A recesszió minden high-tech céget komolyan érint, így az Ericssont is. Legsúlyosabban a legnagyobb amerikai piaci részesedésű nemzetközi vállalatok sérülnek, és ez a jelenség, bár csökkentett mértékben, de Nyugat-Európára is átterjedt.

Októberben még csak jósolni tudtunk a jövő évi minimálbér mértékéről, a lehetséges kompenzációkról. Az akkor valószínűnek tartott forgatókönyv ma már valóság: 2002-ben ötvenezer forint lesz az összege, s az emelésből adódó munkáltatói terhek csökkentésére a Munkaerő-piaci Alap forrásaiból tizenötmilliárd forint használható fel. Hogy ez mit jelent? Erről olvashatnak most.

A Piac és Profit konferenciazáró estélyén, november 23-án ünnepélyes keretek között került sor az ez évi Üzleti Etikai Díjak átadására. A díj elnyeréséhez a pályázóknak az alapító Budapest Klub eszmeiségét tükröző, szigorú feltételeknek kell megfelelniük.

Biztató vagy siralmas az innováció helyzete Magyarországon? Statisztikai adatot találunk pró és kontra. A lényeg azonban nem az, hogy mit mutatnak a számok, hanem az, hogy tudjuk: kutatás-fejlesztés nélkül egyetlen vállalkozás sem lehet életképes hosszú távon, mert előbb-utóbb elfogy alóla a piac.

Az adótörvények stabilitását, az adóterhek és az adminisztráció csökkenését ígérte az 1998-ban hivatalba lépő új kormány. A stabilitás és a tervezhetőség szerepelt a kétéves költségvetés és a két évre változatlannak tervezett adójogszabályok elfogadtatásának egyik fő érveként is. A kitűzött célt nem sikerült betartani. Ami az adóterhelést és az adminisztrációt illeti, azok nemhogy nem csökkentek, nőttek. Igaz, néhány, az adózók számára kedvező változás is történt. Az öt adótörvény közül négy számos ponton módosult a 2001. januárban hatályos szabályozáshoz képest – részben már a múlt év folyamán, részben ez év január 1-jétől –, egyedül az áfatörvény maradt szinte érintetlen.

Statisztikának csak akkor hiszek, ha én készítem, mondta állítólag a szivarjáról is híres angol miniszterelnök. Így csak reménykedhetünk abban, hogy Varga Mihály pénzügy-, Matolcsy György gazdasági miniszter és Járai Zsigmond MNB-elnök januári közös értékelésének derűlátását az általuk ismertetett számok támasztják alá. Más forrásból származó kiegészítve ezeket, ugyanis jóval árnyaltabb képet kaphatunk a magyar gazdaságról.

Szinte biztosan találkozik adóellenőrökkel az idén a kisvállalkozások többsége, ugyanúgy, mint a veszteségesen gazdálkodók, az áfát visszaigénylők és azok, akik adókedvezményeket vesznek igénybe. Az APEH munkamódszere pedig „tovább korszerűsödik”.

„Ügyfeleinkkel –megbízási szerződéses jogviszony keretében – a vállalkozás gazdasági eseményeinek vezetésére szól a megbízásunk, melyet a számviteli, valamint az adótörvények szabályoznak. Ezen törvények betartása is elég nagy felelősség, semmiképpen nem tudjuk felvállalni mellé a rendőrségi besúgói feladatot. (…) Kérjük Önöket, sürgősen tegyenek valamit a téma rendezésére, mert szerintünk a pénzmosás felderítése nem a könyvelő feladatköre! (…) A könyvelő egyvalamiben dönthet: (…) ha gyanús ügyletet tapasztal, joga van nem vállalni a könyvelést (…)” – írta nemrégiben parlamenti képviselőknek címezve sorait egy adó- és pénzügyi tanácsadó kft. Szakmai kamarák, érdekvédelmi szervezetek – előzetes egyeztetés hiányában, most, utólag – tiltakozó leveleket fogalmaztak meg, az adatvédelmi biztoshoz fordultak segítségért, s nem egy közülük eljuttatta alkotmányossági észrevételeit az Alkotmánybírósághoz. A terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló módosított jogszabályok és a Btk. vonatkozó részeinek módosításai ugyanis arra kötelezik az általuk képviselteket – könyvelőket, adószakértőket, műkereskedőket, bizományosokat, befektetési és biztosítási tanácsadókat és még másokat, akiket a jogszabály nem sorol fel a példák között, de nem is zárja ki őket, mint például az autókereskedőket vagy az értékesebb műszaki cikkeket, építőanyagokat forgalmazókat –, hogy nagyobb készpénzmozgásoknál minden gyanús ügyletről tájékoztassák a rendőrséget.

