A világ számos országában létezik költségvetési hivatal, Magyarországon pedig két éve merült fel először egy ilyen intézmény létrehozásának gondolata. Most - talán többekben megszólalt a vészcsengő - esély mutatkozik arra, hogy konszenzuson alapuló politikai döntés szülessék arról, hogy felálljon egy, a költségvetési elképzeléseket szakmailag véleményező testület. Új szervezethez vagy valamely már meglévő intézményhez kerüljön-e a politika vágyainak és törekvéseinek korlátozására vagy éppen segítésére szolgáló tevékenység? Válasz, döntés még nincs. A dilemmáról dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke beszélt lapunknak.

Mégsem lesz július elsejétől teljesen liberalizált a magyar villamosenergia-piac, döntött április végén a kormány. Vannak, akik számítottak erre - többeket nem is igazán foglalkoztat ez a kérdés -, és persze vannak, akik szerint meglepő a lépés. Főként azok tartják annak, akik januárban komolyan vették Kóka János gazdasági miniszter bejelentését, hogy az év három legfontosabb feladatának egyike az energetikai piac liberalizációja. A mostani halasztás azonban nem jelenti azt, hogy sokáig el lehetne odázni az energiapiac liberalizációját.

Megszűnik a hatósági energiaár, eltűnik a különbség a lakossági és az ipari áramárak között, megszűnik a kettős modell 2008. január elsejétől. Ez már biztos. Ám az, hogy a piaci verseny következtében valóban csökkennek-e az árak, és nő-e a szolgáltatás minősége, még kérdéses. Mindenesetre a magyar rendszerirányító az áramtőzsde megalakítására húszmillió forint jegyzett tőkével előtársaságot alapított.

Magyarország versenyképessége az utóbbi időszakban drámaian romlott. Chikán Attila egyetemi tanár, volt gazdasági miniszter szerint ebben az is közrejátszik, hogy a kormánynak van cselekvési programja elvek nélkül, az ellenzék pedig elveket hangoztat cselekvési program nélkül. Milyen perspektívákat tartogat ez számunkra, és mi kellene ahhoz, hogy az ország harmonikus fejlődési pályára állhasson?

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az ország gazdasági fejlődésében betöltött szerepéhez méltóan ünnepelte meg tizenötödik születésnapját 2007. június 28-án: Globális kihívások - fejlesztési dilemmák címmel nagyszabású szimpóziumot szervezett, ahol egy napon keresztül kutatók és a gazdasági élet szereplői osztották meg egymással nézeteiket a magyar gazdaság felzárkózásáról, az állami szerepvállalás mikéntjéről. Az MFB meghívására érkezett haza és tartott előadást a neves gazdaságtörténész, Berend T. Iván, az MTA és a Brit Akadémia tagja, az UCLA (University of California, Los Angeles) egyetemi tanára. Az MFB évfordulója és a konferencia apropóján beszélgettünk a professzorral arról, hogy milyen tizenöt évet zárt Magyarország.

Dr. Kovács Attila, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára szerint most, a finanszírozási rendszer átalakításával érkezünk a reform döntő szakaszához. A kormány által támogatott tervezet lényege, hogy öt-nyolc egészségbiztosító indulhat el egy hat-tizenkét hónapos országos versenyben az ügyfelek megszerzéséért. S ezekben az állam tulajdoni aránya ötvenegy, a szakmai befektetőé negyvenkilenc százalék lesz.

Hosszú periódus zárult le tavaly az év végeztével az Európai Unióban: befejeződött a 2000-2006-os fejlesztési szakasz, hogy átadja a helyét a következő hétéves ciklusnak. A véget ért időszakból a magyar vállalkozások túlnyomó többsége csupán az utolsó két és fél évet érzékelte, ugyanis csak hazánk uniós csatlakozását követően, azaz 2004. május elsejétől vált elérhetővé a nemzeti fejlesztési terv operatív programjain keresztül a strukturális és kohéziós alapokból származó mintegy 677 milliárd forint.

A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat viszonylag feszes - persze tartalékokkal -, a pénzügyminiszter éberen őrködik felette. A szakértők többsége, beleértve a büdzsét hivatalból véleményező Állami Számvevőszéket is, egyetért abban, hogy a tervezet reális, megvalósítható, és nagyjából megfelel az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciaprogramban vállaltaknak. A parlamenti táncrend azonban változatlan: az ellenzék elutasítja a büdzsé tervezetét. De ez természetes is: a költségvetés, bár az ország egészét és jövőjét érinti, mindig a mindenkori kormány és kormánypártok felelőssége.

