A vizsgált országok összesített átlagpontszáma soha nem volt ilyen alacsony, mint idén – hívta fel a figyelmet a szervezet. A „nehéz” és a „nagyon súlyos” kategóriába az országok 52 százaléka sorolható, míg 2002-ben csak 13 százalék kapta ezt az osztályzatot. Míg 2002-ben a világ népességének nagyjából 20 százaléka élt olyan helyen, ahol a sajtószabadság „jó” értékelést kapott, jelenleg ez már kevesebb mint 1 százalék.

A legszembetűnőbb visszaesés a jogi szabályozás terén volt: a nemzetbiztonság védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem ürügyén számos helyen egyre szigorúbb törvények korlátozzák az újságírók munkáját.

Ez legerősebben a Vlagyimir Putyin vezette Oroszországban figyelhető meg, ahol a terrorizmus, a szeparatizmus és a szélsőségek elleni küzdelem jegyében bevezetett törvényekkel korlátozzák a sajtószabadságot. Áprilisban orosz börtönökben 48 újságírót tartottak rács mögött. A száműzetésbe kényszerült orosz újságírók sem menekülnek az üldöztetés elől, mert az még az országhatáron kívül is utoléri őket.

Az RSF kiemelte: bár az európai médiaszabadságról szóló uniós jogszabály (EMFA) az Európai Unió területén elvileg garantálja a média – különösen a közmédia – függetlenségét és fenntarthatóságát, ezt rendszeresen aláássák egyes tagállamok saját hatáskörben hozott törvényei, elsősorban a 74. helyre sorolt Magyarországon, de más, jobban teljesítő országokban is, mint például a 37. helyen álló Szlovákiában, a 15. helyen lévő Litvániában és a 11. helyre sorolt Csehországban is.