Az internetes kereskedelmet szabályozó törvény 2002. január 23-án lépett hatályba. Jobbára az Európai Unió elektronikus kereskedelemről szóló irányelvét kísérli meg a magyar jogrendszerbe átültetni, és ezért hatálya kiterjed az internetes tartalomszolgáltatások egy részére is.

Mindenki adócsökkentést ígér, de az adórendszer struktúrájához nem nyúlnának hozzá, tehát „csak” a kulcsok és sávértékek megváltoztatásáról van szó azokban a gazdaságpolitikai programokban, amelyek szerintünk a Piac és Profit olvasóit elsősorban érintik, érdeklik. Abban azonban már koránt sincs nézetazonosság a jelenlegi legnagyobb kormánypárt és a többi megszólaló között, hogy az adócsökkentést konkrétan hogyan képzelik el.

 

 

 

Az elmúlt tizenkét évben a kormányzati ciklusok zárását minden esetben a költségvetés költekezése jellemezte. A következő ciklus végére Magyarország remélhetőleg már az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. A közösségi kötöttségek az aktuális kormány gazdaságpolitikai mozgásterét is szűkíteni fogják. Így valószínűleg most tapasztalhattunk utoljára igazi kampány-gazdaságpolitikát.

Lehet-e a Magyar Fejlesztési Bank és a privatizációs szervezet tevékenysége kapcsán pusztán szakmai megközelítésből arról beszélni, hogy mekkora ma az állam közvetlen befolyása a gazdaságra? Vagy csak napi politikai következtetései lehetnek egy ilyen elemzésnek?

Április elsejétől a számítógépek és alkatrészeik vámja nulla százalék lett. Még mielőtt bárki tévedésbe esnék: nem az információtechnológiai termékek vámmentességéről szóló szingapúri egyezményhez való csatlakozásról régóta folyó viták rendeződtek végre. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy számos számítástechnikai termék vámja változatlan maradt.

Csányi Vilmos etológus, számos népszerű könyv szerzője a kisebb-nagyobb katasztrófákat egy tanulási folyamat részeinek tartja. A neves szakember szerint az ember biológiailag meghatározott módon a rövid távú előnyök maximalizálására törekszik, s csak akkor hajlandó, akkor képes ezek egy részéről lemondani, ha már a saját bőrén érzi a helyzet tarthatatlanságát.

Kevés lehetősége van az új magyar kormánynak az idei gazdasági mutatók befolyásolására. Azokat a már nagyrészt adott nemzetközi és hazai konjunkturális folyamatok determinálják. Módja van viszont a következő évek eredményeinek – vagy éppen kudarcainak – megalapozására. A nagy kérdés az, hogy a világgazdasági konjunktúra javulása nyújtotta lehetőségek kihasználását mennyire nehezíti meg a versenyképesség-romlás, illetve ennek hatását milyen mértékben és sebességgel sikerül ellentételezni.

A politika tudománya a demokrácia tudománya, amely csak addig törekedhet értékmentességre, amíg a demokrácia kereteit nem lépi át a politika. A magát visszahúzódó, konzervatív beállítottságúnak valló politológust, Török Gábort, a Magyar Politikatudományi Társaság főtitkárát, a Törésvonal Politikai Elemző Központ kutatásvezetőjét egyebek közt az ország lakosságának megosztottságáról és a 2002-es választások tapasztalatairól kérdeztük.

Nem lehetünk olyan szegények, hogy ne tudjunk ígérni. Úgy látszik, ez a régi közhely korunk vezérgondolatává válik. A hatalomért folytatott elkeseredett harc során elhangzott ígéretekben az volt a közös, hogy mindegyik a pénzről szólt. Ha pontosabban meg akarjuk tudni, hogy mi van az úgynevezett polgári vagy az úgynevezett baloldali értékrend mögött, akkor bizony legalább magunknak be kell vallanunk, hogy leginkább a pénz. És amikor valakik az értékek mentén kívánnak politizálni, többnyire az oly hőn vágyott pénzforrás után nyújtózkodnak.

