A múlt év decemberében módosult úgy a cégeljárási törvény, hogy a magánszemélyek cégjegyzékben szereplő lakóhelyét a magánszemélyek csak korlátok között ismerhetik meg. Valószínűsíteniük kell azt, hogy törvényben biztosított jogaik gyakorlásához vagy törvényes érdekeik védelmében van szükségük erre az adatra, és a cégbíróságtól kell kérniük annak megismerését. A közfeladatot ellátó szervek  - így különösen a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, és más közigazgatási szerv - közfeladataik ellátása érdekében, külön kérelem benyújtása nélkül is megismerhetik a lakóhely adatokat. Ezt a megkülönböztetést szünteti meg a törvény javasolt módosítása.

Eddig az elsőfokú cégeljárás volt elektronizált, ez kiterjed a jövőben a fellebbezés miatt folytatódó - másodfokú - eljárásokra is. Szintén tavaly módosult úgy a cégeljárási törvény, hogy a cégbíróságnak bejegyzés előtt egybe kell vetnie az iratokban szereplő lakóhelyet a lakcímnyilvántartásban szereplővel, és ha a kettő nem egyezik, akkor ez utóbbit kell bejegyeznie. Miután a személy nevén, lakcímén és az anyja nevén kívül más adatot nem ismer a cégbíróság, e háromból kellene ellenőrizni a lakcímet, de a próba alatt több mint ezer esetben ez a három adat több személyhez is tartozott. Ezért ez a módosítás nem lép hatályba jövő év szeptember 1-jén.

Eredetileg jövő év első napjától a csődeljárásban a bíróság és a felek csak elektronikusan kommunikálhattak volna - a magánszemélyekre nem terjedt ki ez a kötelezés. A nem magánszemély ügyfeleknél is jövő július 1-jére - fél évvel későbbre - tolja ki a tervezet az elektronikus kapcsolattartást.