Az emelkedő hóvonal ugyanakkor növelni fogja a nyomást a nagy magasságokban lévő központokra, melyeket egyre több síelő vesz majd igénybe. Bár a globális felmelegedés legnagyobb hatásait továbbra is a legszegényebb országok lakosai fogják megérezni aszályok, hurrikános és árvizek formájában, az ENSZ tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy az üvegházhatás következtében a gazdagabb világrészeknek is jelentős gazdasági, társadalmi és kulturális változásokra kell felkészülniük.

A tanulmány az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Tanácsának előrejelzéseire támaszkodva végzett becsléseket a sípályák jövőjét illetően. Ezek szerint egy helyszín "hóbiztosnak" tekinthető, ha tíz tél közül hét alatt legalább 30 és 50 cm közti hó hullott rá, és a hótakaró legalább száz napon keresztül állandó volt december és április közepe között. Svájc 230 síelőhelyének 85 százalékáról ítélik, hogy biztonságban van, bár a legrosszabb esetben az arány 44 százalék alá csökkenhet. Németországban és Olaszországban sok az alacsony fekvésű sípálya, így mindkét ország erősen megérezheti az éghajlatváltozást, míg az Egyesült Államok téli üdülőhelyei, melyek a főként a Sziklás-hegység magas részein helyezkednek el, védettséget élveznek. Az Éghajlatváltozási Tanács becslése szerint 2100-ig 1,4 és 5,8 °C közötti hőmérsékletemelkedés várható, amennyiben nem sikerül drasztikusan csökkenteni a széndioxid-kibocsátások arányát.

A New Scientist nyomán