Az uniós végrehajtó testület közleménye szerint a javaslat "megállapítja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának és abszorpciójának elszámolási szabályait az erdőgazdálkodásban és a mezőgazdaságban, azaz az utolsó két jelentős ágazatban, amelyben eddig erre még nem léteztek egységes uniós szabályok". A világ üvegházhatású gázkibocsátásának közel egynyolcada a mezőgazdaságból származik, ugyanakkor ez az ágazat a globális felmelegedés egyik legfőbb elszenvedője is.
Az unió területének több mint háromnegyedét fedik erdők és szántóföldek, amelyek természetes módon hatalmas mennyiségű szenet kötnek meg, illetve megakadályozzák, hogy az a légkörbe jusson. "Ha a megkötött szén mennyiségét - az erdők vagy szántóföldek jobb hasznosítása révén - akár csak 0,1 százalékponttal is növelni tudjuk, azzal 100 millió gépjármű éves kibocsátásának megfelelő szén-dioxid-mennyiséget vonhatunk ki a légkörből" - áll a brüsszeli bizottság közleményében. Connie Hedegaard éghajlat-politikai biztos jelezte azt is: a javaslat a szóban forgó ágazatokra egyelőre nem állapít meg nemzeti kibocsátáscsökkentési célszámot, "erre majd akkor kerülhet sor, ha az elszámolási szabályok már megbízhatóan működnek".
A gazdaság is profitálhatna a magasabb kibocsátás-csökkentési értékek mellett való elköteleződéssel az Európai Bizottság néhány hónappal ezelőtti jelentése szerint. (Magyarországnak is pénzt honza az alacsonyabb kibocsátás.) Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalékot meghaladó mérséklésére mindegyik tagállam esetében nagy pénzügyi, egészségügyi és környezetvédelmi előnyökkel járna, ideértve a kormányok éves bevételének 7 milliárd eurós növekedését, köszönhetően a felélénkülő európai kibocsátás-kereskedelmi piacnak. (A decemberben zajlott, a kibocsátási kvótákat is érintő 17. ENSZ Klímakonferenciáról itt olvashat.)
