Minden bécsi polgárt arra kértek, hogy egy szabadon választott helyszínen egy órán át jegyzéket készítsen az ott megfigyelhető madarakról. A szórólapok segítségével az osztrák főváros lakosai nemcsak a feketerigót és a verebet, hanem a balkáni gerlét, a csuszkát vagy a tengelicet is könnyen felismerhették.
Az eredmények tudományos jelentőséggel bírnak majd, hiszen több száz madárbarát részvételével reprezentatívabb mintát lehet kapni, mintha csak néhány kutató botorkálna a hóban. A főváros környezetvédelmi osztálya ezért támogatta az osztrák madártani egyesületet a rendezvény lebonyolításában. A BirdLife Österreich igazgatója, Gerald Pfiffinger egy mintaetető-helyszínt is bemutatott a kampány kapcsán a bécsi városháza parkjában. Silótakarmány-állomások, etetőoszlopok és ráccsal védett talaj menti etetők hivatottak segíteni a madarakat a zord hónapok átvészelésében.
Állatvédelmet segítő "madáradatbázis" a világhálón
A természeti egységek és az élővilág nem ismernik az ember alkotta város- és országhatárokat. Szlovák-magyar összefogással nemrég létrehoztak egy online madártani adatbázist is a határ menti területek madár-élővilágának feltérképezésére. A védett madarak élőhelyének azonosításakor mindkét országban találtak olyan területeket, amelyeket ugyan kettéoszt a határ, de jellegüket tekintve egységet alkotnak. Az e területekről kapott adatok segítségével a szakemberek könnyebben dönthetnek a madarak védelmét és életfeltételeinek javítását célzó intézkedésekről.
Az internetes ornitológiai adatbázis nagy segítséget nyújthat a hivataloknak is a különböző beruházásokról és fejlesztési tervekről való döntéseikben. A 2010 augusztusáig tartó programban az SOS/Birdlife Slovensko és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mellett részt vesz a Szlovák Tudományos Akadémia is. A program megvalósítása hozzájárul a területek jobb megóvásához és egyedülálló interaktív online terméket hoz létre, amely a szomszédos országok közötti együttműködés mintaprojektjének számít az Európai Unióban.
