A tekintélyes Massachussets Institute of Technologyban (MIT) Dennis Meadows által vezetett szerzőgárda - a kutatásvezető mellett a tanulmány fő szerzőjeként nyilvántartott Donella H. Meadows és Jorgen Randers - komputeres számításokat igénybe vevő műve gondolatébresztő, sőt felrázó hatással bírt, harminc nyelven tizenkétmillió példányban kelt el világszerte.
A jelentés a Föld és az emberi világ kölcsönhatását vizsgálta, és nyolc paramétert fejtett ki: a világ népessége, születési és halálozási ráta, egy főre jutó szolgáltatás, egy főre jutó élelmiszerkészlet, egy főre jutó ipari termelés, nem megújuló energiaforrások, maradandó környezetszennyezés. A legtöbb faktorhoz exponenciális, vagyis gyorsuló növekedést társítottak, miközben a technológia, ami lehetővé tenné a nagyobb hozzáférést az erőforrásokhoz, csak lineárisan, vagyis egyenletes, adott ütemben fejlődik. A jelentést azóta sokat kritizálták, A növekedés határai után" húsz évvel, 1992-ben a kötet szerzői újabb jelentést adtak ki (2001-ben Donella Meadows elhunyt), majd 2004-ben egy még újabbat az új adatok és tudásanyagok tükrében frissítve és átdolgozva a korábbiakban megfogalmazottakat, de Dennis Meadows ma úgy látja, a következő két évtizedben, vagyis a 2030-ig bekövetkező változások sokkal drámaiabbak és drasztikusabbak lesznek, mint a 20. század történései együttvéve. (A szerzőről és a műről részletesebben itt olvashat.)
A világ egyik legismertebb fenntartható fejlődés gondolkodója ősszel a Piac&Profit konferenciáján Budapesten járt, ahol ismét azt hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a széndioxid kibocsátás okozta valamint az olajtartalékok kimerülése miatt kialakuló problémákra évtizedekkel ezelőtt is felhívták már a figyelmet, egyelőre nem történt drasztikus változás. A káros anyag kibocsátás folyamatosan nő, az olajtól való függőség megszűntetésére sincs megfelelően hatékony válasz. Jelen pillanatban mintegy 40-50 százalékkal több erőforrást használunk, mint amennyit reprodukálunk, hívta fel a figyelmet Meadows, ami olyan, mint folyamatosan hozzányúlni a bankban lekötött pénzhez, majd csodálkozni azon, hogy az nem kamatozik. A professzor szerint a megoldást az úgynevezett rugalmas erő fejlesztése jelenti szemben a mostani, hatékonyság központú fejlődéssel. (Az előadásról részletes beszámolót itt olvashat.)
Az elmúlt negyven évben a kormányok nem voltak tekintettel a Római Klub első jelentéseként publikált "Növekedés határai" című kutatás figyelmeztetéseire, ezért most már ott tartunk, hogy nemcsak a fenntartható fejlődés szempontjait, hanem az okozott kár elhárítását is meg kell oldani - hangzott el a jelentés megjelenésének évfordulója alkalmából tartott pénteki budapesti rendezvényen.
Bezegh András, a Magyar Ipari Ökológiai Társaság (MIPOET) elnöke szerint a negyven évvel ezelőtt a növekedéssel járó veszélyekről megfogalmazott figyelmeztetések reálisak voltak, előre jelezték az erőforrások elapadását, az élelmezés gondjait, az elszegényedést, az ivóvíz szűkösségét. Ifjabb Zlinszky János, a MIPOET és a Növekedés határai kutatócsoport köré szerveződött Balaton Csoport tagja kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben felgyorsult az erőforrások kimerítése, és szerinte ahhoz, hogy 2050-re ne álljon meg a növekedés, a népességszám és az anyagfogyasztás stabilizálása szükséges a világban. Növelni kell az anyag- és energiahatékonyságot, a mezőgazdaság termelékenységét, a talaj és a természet védelmét, és csökkenteni a környezetszennyezést. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek helyettes ombudsmanja hangsúlyozta: az emberiség egyre kevésbé hajlandó tudomásul venni, hogy milyen területeken haladja meg a lehetőségek határait, például a rendelkezésre álló energiaforrások területén. Gyene Gyöngyvér, a Balaton Csoport irányító bizottságának tagja ismertette a nemzetközi szervezet harminc éves történetét, és hangsúlyozta: többször felhívták a figyelmet az erőforrások nem megfelelő felhasználására.