Csalódást ugyan nem okozott, hogy 2008 sem lesz az adóreformok éve, némi hiányérzetet azonban kelthetett, annak ellenére, hogy már 2007 tavaszán világossá tette a kormányzat: reformjellegű lépésekre az adózás terén legkorábban 2009-től lehet számítani. Végül is az, hogy minimális változtatásokra került csak sor, még mindig jobb, mint amikor valódi koncepció nélkül zúdulnak ránk az újabb adóterhek, és áraszt el minket a velük kapcsolatos tanulnivalók tömege.

Miközben az ország gazdasági mutatói több ponton nem túl biztatóak, egy sikerágazat mégis kirajzolódni látszik. Ez pedig a tőkeexport, amelyben néhány éve az élen állunk a régió országainak versenyében. 2006-ban a magyar vállalatok már 2,4 milliárd eurónyi invesztíciót hajtottak végre határainkon kívül. Bár korábban szakértők ezt egyszeri rekordként és nem trendváltásként értékelték, mégis úgy tűnik, a tőkeexport dinamizmusa továbbra is töretlen, sőt újabban már a hazai kis- és középvállalatok is egyre nagyobb szeletet hasítanak a tortából.

Lassan életbe lép a Bázel II által előírt új tőkemegfelelési szabályozás, amely minden bizonnyal hatással lesz a bankok hitelezési gyakorlatára. Bár a kis- és középvállalatok ma már a legtöbb pénzintézetnek stratégiai ügyfelei, hitelezésük az új szabályok nélkül is problémás. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy ez a kör vajon okkal vagy ok nélkül aggódik az új rendszer rájuk gyakorolt hatása miatt. Vajon igaz-e, hogy drágítja, és/vagy megnehezíti a finanszírozásukat a bonyolult követelményrendszer?

A kkv-k érdekképviseletét és munkaadói képviseletét is ellátó IPOSZ és a BAZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint sem a költségvetés, sem az adópolitika nem tartalmaz érdemi intézkedéseket a kkv-k versenyképességének javítása érdekében. Marad minden a régiben. Szűkített újratermelés, forráshiány, pályázatképtelenség.

Az ország mielőbbi felzárkóztatásához és modernizációjához szükség lenne egy olyan gazdaságpolitikai mixre, amely a kormány és a jegybank elképzeléseit megfelelőképpen vegyítve az összhatást optimalizálja, hangsúlyozta lapunknak adott interjújában dr. Gál Péter egyetemi tanár, a Magyar Fejlesztési Bank vezető közgazdásza.

A jövő év folyamán az ITDH-nál üzembe lép az összes elérhető állami támogatást tartalmazó adatbázis - mondta a Piac és Profitnak adott interjújában Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium befektetésekért és kereskedelem-fejlesztésért felelős helyettes államtitkára.

Február elején indította el a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az új Mikrohitel Programot, amelyhez a Magyar Fejlesztési Bank kiegészítő hitellehetőséget biztosít.

Három új hitelprogramot indított 2004 decemberében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. A regionális beruházásösztönzést, a települési infrastruktúra-fejlesztést, valamint a tőkeszegény kisvállalkozások projektjeit finanszírozó hitelprogramokra 80 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az Európai Unió társfinanszírozásával és a gazdasági tárca hazai forrásaiból tavaly összesen kilenc pályázat jelent meg a kis- és középvállalkozások részére. Az eredménnyel pályázók számát és az odaítélt több mint tizennyolcmilliárd forintot tekintve a felhívások sikeresnek bizonyultak.

A hatékonyabb gazdálkodást ígérő Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. vezérigazgatója hangsúly- és stílusváltásra készteti a most már a külszolgálati irodák és külgazdasági attasék szervezetét is felölelő "hivatalát". Terták Ádámmal a hazai és a nyugat-európai vállalkozásoknak új partneri kapcsolatot kínáló ITDH-ról beszélgettünk, amely a határ menti jelenlétre erősen koncentrál a következő években.

Február elején indította el a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az új Mikrohitel Programot, amelyhez a Magyar Fejlesztési Bank kiegészítő hitellehetőséget biztosít.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy hamarosan létrehozzák a magyar vállalkozók bankját. Kóka János gazdasági miniszter másnap, a kabinet ülése után kifejtette, hogy egységesebb rendszerbe kell gyúrni a kis- és középvállalkozások fejlesztési forrásait, ami által jobb minőségű és teljes körű szolgáltatásokat tudnak nyújtani. A felállítandó intézmény valójában nem lenne új, a koncentrációval a Magyar Fejlesztési Bank Rt. feladatai bővülnek. A koncepciót a nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják, hiszen Nyugat-Európában is számos példa van a fejlesztési intézmények koncentrációjára. Az elképzelés közgazdasági hátteréről - az okokról és hatásokról - Gál Péter egyetemi tanárt, az MFB Rt. vezető közgazdászát kérdeztük.

Versenyben maradni - maximalizmus. És életben maradni? Három, merőben más profilú - egy informatikai, egy építőipari és egy agrárcég - vezetőjével beszélgetve találtunk egyformán szűkre méretezett "életteret".

