A német Potsdam Institute for Climate Impact Research napokban közzétett kutatási eredményei alapján mindkét szélsőséges nyár ugyanahhoz, a planetáris hullám néven ismeretes jelenséghez köthető. Az atmoszféra lassú, hullámszerűen terjedő nyomásingadozásai, melyek a Föld tengely körüli forgásából következnek, egész időjárási rendszereket sodornak magukkal. Amikor a jelenség hullámhossza arányos a Föld kerületével, a nyomáskülönbség csúcs-és mélypontjai földrajzilag rögzülnek és az erősségük is növekszik. A bolygó felmelegedése következtében várható, hogy a planetáris hullámok hullámhossza rövidülni fog és így a rezonancia is egyre gyakoribb lesz. A tavalyi szárazságot Európában az egy helyben megrekedt magas légnyomás okozta, míg az azt megelőző év árvizei az egy területen összpontosuló alacsony nyomással hozhatók összefüggésbe. Előrejelzések szerint két évtized múlva az elmúlt két év szélsőségei akár állandóvá is válhatnak és a jelenség más földrészeken is érezhető lehet.
A New Scientist nyomán
Európa időjárása egyre szélsőségesebb
Míg 2002 nyarán Közép-Európát árvíz sújtotta, rá egy évre a hőség 35000 ember halálát és több folyó kiszáradását okozta a kontinensen. A klímaváltozás eredményeképp a földrész időjárása aszályok és áradások közt ingadozhat évente, jósolják az utóbbi évek szélsőségeit vizsgáló kutatók.
Véleményvezér
Fóbia vagy valóság, hogy Putyin Európa ellen készül?
Oroszország hatalmas hadi készleteket halmoz fel, de ki ellen?
Oroszország győzelme kétszer annyiba kerülne Európának, mint Ukrajna diadala
A kárpátaljai magyarok is inkább az Európai Unióhoz szeretnének csatlakozni, mint Putyin rémhatalmához.
Egyre kevesebb kenyeret tud venni a magyar a fizetéséből
A kenyérinfláció tűpontos jelzőszáma a gazdaság működésének.
