A tavalyi év első három hónapja során a cégeknek nyújtott kölcsönök állománya 3,7 százalékkal nőtt, míg az idei év ugyanezen időszakában csupán 3 százalékos volt a bővülés. A lakossági vonalon még látványosabb a visszaesés, ugyanis a hitelállomány tavaly ilyenkor 6,2 százalékkal gyarapodott, az idén pedig csaknem fele ilyen ütemben, 3,3 százalékkal nőtt január eleje és március vége között. Ebben jelentős szerepet játszott a lakáshitelezés több negyedév óta tartó folyamatos lassulása.

A PSZÁF szerint az első negyedévi folyamatok alapján a bankszektor növekedésének további lassulása valószínűsíthető, mivel a szektor fejlődését alapvetően meghatározó vállalkozói és lakossági hiteligény növekedési üteme az év hátralévő részében várhatóan tovább lassul. A bankok forrásgyűjtése ismét a külföldre támaszkodik, miután a betétállomány - lakossági és vállalati együttesen - alig, mindösszesen 11,8 milliárd forinttal nőtt.

Folytatódott a devizahitelek térhódítása a háztartásoknál. A forinthitelek állománya márciusig 0,1 százalékkal csökkent, a devizahitelek ugyanakkor 22,9 százalékkal növekedtek, így március végén a háztartások bankhiteleinek már 17,3 százaléka devizahitel volt. (2002 végén még ez az arány alig 3,0 százalék volt.) Az idei első negyedévben a vállalkozói hitelnövekmény fele volt deviza, március végén a vállalkozói hitelek esetében a devizahitelek 44,7 százalékos aránya alig növekedett a 2004 végi 44,5 százalékról.

A bankrendszer ismét hatalmas adózott eredményt ért el, ez a tavalyi első negyedhez képest 61 százalékkal, 105,4 milliárd forintra nőtt: mind az évesített tőkearányos jövedelmezőség, mind az eszközarányos megtérülés javult a pénzintézeteknél.