Míg 2025 januárjában a 18–30 év közötti fiatalok a lakáshitelek 18 százalékát vették fel, addig az év végére ez az arány 31 százalék fölé emelkedett, vagyis már minden harmadik új lakáshitel a legfiatalabb hitelképes korosztályhoz kötődik. A 31–40 évesek részesedése továbbra is 35 százalék körül alakul, így a lakáshitelpiac közel kétharmadát a 40 év alattiak adják.
Az MNB által publikált adatok szerint a legmarkánsabb változás a hitelfedezeti mutatókban figyelhető meg. Míg 2025 elején az új lakáshitelek mindössze 3,5 százalékát nyújtották 80 százalék feletti hitelaránnyal, vagyis 20 százaléknál alacsonyabb önerővel, addig 2025 decemberére ez 17,3 százalékra emelkedett.
A hitelarány növekedése elsősorban a fiatal hitelfelvevők körében koncentrálódik: a 18–30 év közötti korosztály 17,4 százaléka mindössze 20 százalék alatti, további 33,7 százaléka pedig 20–30 százalék közötti önerővel lép be a lakáspiacra.
„A fiatal generáció a trend szerint már nem gyűjtöget évtizedekig, hanem a jövedelmét használja tőkeáttételként. Egy 60 millió forintos lakás megvásárlásához szükséges 6 millió forintos önerő ma már reális cél lehet, ám a magas hitelarány a finanszírozásban minden eddiginél szigorúbb pénzügyi tudatosságot és stabil jövedelmi hátteret igényel” – mutat rá Garam Dániel, a money.hu hitelszakértője.
A KSH által közzétett legfrissebb kereset adatok szerint 2026 februárjában a bruttó átlagkereset 725 500 forint volt, ami 9,7 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. A nettó keresetek ennél is nagyobb mértékben, 12,0 százalékkal nőttek – amit jelentősen befolyásoltak a családoknak és a gyermeket nevelő anyáknak nyújtott célzott adókedvezmények –, a 10,5 százalékos reálbér-növekedés ugyanakkor a gyermektelen fiatal munkavállalók számára is érdemi vásárlóerő-bővülést jelenthet. Emellett a 25 év alattiak szja-mentessége továbbra is közvetlen pénzügyi előnyt jelent a fiataloknak.
