1956 óta nem volt ilyen szárazság Észak-Amerikában, mint az elmúlt hónapokban. A súlyos vízhiány és a tönkrement termés miatt az USA tagállamain belüli "megyéknek" (county) mintegy felét nyilvánította katasztrófa-sújtotta területté a Mezőgazdasági Minisztérium (USDA), jelentette a CNN hírtelevízió.

Nem hittek a szemüknek a kutatók: a nyári időszakban Grönland szinte teljes felületén olvadásnak indult a jég, még a tengerszint felett háromezer méteres magasságban is.

Nemcsak zöldek vagyunk, hanem kékek-zöldek a méregtől és az ütésektől: a Global Witness emberi jogi szervezet jelentése szerint heti gyakorisággal fajulnak halálossá a természeti erőforrásokat övező erőszakos viták. 2011-ben 106 embert öltek meg ilyen összetűzésekben.

A CNN hírtelevízió összegyűjtötte, hol szenvednek a leginkább a hőségtől a világban. Érdemes ezzel vigasztalnia magának a kókadozó európainak, amikor rátámad a nyári kánikula. A legmagasabb valaha mért hőmérséklet 68,8 Celsius fok!

A globális fölmelegedés egyik következményeként gyorsuló ütemben olvad az Északi-sarkvidék jégpáncélja, megkönnyítve a mélyben rejlő ásványkincsek elérését és kiaknázását. Az Arktisszal határos öt állam évek óta vitázik arról, kihez tartozik az Északi-sark. A tét nem kevesebb, mint irdatlan kőolaj- és földgázkészletek, értékes érclelőhelyek birtoklása, valamint a jövő hajózási útvonalainak ellenőrzése.

Az óceánokban élő, szén-dioxid elnyelésére képes fitoplanktonoknak (algáknak) vassal történő trágyázására irányuló kísérletek tanúsága szerint ez az eljárás lehetséges megoldás lehet az üvegházhatású gáz semlegesítésére, bár sok még a kérdőjel - derül ki a Nature című brit tudományos folyóirat legutóbbi számában megjelent egyik cikkből.

Magyarország kiemelten kezeli a víz kérdéskörét, ezért vállalta, hogy 2013 őszén víz világkonferenciának adna otthont - mondta az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának ülésén Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.

Miként reagálnak a növények a hőmérséklet emelkedésére? Milyen hatással lesz fejlődésükre a szén-dioxid-koncentráció további növekedése? Mit kell tenni azért, hogy a gyarapodó népesség biztonságos élelmiszerellátásához elegendő gabonát tudjunk termelni ötven vagy száz év múlva is? A néhány évtized múlva bekövetkező globális klímaváltozás várható hatásaira való felkészülés jegyében ilyen és hasonló kérdésekre keresik a választ a világ számos országában - köztük Magyarországon - a kutatók.

 A folyamatos hideg- és melegrekordokat elegyítő, szélsőséges időjárási viszonyok bizonyítják, a klímaváltozás mára realitássá vált, amiért a túlzott energiafogyasztás, köztük nyáron elsősorban a légkondicionálók használata tehető felelőssé, a megemelkedő energiafogyasztás okozta túlzott CO2 kibocsátás miatt. 2011-ben a globális energiafogyasztás 2,5%-kal emelkedett, Magyarországon összesen 267,5 TWh villamosenergiát fogyasztottunk, aminek hátterében az áll, hogy az extrém időjárás miatt télen jobban fűtjük, nyáron jobban hűtjük otthonainkat.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) javaslata szerint a bevételek fele az általános költségvetésbe kerülhetne, míg a kötelezően klímavédelemre fordítandó pénzeket elsősorban a tömegközlekedési járművek cseréjére, illetve egy ún. Nemzeti Felújítási Alap létrehozására fordíthatnánk. 