A közalkalmazottak, a nyugdíjasok, az egyetemisták, a gyermekes családok érdekében is több kedvező intézkedést hozott a Medgyessy-kormány javaslatára az Országgyűlés a legújabb „salátatörvényben”, amelyben kifejezetten a vállalkozói szektor számára kedvező szabályok egyelőre nincsenek. Az ígéretek szerint azonban ősszel már ők is sorra kerülnek.

A kormány állítja: a földtörvény nyári módosítása nemhogy sérti a családi gazdálkodók érdekeit, hanem kedvez nekik, igaz, kedvez mellettük mindazoknak, akik valóban a föld műveléséből élnek, tegyék azt bármilyen jogi formában. Az ellenzék viszont folyamatosan napirenden tartja a témát, és miközben politikai érvek és ellenérvek csapnak össze, a tényekről, hogy valóban kik és milyen formában birtokolják, illetve használják a legelőket, erdőket, mezőket, senki nem beszél. Szerzőnk, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főmunkatársa a statisztikai adatok mögé nézett.

A Duna, Európa egyik leghosszabb vízi útja és rendkívül fontos kereskedelmi útvonala csak a XIX. század végén vált igazán hajózhatóvá, s szabályozását nemcsak földrajzi, hanem politikai okok is hátráltatták. A folyó 2002 augusztusában ismét kilépett medréből, árvizet zúdítva Németországra, Csehországra, Ausztriára és kisebb mértékben Szlovákiára, illetve Magyarországra.

Az elektronikus közigazgatás fő célja a szolgáltató állam s – többek között – a 7x24 órás ügyintézés megteremtése. Az alapelveket 40 ország miniszterei 2001 novemberében fogadták el Brüsszelben. Eszerint az e-kormányzat középpontjában az ügyfél, a társadalmi részvétel bátorítása, a választás lehetőségének biztosítása áll, illetve ennek megvalósítása érdekében a közigazgatás szervezeti és eszközrendszerének fejlesztése, a bizalom és biztonság megteremtése.

Állami kitüntetettek hosszú névsorait pörgethetjük vissza évekre anélkül, hogy közgazdászokat vagy az üzleti életben kimagaslóan teljesítő szakembereket találnánk. Vagy ha mégis, nem elsősorban szakmai tevékenységüket ismerték el így.

Rendkívül erős választási kampány után, melynek során a politikai pártok gyakran használták fel a külföldi befektetéseket – a másik fél nagytőkéhez való viszonyát – egymás sértegetésére, a Magyar EU Bővítési Üzleti Tanácsba tömörült magyarországi multik vezetői a nyár közepén elkészült negyedik országjelentésükben határozottan leszögezték: a külföldi beruházások további erőteljes beáramlása előfeltétele a magyar gazdaság európai uniós versenyképességének, és szükség van arra, hogy a magyar kormány támogassa a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket.

A HEBC-jelentés (A Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács) rendkívül optimista Magyarország EU-csatlakozás utáni lehetőségeivel kapcsolatban. A csatlakozásnak a magyar gazdasági szereplőkre, a kis- és közepes vállalatokra vonatkozó veszélyeivel, előnyeivel viszont nem volt tiszte foglalkozni. Mi, újságkészítők úgy tapasztaljuk, hogy a csupán a belföldi piacon boldoguló cégeknek vannak félelmei.

Mitől működik jól az egyik, és miért kerül zajos botrányok közt csőd közeli helyzetbe a másik település? A siker csak pénz és kapcsolat kérdése, vagy kell hozzá valami más is? A közelgő önkormányzati választások kapcsán érdemes átgondolni a lehetséges válaszokat.

Antal László közgazdászprofesszor szerint versenyképességünk romlása az államháztartás hétszázalékos várható hiányánál is nagyobb baj, de a helyzet semmiképpen nem hasonlítható 1994–95-höz, amikor a teljes összeomlás fenyegetett. A mértéktartás azonban jövőre kötelező!

A technológia elvileg készen áll. Ám hiába létezik 2001 decembere óta elektronikus kormányzati portál, továbbra is maradt a sorban állás, az okmányirodai sorszámosztogatás. Hivatalok között kell futkosni, hivatalnokokkal veszekedni, míg végre elintézzük épp soron levő ügyeinket. Pedig mindezt lehetne otthonról is intézni, a számítógép mögött ülve. De nem most. Miért nem?

Százszázalékos elektronikus ügyintézés még a világon sehol nincs, bár a helyzet napról napra változik. A siker egyes kritériumai pedig már látszanak: erős állami részvétel, az emberek meggyőzése, a vállalkozói szféra bevonása.

