Klímavédelmet adok, veszek!

Új piaci termék született az úgynevezett szén-dioxid egyenértékben számított üvegházhatású gázkibocsátási jogok formájában. A Kiotói Jegyzőkönyvben emissziócsökkentést vállaló államok és vállalataik között ugyan már léteznek a kvóták adásvételét megalapozó programok, az igazi szabadkereskedelem azonban leghamarabb 2005-től valósul meg az Európai Unióban.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Európában, a csatlakozó országokat is beleértve, öt ipari szektor több mint tízezer vállalata várja, hogy 2005 januárjával elkezdődjön az uniós szén-dioxid (CO2)-kibocsátási jogok kvótájának kereskedelme. Az érintettek száma néhány éven belül jelentősen nőhet, hisz az Európai Bizottság további szektorok és gázok bevonására készül a második, 2008–2012 közötti kereskedelmi időszakra. Potenciálisan mind a hat, üvegházhatásúnak minősített gáz – a második legfontosabb a metán – felkerülhet a listára, de a kontinens üvegházhatású gázkibocsátásának 80 százalékát kitevő CO2 megtarthatja kitüntetett helyét: a Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltak mintájára elszámolóeszközzé válhat.

Globális felmelegedési potenciálban számolnak

Miről is van szó? 1997-ben Kiotóban, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményében (UNFCCC) 160 ország állapodott meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről. Az aláíró országok vállalták: 2008 és 2012 között kibocsátásukat egy meghatározott érték alá szorítják. A vállalást általában az 1990-es kibocsátásuk százalékában adták meg – az átmeneti gazdaságok, köztük hazánk is válaszhatott kedvezőbb határt –, és a hat gáz teljes emisszióját szén-dioxid egyenértékben – vagy ugyanazon jelentéstartalommal globális felmelegedési potenciálban (Global Warming Potential; GWP) – számolják, azaz fajlagos üvegházhatásuk alapján tömegüket átváltják CO2-tömegre.

A gyakorlatban van, akinek sikerül a vállalását teljesítenie, és van, akinek nem. Mások viszont képesek túl is teljesíteni. A piaci kereskedés alapja ez a különbség: vagyis a rendelkezésre álló „emissziós jog” az, ami adható és vásárolható, és aminek alapegysége az egy tonna szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatású gáz kibocsátása.

Elsősorban a Kiotói Jegyzőkönyv aláírásától végül elállt Egyesült Államok kardoskodásának köszönhető, hogy az egyezmény lehetővé teszi azt is, hogy a kibocsátás csökkentése nemzetközi együttműködés keretei között történjék. A mintát erre az államokban 1992 óta működő, nem üvegházhatású gáznak számító kén-dioxid-kibocsátási jogok vállalatok közötti kereskedelme nyújtja.

10-13 milliárd eurós piac

Az üvegházhatású kibocsátási jogok kiotói rendszeren belüli nemzetközi kereskedelme 2008-ban, a jegyzőkönyv életbelépésével indulhat, kezdetben csak országok között; emellett viszont már 2000 óta működik az együttes megvalósítás (joint implementation) program, nemcsak államok, hanem vállalatok részére is. Minden jel arra utal tehát, hogy új piac van születőben, amelyben nemcsak a kibocsátókvehetnek majd részt, hanem befektetők, brókerek, spekulánsok, magánszemélyek és zöld szervezetek is.

Az Európai Bizottság adataira hivatkozva a Magyar Energia Hivatal úgy becsüli, hogy az unió jelenlegi tagállamai 2012-ig több mint 2,5 milliárd tonna karbonegyenértéket lesznek kénytelenek megvásárolni külső forrásokból, ami a mai karbonárakon –4-5 euró/tonna – 10-13 milliárd eurós piacot jelent.

A Magyar Környezetgazdaságtani Központ (MAKK) számításai szerint viszont az ár az unión belül 10 euró/tonnáig is felmehet, így az együttes megvalósítás programokban való részvétel hazánknak 2008 és 2012 között 6–12 milliárd forint nettó bevételt hozhat. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatai alapján tavaly az összes hazai üvegházhatású gázkibocsátás legnagyobb részét, 42 százalékát az energiatermelés adta, míg a legintenzívebben növekvő szennyezési forrásnak tartott közlekedés a 11 százalékát.

A Bakonyi Erőmű és a hollandok

A legutóbbi hazai vonatkozású tranzakció –az AS Borsod és a Pannon Power után a harmadik– a Bakonyi Erőmű Rt. Ajkai Erőműve és a holland állam közt jött létre november végén.

