Kevesen élnek azzal a közel másfél évtizede létező lehetőséggel, hogy a személyi jövedelemadójuk egy-egy százalékáról külön nyilatkozatban rendelkezzenek, de aki így tesz sem lehet biztos abban, hogy a felajánlása célba ér.

A baklövés, hogy nem látták előre a válság eljövetelét és hatását, arra készteti a közgazdaság-tudomány jeles képviselőit, hogy felülvizsgálják korábbi álláspontjaikat.

Kevésbé a pénzhiány, sokkal inkább a viszálykodás az akadálya annak, hogy az önkormányzatok ivóvíz-arzénmentesítő programokra összeálljanak. Ahol nincs helyi ellentét, ott a brüsszeli haladékban bíznak.

Városok mozgalmává kezd erősödni Európában az önkormányzatok energiahatékonysági és megújulóenergia-lobbija, itthon - ha lennének önkormányzati energetikusok - lendületet kaphatna a klímavédelem.

A mai energetika alternatíváját az ország és nem mellesleg a cég életképessége zálogának tekintő vállalkozás közforrásokat felhasználva is fejleszti, hogy mind több önkormányzatnak, vállalatnak kínálhasson gazdaságos, biztonságos megoldásokat.

Miközben vannak, akik szerint Oroszország kilóg a BRIC országok sorából, a betűkkel jelölt négy állam - az említetten kívül még Brazília, India és Kína - komoly együttműködési megállapodásokat hoz tető alá.

Mint Noé az élővilág teljes spektrumát a bárkájára, úgy gyűjtötte Kocsy Béla tulajdonos-igazgató kis pasaréti szállodájába, a Hotel Pandába a fogyatékkal élőket, hogy mindegyik alcsoportjukból legyen a gárdában.

A projekt nem áll le, noha a pénzügyi befektető a válság első perceiben kiugrott. A megpályázott támogatásnak hála, fel tud épülni az új borászati üzem, s még a vendégfogadás is belefér Malatinszky Csaba pincészetének programjába.

A modern iroda nem más, mint egy erős laptop, egy mobiltelefon- és internetkapcsolat - tehát bárhol lehet.

A válság ellenére nőttek az IT-biztonsági költések, a terület egyre inkább létfontosságúvá válik minden cég számára.

Alexander Brody jó időben volt jó helye(ke)n, éppen amikor hatalmas expanzión ment keresztül a globális biznisszé fejlődő reklámipar. Világrengető talentumok híján, de kedélyes szellemiségével, kiváló kapcsolatteremtő képességével elérte, hogy eljusson szakmája csúcsára.

HR-szempontból a legfontosabb tennivaló válság idején a munkaerő megfelelő kihasználása és az őszinte kommunikáció.

Egy-másfél évre tervezte magyarországi tartózkodását Slobodan Matović, a Zepter International Ungarn Kft. ügyvezető igazgatója, de már tizenhét éve Budapesten él.

A válságban kevés hazai piac alakult jól, így a franchise-ipar sem büszkélkedhet kiugró tavalyi teljesítménnyel. Az elmúlt két-három hónapban azonban mintha aktívabbak lennének a vállalkozók. Többen gondolkodnak üzleteik franchise-rendszerré átalakításában, és vannak olyan újonnan indított hálózatok is, amelyek a válság ellenére is sokadik üzletüket nyitják idén.

Messze elmarad a nyugat-európai átlagtól a hazai kockázati- és magántőke-befektetések száma, pedig ez az egyik út ahhoz, hogy az induló vállalkozások tőkeerős, hitelezhető cégekké váljanak. A kockázatitőke-befektetés valójában a banki finanszírozás előszobája, és nem az azt helyettesítő tőkebevonás módja.