10 ország civil szervezetei - köztük a magyarországi Független Ökológiai Központ Alapítvány, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége - az EU találkozók kapcsán arra hívják fel a külügyminiszterek figyelmét: most van lehetőség az EU napirenden levő új költségvetését az alacsony anyag- és energiafelhasználású, jobb teljesítőképességű és rugalmasabb gazdaságba való átmenet szolgálatába állítani. Minden további görcsös ragaszkodás a múlt századi, fosszilis alapú gazdasághoz végzetesen a gazdasági hanyatlás felé lökné Európát. Több civil szervezet hasonló tartalmú levelet írt az EU-csúcsra készülő kormányfőknek is.

Konkrét megállapodások nélkül zárult a Rio de Janeiro-ban a múlt héten megrendezett Rio+20 elnevezésű nemzetközi csúcstalálkozó a fenntartható fejlődésről, klímaváltozás elleni harcról és zöld gazdaságról. A magyar küldöttséget vezető Áder János köztársasági elnök szerint még ezt a vérszegény dokumentumot is csak az utolsó pillanatban sikerült összehozni, míg a Piac&Profitnak nyilatkozó szakember szerint a zárónyilatkozat nem egyéb, mint egy hosszúra nyúlt kívánságlista.

Hollywoodi színészek, rocksztárok, környezetvédők, sarkkutatók és üzleti vezetők fogtak össze, hogy együtt érjék el, hogy globális védelmet kapjon az Északi-sarkvidék. A kampány résztvevői követelik, hogy tiltsák be az Északi-sarkvidéken az olajfúrást és a nem fenntartható ipari halászatot.

Az Európai Bizottság 24 tagállammal közös közbeszerzési eljárás keretében választja ki az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (European Union Emissions Trading Scheme - EU ETS) allokációs és aukciós platformot. A tervek szerint a kiválasztott rendszerben 600 millió kibocsátási egység elosztás tervezik, amelyeknek darabonkénti értéke akár 20 euró is lehet, így az elkövetkező négy évben a közös platform forgalma elérheti a 12 milliárd eurót.

Az ételek mintegy fele a szemétbe kerül a fejlett gazdaságokban, miközben a világban közel egymilliárd ember éhezik. A kidobott élelmiszerek fele is elég lehetne ahhoz, hogy megszűnjön az éhezés a világon.

A G8 2012. évi tanácskozása, amit a Globális Élelmezésbiztonság témájában rendeztek májusban, minden szempontból fontos mérföldkő volt. A találkozó előestéjén Obama elnök bejelentette az Új Élelem- és Táplálékbiztonsági Szövetség megalakítását, amelynek keretében a magán- és közszféra szereplői az elkövetkezendő 10 évben 3 milliárd USA dollárt fognak befektetni az afrikai mezőgazdaságba.

A környezettudatos gondolkodás és a fenntartható fejlődés érdekében a tudomány, a gazdaság és a politika közötti párbeszéd segítése volt a célja a IV. Magyarországi Klímacsúcsnak, amelyet június elején rendeztek Budapesten.

Nehéz elképzelni, hogy egy városiasodott társadalomban nem okoz problémát a zajszennyezés. Mégis, egy kutatás szerint az amerikaiak 80 százaléka állítja, nem tapasztal igazán zavaró zajokat.

Bár a klímaváltozás vitathatatlan, az Alpokban eddig mégsem fokozódtak az időjárási szélsőségek - derítették ki osztrák kutatók. Sőt, az utóbbi évtizedekben csökkent a hőmérsékletingadozás.

Évezredeken át a jég fogságába szorult metángáz áramlik a légkörbe az olvadó Északi-sarkvidék területén - figyelmeztetnek a kutatók. A Nature Geoscience című folyóiratban közölt tanulmány szerzői szerint az ősi gáz kiáramlásának jelentős hatása lehet a klímaváltozásra. A metán üvegházhatása 23-szorosa a szén-dioxidénak, a jelenlegi klimatikus változásokban is a második legkártékonyabb szereplő. Légköri koncentrációja néhány évnyi stabilitás után mindig növekszik.

Húsz éve indította el az Európai Unió környezetvédelmi programját, a LIFE-programot, amely az Unión belül az egyetlen program, amely kizárólag a természetvédelemmel és annak finanszírozásával foglakozik.