Két nap alatt negyvenhat, igen tartalmas előadásból állt össze a kép az E-Magyarország, e-kormányzat című konferencián arról, hogy miként változik meg az életünk, sőt miként változott már meg az informatikai eszközök elterjedése következtében. Az előadók és a mintegy négyszáz fős hallgatóság együtt jutottak arra a következtetésre, hogy a kormányzati teendők köre az információs technológia és az informatikai kultúra elterjesztésének állami támogatásától az infrastruktúra kiépítésén át akár ennek ingyenes biztosításáig terjed, s hogy a kormányportáloknak mint szolgáltatóknak érdemi segítséget kell nyújtaniuk állampolgároknak és vállalkozóknak egyaránt ügyeik intézésében és persze az eligazodásban. Igaz, mindez az EU-csatlakozással egyidejűleg csöppet sem könnyű feladat.

Azt, hogy az állami kasszából nem osztogatni, hanem inkább befektetni kell, sokan és sokféleképpen fogalmazták meg az üzleti élet képviselői közül az E-Magyarország, e-kormányzat konferencián. Hiszen a versenyképes vállalatok hozhatnak a piacra olyan új szolgáltatásokat, amelyek a lemaradókat és a civil szférát is segítik az új, korszerű eszközök használatában.

Ez az anyag azzal a szándékkal készült, hogy a 2002. november 13–14.-én, Balatonaligán elhangzott gondolatokat összegezze, és azokat a döntéshozó, felelős kormányzati és parlamenti vezetők asztalára tegye. A kétnapos konferencián mintegy 500 ember – kormánytisztviselők, üzletemberek (az IT-szektor élenjáró cégeinek képviselői, valamint kis- és középvállalkozók), érdek-képviseleti vezetők, szakmai szövetségeket képviselők, önkormányzati tisztségviselők, közintézményeket irányítók, államigazgatásban dolgozók, a fejlett információs társadalomépítésben érdekeltek – gyűlt össze, hogy megossza egymással tudását, tapasztalatait.

A magyarországi e-kormányzat megvalósításának folyamatában az Informatikai és Hírközlési Minisztérium hatáskörébe az információs társadalom kiépítésével kapcsolatos technikai, társadalmi, kulturális és politikai teendők tartoznak, így az e-demokrácia előmozdítása is. E sokrétű feladatról kérdeztük Kovács Kálmán informatikai és hírközlési minisztert.

A Budapest Klub és a Piac és Profit üzleti magazin az Üzleti Etikai Díj létrehozásával azt a célt tűzte ki maga elé, hogy rangot, elismertséget kapjon a tisztességes üzleti magatartás, hogy követendő példává váljék egymás érdekeinek kölcsönös figyelembevétele, hogy minél szélesebb tömeg értse és tapasztalja meg: az a jó üzlet hosszú távon, amiben a másik fél is jól jár. Azoknak a cégeknek van esélyük az immár harmadszor kiosztott Üzleti Etikai Díj elnyerésére, amelyeknek üzleti filozófiáját a mindenáron való piaci versenyelőny megszerzése helyett az optimális haszonra való törekvés jellemzi

A jegybanknak ez a hihetetlenül merev, elhibázott monetáris politikája lényegében szívbetegséget kezel altatókkal – állítja Békesi László, aki kétszer volt pénzügyminiszter, és ma külföldi egyetemeken oktat. Az új évi költségvetés a szakember szerint se nem jó, se nem rossz, hanem elfogadott.

A jegybankelnök szerint ebben az országban két dologhoz ért mindenki: a focihoz és az árfolyam-politikához. Miután én magam egyikhez se igazán, hadd szóljak hozzá a talán könnyebbik témához, tehát az árfolyam-politikához.

2002 végén szinte hetente jelent meg egy-egy hír a napilapokban arról, hogy valamelyik multinacionális nagyvállalat a kivonulást tervezi, vagy már csomagol. Bezárt az IBM székesfehérvári gyára, Kínába vitte gyártórészlegét a Kenwood, távozással fenyegetett a Flextronics. Ugyanekkor veszprémi gyárában a Continental Teves újabb autóalkatrészek gyártását kezdte meg, idetelepült az ExxonMobil regionális központja, és a Hewlett-Packard is érdeklődött magyarországi befektetési lehetőségekről.

