Társadalom
Legkorábban 2009-ben lehet magyar euró
A kormány középtávú gazdaságpolitikai programot fogadott el, amelynek középpontjában a kisebb, hatékonyabb állam, és a gyors és fenntartható növekedés áll. A 2008-ig terjedő „csomag” főbb elemei: az adócsökkentés, a munkahelyteremtés, valamint a hatékonyabb, és így olcsóbb közigazgatás. Amennyiben a tervek megvalósulnak 2009-2010-ben Magyarországon felváltja a forintot az euró.
Felügyeleti eljárás az újonnan csatlakozók ellen
A tíz újonnan csatlakozott tagállam közül hat ellen kezdeményezett felügyeleti eljárást az Európai Bizottság. Az ok, hogy a hatoknál az államháztartásai hiány mértéke jelentősen meghaladja az előírt, a GDP 3 százalékára rúgó mértéket. A BBC azonban arról is szólt, hogy az EB-nek szankcionálási joga nincsen.
A kisteherautósokat is megsarcolja az unió
Autósoknak nem fáj, teherautósoknak viszont annál inkább, de nem most, hanem évek múltán. Az úgynevezett eurovignette ugyanis a 12 tonna alatti kocsikra is érvényes lesz az unióban.
BB-s csomagok EU-s támogatásokhoz
Pályázat-figyelő informatikai rendszert működtet a Budapest Bank, ennek segítségével tájékoztatja ügyfeleit, milyen területeken és milyen forrásokat érhetnek el. A kis és közepes vállalkozásoknak a nemzeti fejélesztési tervhez kapcsolódó csomagokat kínál a hitelintézet.
A magyar szürkeállomány lehetőségei az EU-ban
Mit hozhat egy magyar szoftvervállalat számára a kibővült belső piac? Arányosan nagyobb üzleti lehetőségeket, vagy inkább veszélyeket? A GriffSoft Rt. vezetői szerint egyik lehetőség bekövetkezése sem valószínű.
Nem lelkesednek a belgák az EU-bővítésért
Kiábrándító képet festenek az Európai Unióval kapcsolatos lelkesedésről, illetve annak hiányáról az Európai Bizottság legutóbbi közvélemény-kutatásai: a belgák nem lelkesednek az EU-bővítésért, az európaiak pedig az európai parlamenti választásokért.
Ötszáz cég már EU-s pénzhez juthat
Devalválva érezheti magát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, mert az önkéntesen befizetett tagdíjakból csupán egyetlen egy lobbyzó brüsszeli kiküldöttre futja. A minap elfogadott települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény ugyan összehozhatja a helyi önkormányzatokat, mint uniós pénzek megpályázóit, ám többet érne, ha a kamarák hivatalból bekapcsolódhatnának a helyi gazdasági folyamatok alakításába.
Közép-Kelet-Európa a legaktívabb szexuálisan
Hétfőtől a Durex honlapjáról letölthető lesz az a kérdőív, amely a szexuális szokásainkat firtatja. A tavalyi kutatásban világszerte több mint 150 ezer ember vett részt. Az önbevallás alapján 2003-ban évente 127 alkalommal szeretkeztek az emberek. A legaktívabbnak a kelet-európai polgárok bizonyultak.
A szakképzés már a kamaráé
Az új szakképzési feladatok ellátásában jelentős helyet foglal el a gyakorlati képzőhelyek akkreditációs rendszerének kidolgozása és fokozatos bevezetése, illetve a kamarai szakképzési feladatok egységes megvalósítását szolgáló on-line alapú integrált informatikai rendszer kifejlesztése. A többi között erről is tájékoztatták a május 6-án tartott, szakképzéssel foglalkozó konferencia résztvevőit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Oktatási Minisztérium vezetői.
Kevesebb gázt a levegőbe; akadozik az országkvóták csereberéje?
Csupán öt tagország juttatta el az Európai Bizottsághoz az előírt határidőre az üvegházhatást erősítő gázok kereskedelmére vonatkozó nemzeti allokációs tervet. Az EU az intézkedéstől azt reméli, hogy 2010-ig évente 35 százalékkal (1,3 milliárd euróval) csökkenteni lehet a kiotói egyezményben az unió által tett kötelezettségvállalások költségeit.