A kiotói megállapodás keretében Hollandia, 1990-es szintjét alapul véve, üvegházhatású gázainak hatszázalékos csökkentését vállalta. Ennek felét kívánja országhatárokon belüli eszközökkel megoldani, a fennmaradó részt, minimum 3 millió tonna CO2-kibocsátási jogot pedig az ország kormánya által létrehozott, Senter nevű pénzalap programjain keresztül. A rendszer nagy léptékű, szerződésenként legalább 250 ezer tonna kibocsátási jogra terjedő projektek vásárlását támogatja, a többletet pedig az ország továbbértékesítheti. A kibocsátási kreditek átadása csak a teljesítési időszakban történik (2008–2012), évi öt alkalommal, de a szervezet előfinanszírozást biztosít a szerződés megszületésétől akár a teljes összeg 50 százalékáig is.

Az idén tendert nyert Ajkai Erőmű a széntüzelésű áramfejlesztője helyett 2004 januárjától biomasszafelhasználásra tér át, ami becslések szerint 2008 és 2012 között 450 kilotonna szén-dioxid-kibocsátás csökkenését fogja eredményezi. A holland alaptól elérhető árak 3–5 dollár/tonna CO2 között mozognak, ami a karbonpiaci árfolyamok alsó kategóriájához tartozik.

Lassan összehangolódó két jogi rendszer

A 2005-től élő uniós kereskedelem a Kiotói Jegyzőkönyvre alapozó, 2008-ban induló nemzetközi kereskedelemtől némileg eltérő jogi rendszert képvisel. Míg a jegyzőkönyv szerint – mint már utaltunk rá – a részes országok kereskednek egymással, az EU idén ősszel elfogadott direktívája az egyes kibocsátókra, azaz vállalatokra vonatkozik. Bár két vállalat közti adásvétel a kibocsátási jogok arányát az államok közt is módosítja, a tranzakció itt már nincs állami jóváhagyáshoz kötve.

A szakma a kormányoktól az intézményi háttér megteremtését és a tranzakciós költségek alacsonyan tartását várja. Épp ez utóbbira hivatkozva került be a direktívába egyelőre – a jegyzőkönyv hatféle gáztípusa közül – csak a szén-dioxid, de a kör a későbbiekben bővülhet. Várható az is, hogy fokozatosan nagyobb lesz az összehangolás a kiotói rendszerű nemzetközi kereskedelemmel a tranzakció alapegységét illetően is, és az uniós emissziós jogok mellett nemzetközi kreditek is elszámolhatók lesznek, szemben a mostani átszámításos rendszerrel.

Ingyenprivatizáció

A liberalizált villamosenergia-piacok működésével összhangban az unión belül bárhol is termel áramot majd egy vállalkozás, nem tehet szert előnyre versenytársaival szemben úgy, hogy olyan tagállamba telepíti a termelést, ahol az üvegházhatású gázok nem jelentenek pluszköltséget: mindenhol meg kell fizetni érte a piaci CO2-jog árát.

Magának a piacnak a megteremtése elsősorban állami feladat, ami az uniós rendszerben az állami tulajdonú kibocsátási jogok – kezdetben nagyrészt ingyenes – magántulajdonba adását jelenti. Az állami szabályozás mellett később azonban egyre fontosabb szerep hárul a karbonpiacot kiszolgáló tanácsadó és közvetítő intézményekre – mint Magyarországon a MAKK – vagy a holland Senterhez és a Világbank 180 millió dolláros alapjához, a Prototype Carbon Fundhoz hasonló finanszírozó szervekre.


Megjelent a Piac és Profit 2004. januári számában


Kapcsolódó anyag:

Kvóták börzéje szerveződik

ÜHG-kibocsátás: hazai kvótaértékesítés az EU-ban

Véleményvezér

Trump eladósítja Amerikát, de nem lesz olcsó

Trump eladósítja Amerikát, de nem lesz olcsó 

Az eladósodás rögös út, már sok ország megtapasztalhatta.
Magyar Péter szerint az ukrán kémsztori egy fideszes belső leszámolás kelléke

Magyar Péter szerint az ukrán kémsztori egy fideszes belső leszámolás kelléke 

Hirtelen felébredt a magyar kémelhárítás, legalábbis ha ukránokról van szó.
Orbán Viktor barátjára pórázt tesznek

Orbán Viktor barátjára pórázt tesznek 

Szegény patriótákat már Csehországban is üldözik.
A Harcosok Klubja regény szerzője ukrán származású, vállaltan meleg és LMBTQ szimpatizáns

A Harcosok Klubja regény szerzője ukrán származású, vállaltan meleg és LMBTQ szimpatizáns 

Nem olcsó mulatság az adófizetőknek a Harcosok Klubja.
Elsöprő többség támogatja Magyarország uniós tagságát

Elsöprő többség támogatja Magyarország uniós tagságát 

A putyinista Orbán Viktor hatalmas kisebbségben van az uniós tagság kérdését illetően.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo