2010: az alagút vége helyett a nagy bedőlések látszanak

Öt év alatt csaknem megtriplázódott azoknak a cégeknek a száma, amelyek ellen fizetésképtelenségi eljárás indult. Az elmúlt évben a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 37 százalékkal ugrott meg, a növekedés mértéke meghaladja az előző évi tendenciákat, ami az elmúlt években már így is kiugróan magas volt - derül ki a Coface Hungary friss elemzéséből. A nagymértékű növekedés okát a Coface abban látja, hogy az évek óta zajló magyar válságjelenséghez hozzáadódott a nemzetközi válság hatása.

Kattintson további részletekért!

Megmenteni nem lehet

Az eljárások 53 százalékát a felszámolási eljárások adják, volumene 30 százalékkal nőtt meg. Az ügyek másik nagy arányát végelszámolások teszik ki, arányuk 44 százalékkal növekedett meg. Nem javul a helyzet az „igazi csődeljárások" számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Ilyen eljárások 2009-ban a csődtörvény módosításnak hatályba lépése után 120-ra növekedett meg, amely 700%-os növekedést jelent ugyan, de számát tekintve még mindig elenyésző.

A könyvelők nem optimisták

A reményeket eloszlotja a világ egyik legátfogóbb nemzetközi kutatása, mely 99 ország 1,700 pénzügyi szakember válaszán alapul. A világ legnagyobb pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szakmai szervezete az ACCA 2009 negyedik negyedéves felméréséből kiderül, hogy a fellendülésnek egyértelmű jelei mutatkoznak, ugyanakkor a tartós javulás még várat magára. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Ázsia és Afrika egyértelműen a megújulás útjára lépett - az ACCA tagok itt a bizalom és a bevételek javulásáról számolnak be-, ugyanakkor az európai és az amerikai gazdaságok továbbra is stagnálnak. A csökkenő export és a súlyos pénzügyi válság miatt a közép-kelet-európai piacok jóval kisebb fejlődést tapasztaltak, mint más régiók – mutat rá az ACCA felmérése, amelyben 18 közép- és kelet európai ország 118 válaszadója vett részt.

A régió tagjai felülvizsgálták korábbi kijelentéseiket és ezúttal jóval kisebbre becsülik a fejlődés ütemét, mint tették azt az előző negyedévben. Az üzleti bizalom nem javult a harmadik negyedévhez képest, ami arra utal, hogy a kilábalás jóval lassabbnak ígérkezik. Igaz ez annak ellenére is, hogy a bevételi kilátások csak kis mértékben módosultak, a befektetési kilátások pedig átlagon felülinek mondhatóak.

A változások hatékonyságát a hitelezői igények megtérülésén lehet igazán lemérni, erre vonatkozóan azonban nem jelent meg olyan mennyiségű adat, amely alapján messzemenő következtetéseket lehetne levonni. Ugyanakkor megállapítható, hogy az új csődtörvény módosítások még nem érték el céljukat, hiszen a fizetésképtelenségi eljárások száma idén is növekedett, és sajnálatos módon a hitelezői igények kielégítésének mértéke továbbra sem közelíti meg a nyugat-európai átlagot. Ez a hazai gazdasági folyamatokon túl a jogi szabályozás hiányosságainak is köszönhető.

Kis, családi cégek és az építőipar

Az eljárás alá került cégek árbevétel szerinti megoszlását a bejegyzett társaságok hasonló arányaival összevetve kiderül, hogy 2009 év során is a legtöbb eljárást a 20 milliós fogalom alatti mikrocégek, valamint a 20 és 300 millió forint közti, a családi kereteket éppen kinőtt cégek ellen folytatták. Az elmúlt évben azonban megnőtt a fizetésképtelenné válás valószínűsége a nagyobb cégek körében is, 2009-ben olyan cégek is tűntek el a süllyesztőben, akikről azt korábban nem feltételezték volna.