Verhetetlen a Nokia
A Reader’s Digest idén is elvégezte a legmegbízhatóbb európai márkák olvasói felmérését. A tizennégy országra (köztük Magyarországra is) kiterjedő kutatás alapján negyedik éve áll a Nokia az összesített lista élén. A legnagyobb verseny egyébként nem meglepő módon az üdítőitalok és ásványvizek terén folyt. Ebben három kivétellel minden államban helyi termék bizonyult a legnépszerűbbnek.
Túlterheltség miatt nem gyűjtik szelektíven az irodai hulladékot
A környezetvédelmi előírások betartása, valamint a környezettudatos munkahely kialakítása elsősorban a vállalati döntéshozók hozzáállásán múlik – vélekedett Csölle Kata, a Xerox Magyarország marketing kommunikációs munkatársa. A nagyvállalatok sokat tehetnek a környezet megóvása és a dolgozók tájékoztatása érdekében – az uniós csatlakozást követő szigorodó szabályozás ugyanis minden céget egyformán érint.
Az IBM és az Economist Intelligence Unit felmérése az e-gazdasági felkészültségről
Az infokommunikációs technológia (ICT) globális kilátásai derűsebbek mint a közelmúltban bármikor. Egyre több vállalat használja ki az IP-alapú szolgáltatások előnyeit, a mobiltelefon-használat a fejlődő és a fejlett országokban egyaránt rohamosan terjed, és a szélessávú technológia is mind népszerűbb. Ám a globális e-business környezet az olcsóbb és megbízhatóbb technológiák megjelenése ellenére is nagy egyenlőtlenségeket mutat.
Bizalmatlanok az európai lakosok a kormányokkal szemben
A „tökéletes európai lakos” Belgiumban születne, Finnországban nevelkedne, Spanyolországban dolgozna és öregedne meg. Legalábbis ez derült ki derül ki a Reader’s Digest olvasói felméréséből. A kutatás a foglalkozások, az intézmények és a kormánypolitika iránti fogyasztói hozzáállást is vizsgálta. A Reader’s Digest olvasói felmérése alapján a magazin magyar olvasói rendelkeznek Európában a legjobb ítélőképességgel és tartják magukat az egyik leginkább becsületes nemzet polgárának.
Csatlakozás bolti nyugalommal
A magyar polgár nyugodt volt, némelyik pedig legfeljebb csak keresni akart egy keveset ausztriai kiruccanásával. Más csatlakozó országok polgárainak egy része azonban megrohanta a boltokat és felhalmozott. Az EU-s csatlakozás előtti napon a hazai üzletek nem mutatták a tájkép csata után állapotot – a csata ugyanis elmaradt.
Népszerűtlenek a humánerőforrást támogató pályázatok
A következő három esztendőben 1350 milliárd forint fordítható fejlesztési programokra az Európai Unió alapjaiból. Az EU következő költségvetésében ez az összeg már tízezermilliárdra rúg. Dobrev Klára, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy ezt a lehetőséget nem kihasználni bűn. A szakember ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a humánerőforrás fejlesztési programok még nem népszerűek.
Leszünk-e uniós regionális központ?
Az Európai Unióban három gyorsan fejlődő gazdasági térség található, és ezek közül az egyiknek részese Magyarország is – mondta Thomas Glaser április 28-án, egy uniós konferencián. Az EU magyarországi delegációjának kommunikációs igazgatója szerint az elkövetkező két évben van még ideje a politikának átgondolni, hogy hol húzódjanak a kistérségek határai, és milyen alapon alakítsa ki a kormány az új régiókat.
Nem akarunk tömegesen külföldön dolgozni
Ok nélkül félnek az uniós tagállamok attól, hogy a magyar munkaerő ellepi az ottani piacokat – állítja Vadász Péter, a Munkaadó és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.- Hiszen a hazai dolgozók csupán egy százaléka szándékozik külföldön munkát vállalni. A szakember kifejtette: hazánkban érdemes tanulni, mivel a főiskolát vagy egyetemet végzettek a kétszeresét keresik a középfokú végzettséggel rendelkezőknek.
