Matolcsy: aki nem lép vissza, annak nem lesz állami nyugdíja

Matolcsy György bejelentette: aki a (korábbi) kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíj-járulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíj jogosultságból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján. Ezenkívül a számláján jóváírják annak a 14 hónapnak a járulékát is, amelyet 2010. október-2011. december között nem utal át a magánnyugdíjpénztárba a költségvetés. "Aki a már nem kötelező magánnyugdíjpénztárban marad, az kiszerződik az állami nyugdíjrendszerből". - foglalta össze Matolcsy.

Nincs fedezet, ezért kell a tagok pénze

Nyílt zsarolás, példa nélkül

A Stabilitás Pénztárszövetség nyílt zsarolásnak tartja a kormány magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tervezett intézkedéseit, és az ügyben az Alkotmánybírósághoz, valamint a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult - derül ki a szövetség közleményéből. A Stabilitás példa nélkülinek nevezi, hogy az ország egyharmadát, több mint 3 millió embert "nyíltan megfenyegessen a kormányzó többség". A szervezet elnöke, Bába Julianna szerint a tervezett intézkedések az Alkotmány szinte összes passzusát sértik, és ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is.

A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke ismertette: a pénztárak száz százalékát tömörítő szövetség szerdán beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mivel álláspontja szerint a tervezett intézkedések súlyosan sértik a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó alkotmányos és uniós alapelveket. Ezzel párhuzamosan azt tanácsolják a pénztártagoknak: amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a vitatott törvényekről, a nyílt zsarolás ellenére se lépjen vissza senki az állami rendszerbe. Matolcsy György bejelentéséről egy, az éppen abban az időben zajlott öngondoskodásról rendezett konferencián Juhász Istvánné a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára úgy fogalmazott: ez nem választás, hanem kényszerítés. Előadásában Juhász Istvánné a kormánypárt korábbi megnyilatkozását idézte, amely szerint nem engedik, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek. Az előadó számokkal bizonyította, hogy ezek a pénztárak betöltik a funkciójukat.

A nyugdíjmentő törvénycsomagra a miniszter szerint azért van szükség, mert 2011-ben az állam által kifizetendő, közel 3 ezer milliárd forint összegű nyugdíj 30 százalékára, 900 milliárdra nincs fedezet a nyugdíjkasszában, ugyanis ennyivel kevesebb nyugdíjjárulék érkezik be a társadalombiztosítás nyugdíj pillérébe. (A különbséget az elmúlt években a költségvetés mindig más bevételekből fedezte.)

"A nyugdíjmentő törvénycsomag célja, hogy biztonságossá tegye az állami nyugdíjrendszert. A másik célja, hogy választhatóvá tegye a nyugdíjrendszert, azaz mindenki döntse el, hogy az állami rendszerben, vagy az önkéntes nyugdíjrendszerben marad, hiszen januártól a korábbi kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer is önkéntes magánnyugdíjpénztárrá alakul" - mondta Matolcsy. A nyugdíjmentő törvénycsomag egyik alapelve - közölte a miniszter -, hogy az állami nyugdíjkassza egyensúlyban legyen, a másik, hogy nyugdíj befizetésből csak nyugdíj kiadás finanszírozható. A harmadik alapelv pedig az, hogy elválik a munkaadó által fizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék, amelyből történik az állami nyugdíjfizetés, és a munkavállaló által fizetett 10 százalék.

45 napjuk lesz

A kormány által benyújtandó törvénycsomag vitája várhatóan december 15-én lezárul, és ezután a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 45 napjuk lesz annak eldöntésére, hogy milyen nyugdíjrendszerbe tartozzanak - jelezte Matolcsy György. "Ha a magán-nyugdíjpénztári tagok úgy döntenek, hogy visszatérnek az állami rendszerbe (ehhez nem kell nyilatkozni), akkor február 1-jétől visszaáramlik az összes befizetésük az állami rendszerbe, és ebben az esetben a tag magával hozza a számláját, ami egyéni számlára kerül" - magyarázta a miniszter. Hozzátette, hogy ez a számla, akárcsak az állami nyugdíjnál, a házastárs részére örökölhető lesz.