Az utóbbi hónapok fejleményei alapján szinte biztos, hogy Magyarország 2004 májusától az Európai Unió egyik tagállama lesz. Tévhit lenne azt gondolni, hogy a magyar gazdaság a csatlakozás napján fog megváltozni. A változás folyamat, amely 1991. december 16-án, a társulási szerződés aláírásával kezdődött, és napjainkban is tart. A csatlakozás pedig számos költséggel is jár, nem csak haszonnal, de ez nem azt jelenti, hogy hosszú távon ne lehetnénk mi, és így az itt megtelepült multinacionális vállalatok is a nyertesei.

Sokáig a régión belül Magyarország vonzotta a legtöbb külföldi beruházást. Ám napjainkban a megtorpanás jelei mutatkoznak. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ez a bérköltségek emelkedésével van összefüggésben. De vajon tényleg mindössze az olcsó munkaerő miatt települtek ide a multinacionális vállalatok, vagy esetleg más előnyöket is láttak a magyarországi beruházásokban? Hogyan gondolkodtak és gondolkodnak a joint venture vállalatok az ittlétükről? Szili Mártával, a Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatójával együtt gondoltuk végig.

Nem volt irigylésre méltó a globális vállalatok helyzete az elmúlt két évben. A leglátványosabban a légitársaságokat érintették a világgazdaság általános lassulásából eredő problémák, megfejelve a szeptember 11-ei terrortámadás következményeivel.

A korábbi évektől eltérően nem zárult le az önkormányzatok finanszírozásáról szóló vita az ez évi költségvetés parlamenti elfogadásával. Sőt, az újraéledő polémia inkább egy hosszabb folyamat kezdetének előjátéka. Az 1989–90-ben kialakított rendszert ugyanis mára szétfeszítette számos ellentmondása. Ráadásul az Európai Unióhoz történő csatlakozás megtörténtével a nemzeti vagyon jelentős, mintegy 3000 milliárd forintnyi részét összpontosító szektor szerepe felértékelődik.

A piac nagy körforgásában ahhoz, hogy egyáltalán mozdulhasson, valakinek el kell adnia valamit. Ez a valami lehet egyszerű dolog: vekni kenyér vagy liter tej. Lehet bonyolult gép vagy elektronikus csip. De lehet nem dologi, hanem fogalmi jellegű: gondolat, információ, ötlet, szabadalom, új eljárás.

Márciustól több új, kedvezményes, hosszú lejáratú hitelt kínálnak majd a bankok – elsőként az Magyar Fejlesztési Bank Rt. – azoknak a programoknak a keretében, amelyekkel a hazai tulajdonú vállalkozások beruházásait, fejlesztéseit kívánja segíteni a kormány. Csillag István gazdasági és közlekedési minisztert többek között erről, az európai uniós csatlakozásról és az aktuális gazdaságpolitikáról kérdeztük.

A törvényhozási dömping idén tavasszal is folytatódik, hiszen az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatt számos törvényt – köztük sok gazdasági jellegűt is –módosít az Országgyűlés. Emellett azonban már most változtatni kell a január elsejétől érvényes egyszerűsített vállalkozói adó szabályait, és módosul az új munka törvénykönyve is.

Egyelőre mindenki reménykedik abban, hogy az iraki háború rövid ideig tart, s hatása nem érződik majd számottevően a világ háborútól érintetlen részein. Pedig az USA-ban már jóval a háború kezdete előtt rég látott mélypontra süllyedt a fogyasztói bizalom, a feldolgozóipari menedzserindex, jelentősen visszaesett a kiskereskedelmi forgalom. Máris napirenden van a GDP várható növekedési ütemének módosítása, lefelé. A megrendelők óvatosak, kivárnak. A leghitelesebb szakértők sem tudnak egyelőre választ adni arra, hogy milyen hatást gyakorol az amerikai gazdaságra, ha elhúzódik az iraki háború. Hát még arra, hogy milyen hatása lesz a magyar gazdaságra, ránk az a háború, amely csak a kilométereket tekintve van messze tőlünk, ám globalizáció jellemezte világunkban közvetlen és azonnali a hatása életünk minden színterére.

Befolyásoljuk a törvényhozást, megpróbáljuk a minisztériumok közötti együttműködést kiépíteni, létrehozunk egy országos hálózatot, és „érzékenyítenünk” kell a közvéleményt – mondja Lévay Katalin miniszteri biztos, aki a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium keretein belül felelős a nők esélyegyenlőségét segítő nemzeti cselekvési program kidolgozásáért és megvalósításáért.