Magyarország a WTO kormánybeszerzési megállapodásának részesévé válik
A kormánybeszerzési pályázatokon való részvétel a magyar áru- és szolgáltatásexportőrök számára további lehetőséget és előnyt biztosít a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. A WTO Kormánybeszerzési Bizottsága 2004. április 23-i ülésén döntést hozott: az Európai Unió kibővülésével Magyarország a kormánybeszerzési megállapodásának részesévé válik.
A vállalkozások 9 százaléka a megyehatárt sem lépi át termékeivel
A belépő új országok együttesen annyit tesznek ki, mintha egy újabb Hollandiával gazdagodna az EU – hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlésén. A termelékenységre, a felzárkózást jellemző adatok alapján egyetlen állam, Szlovénia az, amelyiknek fejlettségi szintje eléri Porugáliáét. Az MKIK nyilatkozatot fogadott el hazánk uniós csatlakozása alkalmából.
Új Európa - konferencia meghívó
2004. május 15-17-én ünnepélyes nemzetközi konferenciát rendeznek a 25-ök új Európájáról „Európa a harmadik évezredben: a fenntartható demokrácia jövőképe” címmel.
Szakértői csoportot hoztak létre a V4-ek
A visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország) területfejlesztéssel foglalkozó miniszterei létrehoztak pénteken Röjtökmuzsajon egy szakértői csoportot. A testület célja, hogy az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból a lehető legtöbb pénzt tudják lehívni a résztvevők. Nem kis összegről lehet szó, hiszen hazánk 2007. és 2013. között 24,6 milliárd eurót kapna kohéziós célokra.
Munkaerő-piaci korlátozások kölcsönösségi alapon
A kabinet szerdán döntött az európai uniós tagállamokkal szembeni munkaerő-piaci korlátozásokról. A csatlakozók egymással szemben teljesen megnyitják piacaikat, azonban itt is van mód védőintézkedések bevezetésére. A bevezetendő rendelkezések alkalmazása rugalmas: amennyiben egy ország könnyít a piaci szabályozásán, úgy vele szemben Magyarország is lazít a szabályokon.
Sokkal egészségesebbek az EU polgárai
A magyar nők 26 százaléka, a férfiak 40 százaléka dohányzik, alkoholt egészségkárosító mértékben előbbiek közel 3, utóbbiak 18 százaléka fogyaszt – áll a lakosság 2003-as egészségügyi állapotát feltáró vizsgálat alapján készített gyorsjelentésben. A halálozási mutatókban alig változott a helyzet, miközben az Unióban jelentős javulás következett be.
Off-shore és outsourcing: az országból is elkerül a feladat
A tevékenységkihelyezés nem új keletű fogalom, ám a tartalma mára változott. Jelentősen módosult a kihelyezett feladatok köre, és más hatással van a vállalat életére maga az outsourcing is, amely – szoros összefüggésben a globális világ teremtette kihívásokkal – a modern vállalatirányítás egyik kulcseszköze lett, Magyarország számára pedig az újkori tőkevonzás komoly lehetőségét kínálja.
Lemaradóban Európa gazdasága
Úgy tűnik minden közösségi erőfeszítés ellenére egyre rosszabb helyzetbe kerül Európa gazdasága. A fő gond két meghatározó ország, Németország és Franciaország gyengélkedése. Utóbbiban a kormányzat minden élénkítő kísérlete ellenére, még a módosított elvárásokhoz képest is nagyobb a munkanélküliségi ráta. Németországban pedig befektetők váltak egyre pesszimistábbá – adta hírül az International Herald Tribune.
Kétoldalú foglalkoztatáspolitikai megállapodások várhatók az EU-ban is
Meghaladja az 50 ezret a nálunk dolgozó külföldi állampolgár. Tény, közülük 29 ezer romániai illetőségűek, de 2200-an a jelenlegi EU-országokból kértek és kaptak munkavállalási engedélyt hazánkban. Az utóbbiak csoportjában 540-en németek, 220-an osztrákok, 390-en franciák. A velünk együtt csatlakozók egymás között eredendően semmilyen korlátozást nem érvényesítenek.
