A jelenlegi modellben a MOHU kizárólag tisztán növényi eredetű használt sütőolaj begyűjtését végzi, amelyet szerződéses keretek között biodízel előállítására hasznosítanak. Ez a megközelítés technológiai és iparági szempontból indokolt, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unió és a hazai jogszabályok alapján az állati eredetű anyaggal érintkezett használt sütőolaj, állati mellékterméknek minősül, amelynek kezelése eltérő szabályozás alá tartozik. Az (EU) 2025/2181 bizottsági rendelet a 1069/2009-es, a 142/2011-es szabályozást tovább pontosítja, és kifejezetten rögzíti, hogy a használt sütőolaj – amennyiben állati eredetű összetevőt tartalmaz vagy abból áll – a 3. kategóriába tartozó étkezési hulladék olajfrakciója.

Ez a gyakorlatban komoly ellentmondást eredményez. A vendéglátóegységek túlnyomó többsége – nem vegán működéséből adódóan – nagy valószínűséggel állati eredetű élelmiszerekkel is dolgozik, így a használt sütőolaj jelentős része érintetté válik. Ennek következtében a jelenlegi begyűjtési modell és a tényleges piaci működés között összeférhetetlenség alakulhat ki, különösen az intézményi és vendéglátó szektorban.

A helyzetet tovább árnyalja az EPR rendszer hatása. Kizárólag csak hazánkban, az étolaj EPR-köteles termékként jelenik meg a piacon, amely után a gyártóknak díjat kell fizetniük. Ez a költség – a csomagolási díjakon felül – beépülhet a fogyasztói árakba, és hozzájárult ahhoz, hogy az étolaj ára Magyarországon magasabb legyen, mint más országokban.