Ahogyan egy ország életében is vannak jó és kevésbé jó elnökök, az unió tagállamait félévig koordinálók között is akadt már kiváló és siralmas egyaránt. 2011. január elsejétől Magyarország vizsgázik "életében" először szervező- és közvetítőképességből az unió előtt, hat hónapon át hazánk tölti be az unió soros elnöki tisztét. Ez a fél év nem ígérkezik könnyűnek, hiszen a legfontosabb feladat az uniós gazdaság konszolidációja lesz. Várhatóan megkezdődnek a tárgyalások a 2013-2020-as keretköltségvetés főbb irányairól, a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról, a kohéziós politika jövőjéről, a közös energiapolitika kialakítása érdekében tervezett intézkedéscsomagról, és az unió második makrorégiós területfejlesztési stratégiája, a Duna Régió Stratégia elfogadása is ebben a néhány hónapban várható. A bővítés kérdése is napirenden lesz, Magyarország akár lezárhatja a horvát csatlakozási folyamatokat.

Kétszázezer új munkahely jöhet létre a zöld gazdaságban, miközben jó okkal reméljük, hogy meg is találjuk azokat a technológiákat, amelyekkel vezető szerepet érhetünk el a piacon - tartja realitásnak Olajos Péter energia- és klímapolitikai helyettes államtitkár, aki hálózatot, önfinanszírozó fejlesztéseket tervez, és létrehozza a „megújulók" interaktív katalógusát is.

Senki sem vizsgálja hazánkban a hulladék-újrahasznosítás ökológiai lábnyomát, a tevékenység törvényileg túlszabályozott, és még profitérdek is keveredik bele. Újabban pedig az államosítását tervezik.

Kutakodva kicsit a múltban hamar kiderül, Magyarországon kormányprogram még nem aratott sikert. Húsz év után már látható, az írott program legfeljebb, ha irányt jelöl, az irány pedig négy év alatt sokat változhat.

Titkos, versenyt sértő egyezségeikkel hatalmas összegű, legalább 150 milliárd forintos kárt okoztak a kartellezők - állítja a versenyhivatali szakértő. Akadályokat képeznek ezek a vétkes cégek akár egymásnak alá- és fölérendelt viszonyban, a gyártás, beszállítás, értékesítés egymást követő lépcsőin elhelyezkedve, akár azonos helyzetben, egymással párhuzamosan ugyanazt a gazdasági műveletet végezve, például pékségekben kenyeret sütve.

Mi történik, ha cybertámadás következtében megbolondulnak az Egyesült Államok számítógépei és hálózatai? Richard A. Clarke és Richard Knake washingtoni bennfentesek hajmeresztő jól informáltsággal festik az ördögöt a falra.

A fenntartható fejlődésre áttérés globális feladata az emberiségnek. Az ahhoz vezető út gyakorlati megvalósításán gondolkodott a Piac & Profit ötödik alkalommal megtartott „Cégek a fenntartható világért" konferenciájának népes közönsége. Megkérdőjelezni az eddig megkérdőjelezhetetlen értékrendünket, kicserélni egy másikra, s felismerni az ökológiai egyensúly rendszerekénti létezést, a harmonikus, a környezetet, társadalmi és gazdasági rendszereket egyensúlyban tartó, tudatos gondolkodást kifejleszteni, mégpedig tömegesen. Ez a végső konklúziója a tanácskozásnak.

Áramszolgáltató cégóriások döntenek látszólag a maguk kárára, amikor támogatják a hőszivattyúk elterjedését, vagy szélerőművet vásárolnak. A megújuló energia a felelős vállalati magatartás jelképe is ma már.

A földgáz drágulása külön is indokolhatja, hogy pályázhassanak és termálvizes rendszereket, hőszivattyús technológiákat alkalmazzanak a városok és falvak.

860 milliárd euróért csupán időt vásároltak Brüsszelben, a problémákat nem oldották meg. Vajon felkészült-e Európa az elkövetkező évekre, amelyek egészen biztos, hogy a megtakarításokról fognak szólni szemben a mostanáig tartó dőzsölés időszakával? Európa legtöbb országában az életszínvonal meghaladja a teljesítményt. A költségvetési hiányok kontrollálhatatlanná váltak, az államok tartozása folyamatosan emelkedik. A most nyert időt valahogy okosan kellene kihasználni. Vajon képesek lesznek-e az európai politikusok elvállalni a kellemetlen, ám elkerülhetetlen megszorító csomagokat?