A nemzetközi fuvarpiac liberalizálását jelenti a csatlakozás
Magyarország olyan közlekedési piachoz csatlakozik május elsején, ahol a fuvarozóknak jobb feltételek között működő, nemzetközi tapasztalattal rendelkező versenytársakkal kell megbirkózniuk. A hazai vállalkozóknak tehát joggal vannak aggályaik. Persze aggódnak az Európai Unió fuvarosai is: nekik azzal kell megküzdeniük, hogy a belépő országokból jövők náluk jóval alacsonyabb áron kínálják szolgáltatásaikat.
Élősködő új tagállamok?
Alig tizenkét nappal hazánk és még kilenc közép- és kelet-európai ország uniós csatlakozása előtt egyre több olyan goromba kijelentés hangzik el vezető nyugati politikusok szájából, melyek haszonlesőkként állítják be az új tagállamokat, és egyértelműen jelzik: a régiek féltik piacaikat az újaktól.
Citromízű banán
Az Európai Unióban szigorú kvótákhoz kötik a banánimportot. A csatlakozó országok 2004. májusa és decembere között 300 ezer tonnás kereten osztozhatnak. Magyarországon nem kell tartani banánhiánytól, de az importőri kör várható átalakulása miatt nem kizárt, hogy a hazai banánárak közelítenek az uniós árakhoz. A közösség illetékes bizottsága egyébként jelenleg is dolgozik a banánpiac újraszabályozásán.
Másodszorra is megalakul Zemplén vármegye
Zempléni Európa Házat avatnak fel Szlovákiából és Budapestről Sátoraljaújhelyre érkező kormánytagok az Európai Unió tisztségviselőinek jelenlétében. A ma még országhatárral elválasztott két régiót a helyi vállalkozók már eddig is egynek tekintették, a határmenti interregionális szövetség megkötésével pedig az üzleti kapcsolatokat a két állam és az EU is kész támogatni.
Uniós kampányt indít az adóhivatal
Az Európai Unión belüli kereskedelem kötelező feltételeként előírt közösségi adószámot eddig több mint 22 ezer adózó kérte meg - közölte hétfőn Király László György. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke azt is elmondta: az uniós piacon kereskedő társaságoknak havonta lesz adatszolgáltatási kötelezettségük.
Adóharc várható az Unióban
Az Európai Unió május elsejei bővítése után az egyik legkomolyabb küzdelem az unión belül az "adóharc" lesz, mivel a külföldi befektetők megnyeréséért folytatott adójogi vetélkedésükkel az Európai Unióhoz május elsején csatlakozó új tagállamok egyre inkább idegesítik Nyugat-Európa gazdag államait.
Idén nettó EU-befizető lehet Magyarország
Egy a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal közreműködésével készített jelentés szerint könnyen elképzelhető, hogy Magyarország ráfizetéssel kezdi uniós tagságát.
Bővülő uniós források környezetvédelmi célokra
Jövőre hárommilliárd euróra számít hazánk Brüsszeltől, amelyet környezetvédelmi beruházások finanszírozására használhatunk majd fel. A 2007-2013-ig terjedő új finanszírozási időszakban pedig várhatóan 24 milliárd eurót remél Magyarország az Európai Uniótól. Azonban míg jelenleg nagy kommunális beruházásokra fordítja a pénzt az ország, a jövőben regionális célokat kell majd előtérbe helyeznünk. A zöldek azonban arra figyelmeztettek, hogy minden egyes környezetvédelmi beruházás újabb és újabb terhelést okoz a környezetnek.
Változó külkereskedelmi adatszolgáltatás
Május elseje után megváltozik a cégek külkereskedelmi termékforgalmával összefüggő adatgyűjtés rendszere. Az uniós csatlakozásunktól kezdve ugyanis ketté válik az eddigi egységes szisztéma. A 25 államba irányuló kereskedelem adatait az Intrastat, míg az Unión kívüli országokkal történő árucserét az Extrastat gyűjti majd. A legfőbb változást azt jelenti, hogy míg eddig a vámadatok alapján szinte automatikus volt az adatszolgáltatás, két hét múlva a cégeknek maguknak kell majd jelentenie az Intrasat számára.
