hogy elveszítjük nemzeti identitásunkat.