A német Potsdam Institute for Climate Impact Research napokban közzétett kutatási eredményei alapján mindkét szélsőséges nyár ugyanahhoz, a planetáris hullám néven ismeretes jelenséghez köthető. Az atmoszféra lassú, hullámszerűen terjedő nyomásingadozásai, melyek a Föld tengely körüli forgásából következnek, egész időjárási rendszereket sodornak magukkal. Amikor a jelenség hullámhossza arányos a Föld kerületével, a nyomáskülönbség csúcs-és mélypontjai földrajzilag rögzülnek és az erősségük is növekszik. A bolygó felmelegedése következtében várható, hogy a planetáris hullámok hullámhossza rövidülni fog és így a rezonancia is egyre gyakoribb lesz. A tavalyi szárazságot Európában az egy helyben megrekedt magas légnyomás okozta, míg az azt megelőző év árvizei az egy területen összpontosuló alacsony nyomással hozhatók összefüggésbe. Előrejelzések szerint két évtized múlva az elmúlt két év szélsőségei akár állandóvá is válhatnak és a jelenség más földrészeken is érezhető lehet.
A New Scientist nyomán
Európa időjárása egyre szélsőségesebb
Míg 2002 nyarán Közép-Európát árvíz sújtotta, rá egy évre a hőség 35000 ember halálát és több folyó kiszáradását okozta a kontinensen. A klímaváltozás eredményeképp a földrész időjárása aszályok és áradások közt ingadozhat évente, jósolják az utóbbi évek szélsőségeit vizsgáló kutatók.
Véleményvezér
Ismét egy lista, amelyben élen járunk, a kamuzás
A magyarok szerint mi kamuzunk a legtöbbet Európában.
Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság
Pornóval vádoltak egy katolikus teológust.
Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon
A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett
Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