Mióta a forint árfolyamát a piac határozza meg, voltak jelentős árfolyamváltozások, mostanában viszont akár egy napon belül is előfordulnak ilyenek. A gyenge vagy erős forint kinek-kinek lehet jó vagy rossz, az ingadozás viszont mindenki számára veszélyes.

A biológiai sokszínűség nemes ideál, de az emberek többsége számára túlságosan absztrakt fogalom. Hiába vagyunk tisztában azzal, hogy a bioszférában minden összekapcsolódik, s ha a természeti egyensúly sérül egy régióban, az kihat a világ másik felére is, a biodiverzitás koncepciója még sincs bekapcsolva a nyugati civilizáció vérkeringésébe, a gazdasági életbe. Mostanáig a világ úgy tekintett a természetre, mint valami közjóra, amely korlátok és feltételek nélkül rendelkezésre áll, és amelynek nincs gazdasági értelemben vett értéke. A természetre gyakorolt hatás figyelembevétele nem játszott szerepet a mindennapi döntésekben, pedig az ökoszisztémák sérülése nem pusztán a fajok és növényfajták kihalását hozza. A fizikai környezetbe ágyazódott sokszínű életvilág teremti meg azokat a javakat, amelyek elengedhetetlen életfeltételt jelentenek minden élő organizmus, így az ember számára is: táplálékot, rostot, olajat, gyógyszert ad, hat az éghajlatra, a természeti katasztrófákra, a vízkészletre, a szennyeződésre és a talajra. Vagyis az egyensúly megbomlása veszélyezteti a gazdaságok prosperitását, a biztonságot, az egészséget és az életminőséget. A halállomány csökkenése, a talaj minőségének változása, a növényeket megtermékenyítő populációk fogyása, a folyóink vízelvezető képességének romlása mind összefüggésben van a biodiverzitás sérülésével. A természeti tőke erodálódása ma már nem pusztán a jólétet, az életet veszélyezteti.

A stabil, kiszámítható államháztartás, a vállalkozókat segítő szabályozórendszer, a csökkenő adók és a megfelelő ellenőrzés nem csak a növekedést segíti majd, jelentős fehérítő hatásuk is lesz, mondja prof. Dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára, akit az Új Széchenyi Tervről és a hozzá kapcsolódó pályázati lehetőségekről is kérdeztünk.

A környezetszennyezés, a biodiverzitás fenntartása és a klímaváltozás új és egyre növekvő mértékű kockázatot jelent a vállalkozások számára, mérettől függetlenül. A hagyományos felelősségbiztosítások nem fedezik az ebből fakadó károk többségét, Magyarországon pedig alapjában van baj a felelősségbiztosításokkal.

Nemcsak földgázból lehet előállítani a metanolt, ahogy eddig tették, hanem a levegő üvegházhatású szén-dioxidjából is. Oláh György találmányával új eszközt kaptunk a klímavédelemre és a növekvő energiaigény megoldására?

A válság kirobbanása és az azóta eltelt idő számos kérdést felvetett, többek között azt, hogy milyen módon lehet megőrizni a pénz értékét, netán magas hozamot elérni még a legbizonytalanabb időszakban is. A Piac & Profit már a múlt hónapban is foglalkozott a témával, megvizsgálva a betétek, alapok hozamát, az arany és a föld értékállóságát, a nyugdíjpénztárak javuló, akkor még stabilnak tűnő helyzetét. Ezúttal további lehetőségeket veszünk górcső alá.

Negyven-ötvenmillió forint megtakarításra lenne szüksége a tíz-tizenöt év múlva nyugdíjba menő generációnak ahhoz, hogy nyugodtan élhessen nyugdíjas éveiben, ám az akkori nyugdíj ennek hozzávetőleg egyharmadát - de lesz olyan is, hogy csupán az egyhatodát - fogja finanszírozni, állítják pénzügyi szakértők. Az egyes országok nyugdíjszisztémájának működőképességét alapvetően nem befolyásolja, hogy abban az állami nyugdíj vagy az öngondoskodás dominál, és az sem, hogy milyen struktúrában történnek a be- és kifizetések. A felosztó-kirovó és a tőkefedezeti modellből is tisztességes időskori jövedelem származhat, ha maga a rendszer az adott ország munkaerő-piaci és demográfiai feltételeihez igazodik. A hazai modell legnagyobb problémáját éppen ez a két tényező okozza. Magyarországon sokan csak mostanában szembesülnek azzal: saját felelősségük is, hogy gondoskodjanak időskoruk megfelelő életkörülményeiről.