Lehet vele fűteni, elektromos áramot termelni, gépkocsit meghajtani. Ráadásul az új fúrási technológiának köszönhetően hatalmas, úgynevezett nem hagyományos földgáz-készletek váltak kitermelhetővé. De megdőlni látszik az az axióma, miszerint feleannyi üvegházgáz-kibocsátással jár a földgáz használata, mint a széné, vagy hogy a földgázüzemű autók harminc százalékkal kevesebb szén-dioxidot eresztenek ki, mint a hagyományos benzinesek. A földgáz teljes életciklusa - a kitermelést, a feldolgozást és a szállítást is beleértve - ugyanis tetemes környezeti terhelést és szennyezést von maga után. A földgáz azonban favorizált energiaforrás a fejlett világban, és mindenütt komoly erőfeszítéseket tesznek az önellátás fokozására a függőség csökkentése érdekében.

A déli-sarki jégpáncél eddig úgy tűnt megmenekül a globális felmelegedés legrosszabb hatásaitól. Most azonban két, egymástól független kutatás is arra utal, hogy az Antarktisz jege még ebben az évszázadban olvadásnak indulhat, ami jelentősen hozzájárulna a globális tengerszint-emelkedéshez.

Jelentős változásokat hozhat a magyar gazdaságé és a magyar emberek számára az új Energiahatékonysági Irányelv, melyet az EU dán elnöksége 2012 első felében el akar fogadtatni.

A 2012. június 7-én megrendezésre kerülő IV. Magyarországi Klímacsúcs célja, hogy az előző évek konferenciái által kialakított párbeszédet a tudományos, gazdasági és döntéshozó előadók között tovább mélyítse és konkrét hazai, valamint nemzetközi legjobb tapasztalatok bemutatásával keresse a választ arra a kérdése: Hogyan lesz jobb a világ? Az idei konferencián hagyományteremtő jelleggel egy életműdíj átadásra is sor kerül!

Japán, a világ harmadik legnagyobb gazdaságú országa  múlt hét végén vált atomenergia-mentessé, amikor az 54 reaktorból az utolsó, még üzemelő erőművet is lekapcsolták a hálózatról.

Átadták Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrumot. A hazánkban egyedülálló létesítmény több mint 2 milliárd forint értékű beruházás révén, európai uniós támogatással valósult meg.

A napenergia hasznosításának lehetőségeire kívánja felhívni a figyelmet a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata a Napos Napok kampánnyal, amelyet másodszor rendeznek meg Magyarországon.

Egy komplex területfejlesztési mintaprojekt keretében elkészült Norvégia első aktívháza. A széndioxid-semleges aktívházak száma Európa-szerte gyarapszik. Egyre több országban alkalmazzák a fenntartható működés mellett az élhető beltéri környezetre is tekintettel lévő építészeti megközelítést.

Komoly lemaradásban van Magyarország az energiahatékonyság területén. A Budapesti Műszaki Egyetemen ezért hazánkban először szakirányú mérnökképzés indul. A Magyar Energia Hivatal népszerűsítő kampányt és hallgatói pályázatot hirdet az energiatudatosság növelésére.

Az Egyesült Arab Emírségek szubtrópusi éghajlatú területein a nyári hónapokban a hőmérséklet a plusz 40°C-ot is elérheti, míg az éves átlagos csapadék csupán 10 cm.

A hulladékról szóló 2008/98/EK irányelv 2020-ra az építési-bontási hulladékok legalább 70 százalékos hasznosítására kötelezi a tagállamokat. E célkitűzés eléréséhez az építőipar és a hulladékipar közötti párbeszéd és együttműködés nagyban hozzá tud járulni, ezért is szerveznek május 16.ára egy konferenciáz és szakmai dialógust a témában.

Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint kivonul a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) a Nabucco nemzetközi gázvezeték-építési beruházásból. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Nabucco Magyarország számára is fontos projekt, mert összefüggésben áll azzal a törekvéssel, hogy az ország megszüntesse egyoldalú függőségét az energiaellátás biztosításában.

