Már 78 válasz is elegendő volt a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht.-nak ahhoz, hogy Budapest készülő lakáskoncepciójához a társadalmi vélekedést papírra vesse.  Sőt a kétmilliós várost a 78 válasz olyaténképpen is reprezentálta, hogy a lakáspolitikáért felelős főpolgármester-helyettes, Bakonyi Tibor már a készülő stratégiai célkitűzésnél kész figyelembe venni a közhasznú társaság összegzését. A várospolitikus - sajtótájékoztatót tartva a Studio Metropolitana "kutatásáról" - egyebek között közvetett érvekkel bizonygatta, hogy a főváros polgárainak többet jelent Budapest, mint egyszerűen lakóhelyet. Az agglomerációban, ahová egy-két évtizede kiáramlottak a pestiek, már felcseperedett egy új generáció és azon van, hogy a belvárosban keres magának lakást.

Budapest lakáspolitikai koncepcióját vélhetően szeptemberre készítik el a városházán, de akkor még számos fórumon elemzik, értékelik, vitatják az amúgy az ellenzék által remélhetőleg ugyancsak támogatott anyagot. Bakonyi Tibor helyénvalónak tartja, hogy a kereslet-kínálat alakulását némiképp befolyásolni tudják nem csupán piaci eszközökkel. Ennek révén is bővülő lakásválasztékot kívánnak a lakosság elé tárni. A főpolgármester-helyettes új fogalmat bedobott a köztudatba június 1-én tartott sajtótájékoztatóján, mint kijelentette, Budapest szolidáris város lesz, azaz megakadályozzák, hogy a krízisben lévő lakók elveszítsék otthonaikat. Ehhez is kapcsolódik a cél, hogy a lakásgazdálkodás és a szociálpolitika a fővárosban váljon külön, s Bakonyi ehelyütt pontosította is a szolidáris város fogalmat: az, aki elveszíti munkahelyét, s ezért a közüzemi költségeket nem tudja fizetni, ne legyen kénytelen elhagyni a lakását...

A hosszú távú lakáspolitika a főpolgármester-helyettes interpretálásában azt is jelenti, hogy 2020-2025 környékére már 8-10 millió négyzetméter laktér lesz Budapesten, s a növekvő életszínvonal nyomán a 90 négyzetmétert is meghaladhatja az átlagos fővárosi lakás alapterülete. Bakonyi Tibor szerint helye van a bérlakások száma komoly gyarapításának. A többi között ilyen beruházáshoz jelenthet pénzt a főváros büdzséjének, hogy valamennyi kerületi önkormányzat speciális módon is adós. A korábbi lakásprivatizáció során keletkezett a befizetési kötelezettségük, ez a pénz használható fel a bérlakások építtetésére. Bakonyi szerint eddig összesen egy kerületi önkormányzat mutatott hajlandóságot arra, hogy lerója 1,3 milliárd forintnyi tartózását.