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24%-át kereskedelmi vállalkozások, további 20%-át építőipari cégek ellen indították az elmúlt évben. A kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások között leginkább a ruházati termékek, az élelmiszeripari termékek valamint az építőipari termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások voltak a legnagyobb számban érintettek. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turizmus és vendéglátás, az ingatlangazdálkodás, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a szolgáltatók, az építőipari, valamint acél és fémipari tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: a kereskedelmi vállalkozók, a turizmus és vendéglátást végzők, a fuvarozók, a fa és bútoripar, a papír és csomagolóipar valamint a gépjárműipar.

Ingatlangazdálkodás és egészségügyi szolgálatók a legjobbak

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (19,61%-a, összesen bejegyzett cégek 13,46%-a).

Jellegzetes eltéréseket a kereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 24,49%-a, összesen bejegyzett cégek 18,47%-a), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 6,35%-a, de a bejegyzett hazai cégek 4,78%-a), regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban - az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,27%-a, összesen bejegyzett cégek 13,96%-a), valamint az egészségügyi tevékenységet végző vállalatok (eljárások 1,25%-a, összesen bejegyzett cégek 3,3a %-a) teljesítettek a legjobban.

Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább az acél és fémiparban, az ingatlangazdálkodásban valamint a turizmusban romlott a helyzet, de nagy mértékű romlást mutat a már évek óta romló nagykereskedelem, a gépjárműipar valamint a fuvarozást és a logisztikai tevékenységet végzők.

Bizonytalan 2010

A korábban jósolt 2010 második félévi gazdasági talpraállás bizonytalan, a helyzet pedig igen törékeny, állítja a Coface Hungary országigazgatója. 2009-ben drasztikusan növekedett a fizetésképtelenségi eljárások száma és jövőre sem várható erőteljes javulás ezen a téren, a kifizetetlen számlák problémája pedig továbbra is fennáll. A nagy zuhanásokon túl vagyunk, de gócpontszerűen tűnnek elő a kisebb, helyi válságok a globális krízisen belül, ilyen volt például a Dubai Investment bejelentése, a Hypo Alpe Adria bajba kerülése, vagy Görögország leminősítése. - állítja Dercze Zoltán, a Coface országigazgatója. Dercze úgy látja, hogy nagyon törékeny a szituáció mert nagyon jelentős az államok eladósodottsága a piacélénkítő lépések miatt. Ezek a lépések hasznosak voltak, hiszen fékezték a zuhanás mértékét - az autóipar a roncsprémium miatt tudott jól szerepelni bizonyos területeken - és a munkanélküliség is jobban nőtt volna. Azonban valódi, tartós növekedésről még nem beszélhetünk. Dercze úgy véli, a nagy kérdés az, hogy mi lesz az élénkítőcsomagok kifutása után és a gazdaság át tudja-e venni legalább ezt a lendületet. A globális piacélénkítő lépéseknek csak áttételes hatása volt a magyar iparra. Ugyanakkor Magyarország megítélése stabilizálódott, ma már „együtt mozgunk a többiekkel". Azonban az is fontos kérdés, hogy a kormányváltással mennyire radikális változások lesznek a gazdaságpolitikában. Mindeközben a piacok az új kormánytól a válságkezelés mellett előretekintést is várnak.

Exportpiacok még nem

Ami a magyar vállalkozásokat illeti, Dercze szerint a 2009-es évben a cégek inkább a túléléssel voltak elfoglalva, stratégia kidolgozására nem igazán jutott idő. A Coface korábbi felméréséből kiderült, hogy a magyar vállalkozások jó irányban keresgéltek az exportvonalon, de ezek a piacok még nem indultak be.

Érdekes megjegyezni, hogy a magyar import jobban esett, mint az export, amire régóta nem volt példa. Rövidtávon az ország szempontjából ez jó jel, de sajnos ebben benne van a beruházási jellegű importcsökkenés is. A beruházások elmaradása pedig limitálja a lehetséges jövőbeni növekedési lehetőségeket. Fontos látni, hogy Magyarországnak 2009-ben kettős válsággal kellett szembenézni, hiszen a belső problémák 2006-ban már napvilágra kerültek. A kiigazítás ugyan megindult, de mire annak hatása lett volna, Magyarországon is éreztette hatását a nemzetközi pénzügyi krízis.