Svájci-magyar közös projekt

A világ vezetői mára felismerték, hogy az ökológiai, gazdasági és szociális válság egymásból táplálkozik. A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a válság új megközelítéseket eredményezett: arra is figyelnünk kell, hogy a gazdasági válság további mélyülésének elkerülése csak a biodiverzitás megőrzésével és a természeti erőforrások fenntartható használatával lehetséges.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Manapság a természeti erőforrások kiszipolyozása és a Föld eltartó-képességének meghaladása a gazdasági válság elmélyülését okozza. A biológiai sokféleség megőrzése napjainkra gazdasági tényezővé és szűkülő keresztmetszetté vált, azonban hazánkban ezt még csak kevesen ismerték fel. A Föld Napja alkalmából erre mutatott rá a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a svájci Pro Natura civil szervezet.

 

Biológiai sokszínűség
A biológiai sokszínűségről szóló egyezményt, amelyet 193 kormány írta alá, az 1992-es Riói Föld Csúcson hirdették ki, és 1993 decemberében lépett hatályba. A paktum megreformálására irányuló szándék a 2002-es Johannesburgi Fenntartható Fejlődési Csúcstalálkozóhoz köthető. (A génmódosított növényekről szóló cartagenai megállapodást 156 állam írta alá, valamint az EU. A biodiverzitás megőrzésére évente 1000-4000 milliárd dollárt kellene költeni a PriceWaterhouseCoopers szerint.

A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében induló program célja elsősorban az, hogy a döntéshozók és a társadalom minél széles körében tudatosuljon: a biológiai sokféleség megőrzése szükséges ahhoz, hogy a továbbiakban is részesedhessünk a természet ingyenes szolgáltatásaiból, az úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatásokból, amelyek nélkül a gazdaság ma már nem képes teljesíteni.

– Ilyen szolgáltatások biztosítják a talajképződést, a haszonnövényeket, a tápanyagok és a víz körforgását, vagy a gyógyászatban nélkülözhetetlen növényi anyagokat. Az élelmiszertermelés és élelmiszerbiztonság például a termőtalaj megújulása nélkül nem lehetséges, a termőtalaj pedig csak az ökoszisztéma szolgáltatások szabályozó szerepének megőrzésével működhet – foglalta össze Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke.

A biológiai sokféleség megőrzése és annak gazdasági tényezővé válása egyre inkább központi kérdéssé válik a kormányok szintjén is, mint azt a Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Felei által megtartott nagoyai konferencia programcsomagja és a meghozott intézkedések is mutatják (Az ENSZ Biodiverzitás Világcsúcsán Japában a részt vevő 197 ország heves vitákat követően végül aláírta a Nagoya Protokollt).

Mindezek ellenére a mai napig nem sikerült megállítani az élővilág változatosságának pusztulását. Ennek okait elemezve belátható, hogy hatékony eredmény csak komplex megközelítésben remélhető, amelyben a környezeti kérdések mellett a társadalmi-gazdasági összefüggések is előtérbe kerülnek.

Árcédulák a természeten
■ Korallzátonyok értéke: 172 milliárd dollár.
■ Ha a világszerte folyó erdőirtást a felére csökkentenék (ami a nemzetközi közösség célja 2020-ra), azzal 3700 milliárd dollárnyi értéket mentenének meg, és 4,8 gigatonna szén-dioxid elnyelését tennék lehetővé.
■ 45 millió dollárt kellene fektetni az erdők óvásába ahhoz, hogy élvezhessük évi 4,5–5,2 milliárd dollárra taksált szolgáltatásaikat.
■ A füves területekbe történő befektetés megtérülése 79 százalékos, a trópusi erdőké 50, a lápoké 40, a folyóké 27, a korallszigeteké 7 százalék, vagyis ilyen mértékű a megtakarítás ahhoz képest, mint ha később, drámai helyzetben kellene cselekednünk, amikor már jóval többe kerül a helyzet orvoslása. Például Vietnamban 1,1 millió dollárt fektettek a víz menti mangroveligetek megőrzésébe, ami 7,3 millió dolláros megtakarítást eredményezett ahhoz képest, amennyi kiadással a későbbi munkálatok jártak volna.

Az MTVSZ és a több mint 100 éves svájci Pro Natura új, közös projektjének másik célja a természeti értékekben gazdag Svájc jó gyakorlatainak széleskörű megismertetése és hazai elterjesztése döntéshozói és lakossági szinten, írja az MTVSZ közleményében.

– A Pro Natura több mint 600 svájci természetvédelmi terület fenntartásában, kezelésében vesz részt, faj- és tájvédelmi tapasztalatából és tudásából örömmel tanulnak a projekt magyar partnerei szerte az országban. A projekt erősíti a két civil szféra együttműködését és mintául szolgálhat a továbbiakban – nyilatkozta Bertrand Sansonnens, a Pro Natura nemzetközi koordinátora.

 
Karbonszolgáltatás
Dollármilliárdos üzleti forma lett a „karbonszolgáltatás”. A karbonsemlegességben tevékenykedő cégek tulajdonképpen közvetítők a donorok és a kedvezményezettek között. A pénzt általában metáncsökkentő és energiahatékonysági kezdeményezésekre, biomasszás, nap- és vízenergia-projektekre vagy falusi kemencéket kicserélő programokra fordítják, és igyekeznek az ENSZ emissziócsökkentő programjai (CDM, REDD) által elismert projektekbe fektetni. Az egyik vezető karbonsemlegesítő cégben, a ClimateCare-ben fantáziát látott a JP Morgan, és 2008-ban felvásárolta.

 

Véleményvezér

Kihalt vasútállomást talált Hadházy Ákos

Kihalt vasútállomást talált Hadházy Ákos 

Kísértetvasútállomás Csisztapusztán.
Az ukránok újra bevetették csodafegyverüket

Az ukránok újra bevetették csodafegyverüket 

Immár sehol nincsenek biztonságban az orosz katonák és hadi eszközök.
Magyartól rettegnek az oroszok

Magyartól rettegnek az oroszok 

A magyar név megint szép lesz, legalábbis Ukrajnában már az.
Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo