Akik már ténylegesen dolgoznak valamelyik mai európai uniós országban, azok nem számítanak bele például a német vagy osztrák kvótákba - ez az „állami” oldal. Akiknek pedig 12 hónapos munkaszerződésük úgy van az unióban, hogy „belelóg” az alkalmazásuk a május 1-et követő időszakba, azok szabadon vállalhatnak munkát a későbbiekben is az őket foglalkoztató államban – ez a személyes oldal. E szabályokat is ismertette Gottfried Péter külügyminisztériumi államtitkár abból az alkalomból, hogy a nyilvánosság számára is képet adott az EU tagállamainak, illetve a csatlakozóknak a munkaerőáramlást kisebb-nagyobb mértékben korlátozni akaró politikájáról. A májusi unió-bővülés közeledtével ugyanis mind több államból érkeznek olyan hírek, amilyenek akár némiképp váratlannak számítanak, hiszen sokáig abban a tudatban készült a tíz ország, hogy csak szerény mértékben kívánják a „régiek” fékezni a munkavállalás szabadságát.

Magyarország helyzete abból a szempontból speciális, hogy mindenféle felmérés azt igazolja: igazán kevesen tervezik, hogy más uniós országban keresik majd boldogulásukat. A kimutatások szerint a harminc év alatti, magasan kvalifikált férfiak azok, akiket foglalkoztat a gondolat, a nagyon nagy többség azonban még idehaza sem mobil, azaz nem hajlandó máshol munkát vállalni, mint eddig. A külügyi államtitkár voltaképpen nem mondta ki, csak nagyon áttételesen utalt rá: a mai uniós tagországok nem a magyarok „kirajzásától” tartanak igazán. Nyugat-Európában néhány más közép-kelet-európai ország „mozgékonyságára” figyelnek inkább, s – más forrásokból tudjuk – összekapcsolják a munkaerő-vándorlás szándékát olyan jelenségekkel, mint amilyen északi szomszédainknál az úgynevezett éhségmegmozdulás volt az elmúlt egy-két hétben.

Május 1-et követően nemzeti szabályok szerint alakíthatók az egyes tagállamok munkavállalásra vonatkozó szabályai. Ehhez nemzeti rezsimeket kell megalkotniok az államoknak, ám ezekben nem új tilalmak, korlátozások szerepelnek, hanem vagy olyanok, mint amilyenek már érvényesek voltak az EU-bővítést megelőzően is, vagy annál jobbak. Gottfried Péter a mostanában nyilvánosságra került szabályozási szándékokat kommentálva annak adott hangot, hogy a korábban jelzett pozitív változtatások – könnyítések – egyike-másika marad el. Az EU általános elvként deklarálta, hogy a csatlakozást követő átmeneti időszak maximum 7 évig tarthat a régi tagországoknál. A hét év első szakasza, mely kétévnyi időtartamú, minden állam nemzeti rezsimet megfogalmazva alkalmazhatja a korlátokat. A teljes piacnyitást is választhatják persze, valahogy úgy, ahogyan azt Anglia vagy Írország deklarálta korábban. Az átmeneti szakasz második időegysége 3 évig tart, itt még lehet élni a korlátozásokkal, az utolsó két évben azonban már csak nagyon komoly, az Európai Bizottság által elfogadott indokok alapján tekinthetnek el a teljes piacnyitástól.

Az ír és brit deklaráció már hónapok óta ismert. Bár azt is hallani lehetett, hogy a teljes piacnyitással párhuzamosan, hogy a szociális ellátó rendszereiket némiképp féltik a két szigetországban. Dánia és Svédország oda nyilatkozott, hogy nyitotta a magyar munkavállalók számára, ha honfitársaink nem helyezkednek el olcsóbban, mint az azonos munkát végző dánok, svédek. Vagyis dokumentálniuk kell munkaszerződéssel, hogy nem veszélyeztetik a munkaerőpiaci egyensúlyt. Hollandia a csalódás országa számunkra, mert – jelentették be – arra is biztosítékot kérnek, hogy a jelentkező olyan állást vállal, amilyet holland munkaerő nem vállal. Németország és Ausztria voltaképpen a már ismert szisztéma szerint fogadja a magyar munkaerőt az elkövetkezendőkben is. Mindkét államban kvótarendszer szerint szabályozzák a foglalkoztatottak számát, s folynak a tárgyalások a mértékek bővítéséről. A gyakornokoknak Németország és Ausztria is szabad utat enged, nyugati szomszédainkkal az ingázókról, mint eddig, ezután is megállapodást kötnek a kormányzatok. A német piacon mintegy hétezer szakember dolgozik a kvóták szerinti szolgáltató területeken. Pillanatnyilag hét mesterség tartózik e szabályozás keretei közé. Májustól azonban csak három szakma – az építőipari, az ipari tisztítás és a belső dekoráció – marad a kvótarendszerben, a többit pedig szabadabb szabályok alapján kezelik. Több EU-s ország szándékait még nem ismerik részletesen a Külügyminisztériumban.