Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy londoni befektetési és elemző házak szakértői közül többen is közölték a múlt héten, hogy látnak esélyt az MNB hétfői kamatemelésére, tekintettel az adóintézkedések következtében is várhatóan romló inflációs kilátásokra és a szintén romló piaci környezetre.
Egymás torkának estek
A kamatemelés hétfői bejelentése után Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy a magyarországi helyzet "egyre aggasztóbbnak" tűnik, a jegybank és a kormány "egymás torkának esett", éppen egy olyan időszakban, amikor a nehéz piaci viszonyok miatt "túlórában kellene dolgozniuk azon", hogy "lehetőleg egy irányba húzzanak, és ne egymás ellen tevékenykedjenek". Ash szerint azonban a mostani kamatemelésre a kormány várhatóan "dühödten" fog reagálni, és a viszony valószínűleg "újabb mélypontokra" süllyed.
Az elemző kommentárjában kiemelte, hogy a szigorítás "igen visszafogott" ütemű gazdasági kilábalás közepette történt, és a maginfláció is meglehetősen alacsony, jóllehet a teljes kosárra számolt éves infláció a múlt hónapban 4,2 százalék volt a 3 százalékos célszint helyett. Az RBS vezető londoni felzárkózó piaci szakértője szerint azonban például Törökországban "jó 200 bázisponttal" meghaladja az inflációs ütem a célt, és a török jegybank mégis tartja alacsony kamatát, így "sokan kissé nehezen fogják megérteni" a hétfői MNB-kamatemelést.
Lövések a kormány felé
Ash szerint mindazonáltal a szigorításról hozott döntés mögött az inflációnál szélesebb körű, az ország gazdaságpolitikai környezetének romlását tükröző aggályok állnak. Ezek közé tartozhat a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása, és azok a hitelminősítői jelzések, hogy e kormányzati terv a magyar adósosztályzatok rontását eredményezheti. Emellett a monetáris tanácsi tagokat "idegesíti", hogy a jegybank függetlenségének és a Költségvetési Tanács hatáskörének megnyirbálását célzó erőfeszítéseket vélnek látni a kormány részéről. Mindezek alapján a hétfői negyed százalékpontos kamatemelés a kormány felé leadott "figyelmeztető lövésként" is értelmezhető - vélte az RBS londoni kutatási igazgatója.
A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzőinek kommentárja szerint valószínűleg a romló kockázatvállalási készség, a kormány "mind kiszámíthatatlanabb" gazdaságpolitikája - például a nyugdíjreform "visszafordítása" -, és a célszintet makacsul meghaladó infláció volt a kamatemelési döntés fő tényezője. A ház elemzői kiemelték ugyanakkor, hogy a célszint feletti infláció jelentőségét az MNB azt elmúlt hónapokban még kisebbíteni igyekezett, tekintettel az alacsony maginflációra és a gyenge belső keresletre.
2011 végére: 6,25 százalékos alapkamat
A JP Morgan londoni szakértői szerint mivel "a kockázatvállalási készség és a magyar gazdaságpolitika egyaránt romlik", a ház most arra számít, hogy az MNB a jövő év első negyedében - az új monetáris tanácsi tagok kinevezése előtt - végrehajt egy újabb negyed százalékpontos kamatemelést.A JP Morgan elemzői fél százalékponttal 6,25 százalékra növelték a jövő év végi MNB-alapkamatra érvényben tartott előrejelzésüket.
Nigel Rendell, az RBC Capital Markets globális befektetési társaság vezető londoni felzárkózó piaci elemzője hétfői kommentárjában úgy vélekedett, hogy jóllehet vannak olyan megnövekedett inflációs kockázatok, amelyek indokolják a feszesebb pénzügypolitikai alapállást, a hétfői kamatemelés időzítését azonban nagy valószínűséggel befolyásolhatták "a kormányzati beavatkozások az MNB ügyeibe". Rendell ezek közé sorolta azt a javaslatot, amely szerint a Monetáris Tanácshoz jövőre csatlakozó mind a négy új tagot a parlament nevezné ki.