Erkki Liikanen, az Európai Bizottság főbiztosa a magyar e-társadalom esélyeiről
Magyarország közepesen teljesített a csatlakozó és a tagjelölt országok mezőnyében az információs társadalom kiépítésében. Ez derül ki az eEurope+ program összegzéséből. Az Európai Bizottság vállalkozásért és információs társadalomért felelős főbiztosa szerint a jelenlegi és az új tagállamok is egyetértenek a közös célokban: a határok nélküli, digitális, internetalapú információs és kommunikációs környezet megteremtésében.
Szigorúbban szankcionálja az EU a munkavédelmi hiátusokat
A magyar munkavédelmi szabályozás már évek óta EU-konform, ám az unióban sokkal szigorúbban veszik és szankcionálják a hiányosságokat - mondta Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke. A jelenlegi támogatás mellett a 200 magyarországi munkavédelmi felügyelő nem képes a 800 ezer honi munkaadót az Unió átlagának megfelelő időközönként ellenőrizni
Kilátástalan a stabilitási paktum végrehajtása
Bár az Unióhoz május elsején csatlakozó tíz állam többsége képes javítani az államháztartási helyzetét, ám 2005-ig csupán a balti államoknak, valamint Szlovéniának van esélye arra, hogy teljesítse a stabilitási paktumban előírt feltételeket. Azonban a legnagyobb csdatlakozó tagállam, Lengyelország idei deficitje meghaladja majd a tavalyit.
Alibi-munkásoktól félnek a régi tagállamok
A régi tagországok nem is annyira az új munkavállalóktól, mint az "alibi-munkásoktól" félnek, akik rövid időre munkába állnak, majd ahogy lehet munkanélküliként regisztráltatják magukat és "rácsatlakoznak" az adott ország szociális ellátó rendszerére. Egyelőre a jelenlegi tagországok még húzódoznak egyértelmű nyilatkozatokat tenni a szabályok végső formájáról, hiszen az Európai Bizottsághoz május elsejéig kell eljuttatniuk a korlátozások hivatalos verzióját.
Sztrádaépítés – brüsszeli buktatókkal
Űtakadályok keletkeztek Brüsszelben, a Magyarországon is átvezető észak-déli autópálya finanszírozásáról esetleg a reméltnél később hoznak döntést. Gurmai Zita, az EU-ban megfigyelői státusszal tevékenykedő szocialista képviselő adminisztrációs hibának tartja a magyar kormány benyújtott iratainak elkeveredését, de a veszélye a késlekedő döntésnek még nem múlt el. Mindeközben Magyarországon folytatódik a sztrádaépítés, az idén 65 kilométernyit adnak át rendeltetésének.
Civil fogyasztóvédők, határok nélkül
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) idén 160,2 millió forintot szán a civil fogyasztóvédelmi szervezet támogatására. Igaz ennek csupán egyharmada a közvetlen költségvetési hozzájárulás, a fennmaradó részt bírságokból tervezik előteremteni. A fogyasztóvédelmi törvény minap elfogadott módosításaival a honi szabályozás teljesen Unió-konform lett. Ugyanakkor a jövőben még a törvényhozásnak – egyebek mellett – a határokon átnyúló vásárlásokkal kapcsolatos panaszok kezelésével kell foglalkoznia.
Aktuális kézikönyv: a bővítés gazdaságtana
A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem keblein belül működő International Studies Center sorozatában immár a hatodik, Európával, az Unió bővítésével foglalkozó könyv jelent meg a honi piacon. A kötet szerzője Palánkai Tibor, címe pedig Az Európai Unió bővítésének gazdaságtana. A közel négyszáz oldalas, elméleti igényű könyv számos oknál fogva akár aktuális gazdaságpolitikai elemzésnek is betudható. Csatlakozásunk napjaiban talán az sem meglepő, hogy jelenleg csak angolul hozzáférhető a tanulmány.