Matolcsy György utalt arra is, hogy a nyugdíjrendszer reformlépései során, az állami nyugdíjrendszerben lévők számláján nyilvántartják majd a 10 százalékos munkavállalói járulék befizetést. Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik visszatérnek az állami rendszerbe, és az elmúlt években az infláció feletti hozamuk jelent meg a számlájukon, azok a többletet vagy készpénzben vehetik fel, vagy önkéntes pénztári számlán helyezhetik el. Az így felgyülemlett összeg 80-100-120 milliárd forint lehet. Azok a tagok, akiknek munkaadója 8 százaléknál többet utalt át a magán-nyugdíjpénztárba, a 8 százalékon felüli összeget is felvehetik, vagy önkéntes pénztári számlán helyezhetik el. Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek hozama elmaradt az inflációtól, számlájukon az infláció erejéig jóváírást kapnak.

"Aki visszatér, csak nyerhet"

A tervezett döntéseket kommentálva a miniszter jelezte: "aki január 31-ig visszatér, az csak nyerhet". Nyugdíjreform és államadósság-csökkentő alapba kerül az az összeg, amely a magán-nyugdíjpénztári tagok visszatérésekor visszaáramlik a költségvetésbe, amiről a törvénycsomag rendelkezik majd. Matolcsy György bejelentette azt is, hogy a magán-nyugdíjpénztárak 2012 januárjától költségként a vagyon 0,9 százalékát számolhatják el (jelenleg a költségszint 4,5 százalék), ugyanis ekkora költséggel dolgozik az állami nyugdíjrendszer, vagyonkezelési díjként a kezelt vagyon 0,2 százaléka számolható el, ahogy a nyugat-európai önkéntes pénztáraknál szokásos.

Szavazás:

Nyugdíj-kérdés: Ön hogyan cselekszik január 31-ig?

"Mindenkit megmentenek"

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a tájékoztatóján azt mondta, a törvénycsomag keretében megmentik a jelenlegi nyugdíjasok, a magán-nyugdíjpénztári tagok és a leendő nyugdíjasok nyugdíját. Ezzel a csomaggal mindenki jól jár - hangsúlyozta. A szóvivő kifejtette: azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek pozitív reálhozamuk volt, úgy léphetnek majd át az állami nyugdíjrendszerbe, hogy megtartják a pozitív hozamot, azt a jövőre vonatkozólag biztonságba helyezhetik. Jól járnak azok is, akik a magán-nyugdíjpénztári tagságukkal veszteséget szenvedtek el, őket ugyanis az állam kompenzálja az átlépés esetén, és nyilvántartja őket úgy, mintha az állami nyugdíjrendszerben lettek volna - mondta. Hangoztatta, hogy megmentik a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját is, ugyanis kimondják: a nyugdíjkasszából csak nyugdíjcélú kifizetéseket lehet majd eszközölni.

Nem aprópénz

A 3 millió pénztártag által eddig felhalmozott 3 ezer milliárd forint ma már meghaladta a GDP 10 százalékát. Az átlagos megtakarítás idén már elérte a tagonkénti 986 ezer forintot. Az elmúlt 10 évben a pénztárak - 5,9 százalékos infláció mellett - a klasszikus portfólióban 7,07 százalék, a kiegyensúlyozottban 6,61, míg a növekedésiben 5,74 százalékos átlagos hozamot értek el. A legutóbbi a legkockázatosabb, így azt érintette legérzékenyebben a válság - ismertette. A pénztári tagok 70 százaléka 20 és 40 év közötti, a 40-50 év közöttiek adják a tagság 21 százalékát, az e fölöttiek aránya 6,5 százalék.

Borza Gábor, az ING Biztosító pénzügyi vezérigazgató helyettese úgy vélte, hogy a megtakarítási szabályok gyakori változása növeli a tranzakciós költséget. Ez pedig nem növeli a közjót, és nem támogatja az öngondoskodást - hívta fel a figyelmet. Vízkeleti Sándor, a BAMOSZ elnöke bemutatta, hogy a megtakarításokon belül a biztosítási jellegűek 26,3 százalékot tesznek ki Magyarországon. Ugyanez az arány az euróövezet országaiban 29,8 százalék. Ha felszámolják a magánnyugdíjpénztárakat tovább romlik az arány - mutatott rá.