A világ vezetői mára felismerték, hogy az ökológiai, gazdasági és szociális válság egymásból táplálkozik. A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a válság új megközelítéseket eredményezett: arra is figyelnünk kell, hogy a gazdasági válság további mélyülésének elkerülése csak a biodiverzitás megőrzésével és a természeti erőforrások fenntartható használatával lehetséges.

Immáron negyvenkét éve minden év április 22-én ünnepli a világ a Föld Napját. Csaknem fél évszázada ezen a napon  25 millió amerikai emelte fel a szavát a természetért. Számos programot ajánulnk a környezettudatosság jegyében, de a környezetért való felelősségnek egész évre ki kellene tartania.

Tavaly év végén új - átláthatóbb, nyelvtől független és több információt tartalmazó - energiacímkét kaptak az Európai Unióban forgalmazott háztartási gépek és tévékészülékek.

A Greenpeace új tanulmánya tizennégy vezető számítástechnikai céget osztályoz energiahasználatuk alapján és rámutat arra, hogy a számítástechnikai ipar az egyre növekvő energiaigényeit piszkos energiaforrásokból, szén- és atomerőművek áramával látja el. A „Clean Our Cloud" (magyarul „Maszatos adatok") című jelentésből az is kiderül, hogy a Yahoo!, a Google és a Facebook mellett mely nagy informatikai vállalatok kötelezték már el magukat a tiszta energiaforrások mellett.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával tárgyalt - közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.  

A tengeri tápláléklánc alapját képező növényi plankton egyre fogy, feltehetően az éghajlatváltozás következtében. Egyes moszatok azonban hamar képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez - fedezték fel német kutatók.

Kevesebb, mint tízből négy amerikai hiszi, hogy a globális felmelegedés még az ő életében érezteti hatását a Gallup friss vizsgálata szerint. Bár a kérdésre adott válasz természetesen függ az életkortól, az amerikaiak jó része még mindig nem tartja fenyegetésnek az éghajlat megváltozását.

A gyorsan forgó fogyasztási cikkek piacán húsz éve meghatározó Élelmiszer szaklap ünnepélyes díjátadó keretében ismerte el az FMCG-szektor fenntarthatóságért sokat tevő, vagyis „greennovatív" gyártóit, kereskedőit és szolgáltatóit.

Megkezdte a termékdíj-köteles anyagokból keletkezett hulladékok gyűjtéséről és hasznosításáról szóló közbeszerzési eljárások meghirdetését az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). A hulladék akkumulátorok kezelésére a múlt hét óta, a gumiabroncsok gyűjtésére, hasznosítására pedig április 5-től pályázhatnak a cégek - jelentette be Vámosi Oszkár, az OHÜ ügyvezetője.

Biomassza erőművet épít a Sajóbábonyi Ipari Parkban a Kiserő Energiaszolgáltató Kft., a 300 millió forintos beruházáshoz 150 millió forintos uniós támogatást nyert el a cég.

A világ legnagyobb szélturbináját fejlesztette ki és építette fel az Alstom. A 6 MW teljesítményű szerkezet ötezer háztartás villamos áram igényét elégíti ki.

2012. március 31-én, azaz ma este fél kilenckor kerül megrendezésre az idei Föld órája, amikor is egy mindössze hatvan perces globális lámpaoltással szeretnék a szervezők felhívni a figyelmet a környezetvédelemre, a környezetszennyezésre és a túlfogyasztásra is.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése területén a nem-kormányzati szervezetek mellett az utóbbi években megjelentek a piaci szereplők, illetve stratégiák és programok megfogalmazásával megkezdődtek az állami intézkedések is.

Másfél hónappal, május 15-ig meghosszabbították a 2,97 milliárd forint keretösszegű, napkollektoros pályázat beadási határidejét az élénk érdeklődésre tekintettel. Az eredetileg 2011. december végéig szóló határidőt egyszer már meghosszabbították március 31-ig.

Nagy márkák ruháinak mosásakor veszélyes vegyi anyagok jutnak a vizeinkbe a Greenpeace friss tanulmánya szerint. Ezek a toxikus anyagok a folyóinkba, a tavainkba és a tengerekbe jutva még károsabb, a hormonrendszert károsító anyagokká bomlanak.