Az éghajlatváltozás egyik legdrámaibb hatása az időjárási szélsőségek, az aszályok és árvizek miatt fellépő ivóvízhiány. A világ számos területén súlyos gondot jelent az édesvízkészletek csökkenése, társadalmi feszültségeket kelt, és népvándorláshoz vezet, ami szűkebb régiónkra is kihathat. A vízkérdés nem ismer határokat.

Noha Európa leghosszabb vízi országútja, a Duna jövőjét többször is napirendre tűzik a brüsszeli döntnökök, nem a közlekedésről, az áruszállításról, a turizmusról, hanem a tizennégy érintett ország társadalmi, politikai s persze gazdasági programjairól folyik majd a disputa. A program, amely a Duna-régió makroregionális stratégiáját alapozza meg, a magyar uniós elnökség idején gyorsulhat fel igazán. Nem csak a nemzetközi térben igyekszik helyet találni Budapestnek a DunaLog mozgalom, egy szlovák-magyar projekt pedig megyei stratégiákat „épít össze". Mindeközben tényleges európai autópályákról is megszülethetnek döntések: hét érintett ország kormánya megegyezett a Balti-tengertől az Égei-tengerig vezető autópálya megvalósításáról.

Aranyba az fektessen, akinek elsődleges a biztonság, a jövedelmezőség csak másodlagos, vélik a szakértők, akik szerint egy egészséges megtakarítási portfólióban körülbelül 10-15 százalékot tesz ki a sárga fém. Azért nem többet, mert a piac kicsi, a termék pedig nem likvid.

Továbbra is exponenciálisan növekszik az elektronikus kereskedelmi értékesítések volumene annak ellenére, hogy a vásárlók többsége még mindig leginkább csak tájékozódik a neten. A sikeres modellek elsősorban a közösségépítésre, a visszatérő ügyfelek megismerésére és személyre szabott kiszolgálására építenek.

A bankok „könnyen, gyorsan, akár tárgyi fedezet nélkül is igényelhető" hitelt kínálnak a kis- és középvállalatoknak, ám hamar kiderül: a cég tulajdonosainak készfizető kezességvállalása nélkül szó sem lehet finanszírozásról.

Vakvágánynak minősítette a kormányzat a megelőző esztendőkben alkalmazott támogatási rendszert, ezért az uniós források célba juttatásához új vágányt fektetett le, új pályára állította a „pénzfolyamot" Az új sínek miatti kilenc hónapos pauza meghozta gyümölcsét: ismét lehet programokat indítani, projekteket finanszírozni, új pályán folytatódik az átszervezett fejlesztéspolitika, immáron Új Széchenyi Terv néven.

Lehetséges, hogy csak dédunokáinknak nyújt majd komfortos jövőt az az európai uniós igényű kommunálishulladék- és megújulóenergia-hasznosítás, villamosáram- és távhőtermelés, amelynek jelenleg egyetlenegy létesítménye működik hazánkban. Pedig az energiát termelő hulladéktüzelést irányelveivel és pénzzel is támogatja az Európai Unió.