Kormányzati vezetők képzése a fenntartható fejlődés jegyében
A napokban kezdődött el, az a két részből álló képzés, amelynek célja felsővezetők továbbképzése a fenntartható fejlődés jegyében. A programot az olasz Környezetvédelmi Minisztérium támogatja. Hazánk szakemberei mellett a most zajló szakaszban bolgár, horvát, lengyel, román és szlovén kormányzati vezetőket várnak a szervezők. A program gerincét a szociális és környezeti problémák megoldási lehetőségei és a gazdasági fejlődés közötti sokrétű összefüggések alkotják.
Elképzelhető a harmincnyolc tagú Unió is
Miközben a hetekben ér véget az Európai Unió (EU) legnagyobb arányú bővítése, Palánkai Tibor, egyetemi tanár már 35-38 tagállamból álló Uniót vizionál. Igaz a szakember ezt legkorábban 20-35 év múlva valószínűsíti. Csaba László közgazdász ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az „egyen megoldások” kontroll nélküli átvétele számos kockázatot rejt magában a jelenlegi tagállamok és a most, illetve a távolabbi jövőben csatlakozni szándékozók számára. Mindez szerdán egy könyvbemutató kapcsán hangzott el.
Pályázatírók képzése
Pályázatíró szakemberek képzését folytatja a Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. Az első „turnus” már végzett, a folytatás nem sokat várat magára.
Brüsszeli milliárdok Schengenre
Brüsszel 10 milliárd forinttal járul hozzá a shcengeni információs rendszerhez való csatlakozással összefüggő magyar innovációkhoz. A hardver- és szoftverfejlesztéseket egyaránt érintő beruházáshoz a költségvetésnek is hozzá kell járulnia, ám ennek mértéke még nem ismert. Az innováció során előbb a vízumoknál, később az útleveleknél is be kell vezetni a biometrikus azonosítók használatát. Egyelőre azonban nem lesz hazánkban újabb okmánycsere. A Belügyminisztériumból ugyanis úgy értesültünk, hogy a biometrikus azonosítók használatáról még nem hoztak döntést Brüsszelben.
Kell-e utazási biztosítás a csatlakozás után?
Külföldi utazás előtt általában felmerül a kérdés: kössünk-e biztosítást, és ha igen, milyet és melyik biztosítónál. Az EU-csatlakozás küszöbén pedig már úgy hangzik a kérdés: uniós polgárként kell-e továbbra is biztosítás, vagy a hazai társadalombiztosítás révén jogosultak leszünk orvosi ellátásra a többi tagállamban is?
Inkább cowboyok szeretnének lenni az amerikai gyerekek, mint gyárakban dolgozni
Gyurcsik Attilával, a Privátbankár.hu idei befektetési alapkezelői szavazásán több dobogós helyezést elért Accorde Alapkezelő vezérigazgatójával beszélgettünk.
Friss
Mental Liget – A munkahelyi mentális jóllét fesztiválja cégvezetőknek és HR szakembereknek a Magyar Zene Házában
Tartsd meg, hogy megtartsd!
Költségkímélés
Véget vetnének az árrésstopnak – frissítve
Az értékláncban felhalmozódott feszültségek miatt kivezetné az OKSZ.
Pénzszerzés
Kockázatos lakáshitelek: egyre többen kifeszítik magukat
A lakáshitelek több mint harmada esetében a kölcsönösszeg meghaladta a vételár 70 százalékát.
Adózás
„Elfelejtették” befizetni az áfát: céghálózat hasalt el a NAV-nál
Országos kiterjedésű akciót tartott az adóhatóság.
Jogi kisokos
Terjed a vállalkozói bűnözés új formája
A hackerek ma már sokkal inkább üzleti szemlélettel bánnak bűncselekményből származó bevételeikkel.
Cégblog
Árcsökkentést jelentett be az Aldi – 30-35 százalékkal is olcsóbbak lehetnek egyes termékek
Több mint 60 háztartási és higiéniai termék ára csökken.
Klímablog
Megbolondult az időjárás: miért ennyire hideg a tavasz?
Mi okozhatja a szokatlan hideget, és mit árul el mindez az évszakok hosszú távú változásairól?
Gazdaság
Bizonytalan az ingatlanpiac, de a lakások nem lesznek olcsóbbak
Annak ellenére, hogy lecsengett a lakáspiaci boom első hulláma, továbbra is erős kereslet.