Új racionalitás vezérli a fogyasztót a fenntarthatóság gondolatával átitatott világban: választását egyre több esetben az általa fontosnak tartott értékek határozzák meg. Ennek köszönhetően egyre erőteljesebben jelenik meg a kereskedelemben az értékmegőrzés, a fenntarthatóság, a szolidaritás e területen eddig ismeretlen fogalma. Az értékvezérelt kereskedelem többek ágazatban is látványos változást hoz, így például a betegséget feltételező gyógyászati ipar egészségiparként összekapcsolódik az életminőséget javító más gazdasági ágazatokkal. Az egészségmegőrzést előtérbe helyező felfogás domináns hatással van új piacok kialakulására is - az egészséges élelmiszerek piaca mellett többek között az étrend-kiegészítők, a turizmus, a szabadidőipar fejlődésére is számítani lehet -, s az ezek termékei, szolgáltatásai iránti igényt még demográfiai és egyéb társadalmi folyamatok is növelik.

Hallani aggódó hangokat, hogy a hazai gazdaságpolitikai intézkedések hatására a magyar megtakarítások egy része külföldi bankokba vándorolhat. A téma kényes, a hazai pénzintézetek többsége cáfolja a feltételezéseket. Tavaly év végén ugyanakkor gyakorlatilag nem folyt be friss tőke a hazai befektetési alapokba.

Ha létezik sztárépítész, ő mindenképpen az. Nem csupán a 20. század legismertebb, futurisztikus épületeinek, sci-fibe illő üvegcsodáinak megálmodója, de a környezettudatos tervezés pionírja is egyben. Újabban a világ első karbonsemleges városa, a sivatag közepén épülő Masdar City kiötlőjeként tartják számon a brit Norman Fostert.

Az összesen 1100 milliárd forintos forrást jelentő Új Széchenyi Terv első pályázatai január 17-étől nyíltak meg, február 10-én újabb 77 uniós pályázat jelent meg közel 510 milliárd forint keretösszeggel. Március elsejétől pedig összesen 510 milliárd forint áll rendelkezésre foglalkoztatási programokra, a gyógyító Magyarország egészségügyi programra, közlekedésfejlesztésre, a tudomány, innováció támogatására, vállalkozás-, valamint zöldgazdaság-fejlesztésre.

Nem célszerű az üzleti élet más és más méretű, léptékű szereplői számára azonos pályázati formát kínálni. Sőt a mikro-, a kis- és a közepes vállalkozásokra szabott pályázatokat sem szabad mereven kezelni Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke szerint.

Hosszú évek óta véget nem érő körbetartozások akadályozzák a kisebb cégek boldogulását. A lehetetlen helyzetet fokozza, hogy mostanában divat lett a bedőlés mint a tartozásoktól való megszabadulás egyik legegyszerűbb módja. A körbetartozás problémájának megoldása keserves feladat, hiszen „ludas" benne az állami és az önkormányzati szféra és a bankok meg a multik is. Vagyis a nagy vásárló- és lobbierővel rendelkezők éppúgy, mint az, akinek a helyzetet alapjaiban megváltoztató törvényt kellene megalkotnia.

Egyre nagyobb tömegek fognak olyan óriásvárosokban élni a globális népességnövekedés hatásaként, mint amilyen ma Sanghaj, Kairó, London vagy New York. De vajon elérhető-e a fenntartható és karbonsemleges életvitel a terebélyesedő metropoliszokban? Ugyanis ma ezekből kerül a légkörbe az üvegházgázok 80 százaléka. Magyarországon nem érvényesül ez a trend, amely alig kétmilliós városokból rövid idő alatt akár tízmilliós metropoliszokat „varázsol", Budapest nem növi túl magát, de hosszú távú életképessége érdekében összehangolt, sőt társadalmasított fejlődést kellene megvalósítania a jelenlegi szigetszerű fejlesztések helyett.

Vajon meddig él még a GDP mint a prosperitás abszolút fokmérője? A legelismertebb közgazdászok munkálkodnak azon, hogy új indexeket dolgozzanak ki, melyek jobban tükrözik a 21. századi társadalom, nemzet és gazdaság egészének állapotát.

Új címkék jelennek meg az árukon, amelyek az adott termék vagy termény előállításának ökológiai és társadalmi hatását is jelzik. És azt is, hogy a változó, érettebbé váló fogyasztói szokások és tudatosabb preferenciák előhívják a tájékoztatás fejlődését, ráébresztve a gyártókat, hogy ezek a szempontok egyre inkább befolyásolják a választást.