Elégedetten nyugtázhatták a november 22-ei jegybanki alapkamat-csökkentést követő forinterősödést a devizában eladósodók. Ám jóformán ez az egyedüli kör, amelyik a forint látszólag legyőzhetetlen erejének örvendhet. Vagyis nagyjából ugyanaz zajlott le, mint egy hónappal korábban, amikor a szintén fél százalékpontos kurtítással 10,5 csökkentett jegybanki alapkamat - pénzügyi tankönyvek következetéseit meghazudtoló módon - meg sem ingatta az árfolyamot. De vajon meddig lesz ez igaz?

Az uniós csatlakozásig 4950, húsz tonna fölötti haszonjármű kapott nemzetközi közúti fuvarozási engedélyt. Május elseje után - a korlátozások megszűnése miatt - ez a szám hirtelen 12 ezerre ugrott. Sokan erejükön felül belekezdtek a nemzetközi fuvarozásba. Lecserélték korábbi járműveiket, és a legnagyobb teherbírásúakat vásárolták meg. Év elején a nagyhaszonjárművek iránti kereslet meghaladta a kínálatot, a pénzügyi lízing pedig egyeduralkodóvá vált a finanszírozási piacon.

Egyre több hálózat nevezi ma magát franchise-nak, marketingcélokból, illetve mert divat. Holott csak egy kereskedelmi név vagy márkanév, értékes, újszerű üzletviteli ismeret lehet a valódi franchise alapja. Magyarországon mintegy háromszáz - más becslések szerint négyszáz - láncolat felel meg ennek és az egyéb követelményeknek, az autóértékesítésről a lakossági szolgáltatásokon át az élelmiszerboltokig.

Ideje lenne tiszta vizet önteni a pohárba, ami az egészségügyi privatizációt illeti. A társadalom bizonytalansága - vagy bizalmatlansága? - az ágazatot érintő magánosítással kapcsolatban már a népszavazási aláírásgyűjtés alatt lelassította a kórházak és más egészségügyi intézmények átalakítási törekvéseit. Pedig még azt sem lehet tudni, hogy ki mit ért privatizáció alatt: egy adott ingatlanban működő intézmény üzemeltetésének vagy magának az épületnek az értékesítését is. Annak ellenére, hogy úgy tűnik, valószínűleg csak az előbbit, 2003 második félévéhez képest tavaly a felére apadt a privatizációt fontolgató önkormányzatok száma, egyidejűleg drasztikusan csökkent a rekonstrukciót, fejlesztést, műszer- és eszközvásárlást tervezők aránya. Ráadásul, a kiszámíthatatlan szabályozás miatt, a korábbi években még nyereséges egészségügyi intézmények is csődveszélybe kerültek. Ugyanakkor több példa bizonyítja: tőkeerős vállalkozások részvételével, megfelelően erős garancia mellett, olajozottabbá válhat a működés, és sor kerülhet a szükséges fejlesztésekre is. A privát tőke alapvető érdeke ugyanis, hogy azt a rendszert, amelyben működik, átláthatóvá és hatékonnyá tegye, mert csak így garantálható a befektetett tőke megtérülése és gyarapodása. A betegek pedig továbbra is az OEP által finanszírozott szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Legtöbbször a korábbinál magasabb színvonalon.

Ritkán sikertörténet egy könyvkiadó élete, legalábbis Magyarországon. A most hatéves Ulpius-házé mégis az lett. Hogy miért, arról a szakmának és a kiadó szülőatyjának, Kepets Andrásnak is más a véleménye. A könyvszakma döntése alapján 2002-ben az év kiadójává választott Ulpius világát - annak ellenére, hogy ma már messze nem egyszemélyes vállalkozás - leginkább tulajdonosának szellemisége fémjelezi. Vele beszélgettünk arról, hogy az ismeretlenségből alig fél évtized alatt hogyan lett az ország egyik legsikeresebb kiadója.

Nem privatizáltak, csak a működtetésbe fektettek be tőkét, mondja a HospInvest Kft. ügyvezetője. A cég neve - konzorciumban a Diaglonnal és a Prodiával - a körmendi és a kiskunhalasi kórház magánosításával kapcsolatban vált ismertté. A cégcsoportnak egyéb tevékenységei révén annyi a saját megtermelt tőkéje, amit hosszabb távra is be tud fektetni, és sikerült együttműködési megállapodást is kötnie az egyik nagybankkal, amely többféle konstrukcióban is beszáll a fejlesztésekbe.

Budaörsön az egészségügyi központ magánosításának ellenzői azzal vádolták a helyi önkormányzatot, hogy átjátssza a főorvosnak közpénzből korszerűsített kibővített épületet. Az önkormányzat azonban nemcsak az évi 30 millió forintos támogatást spórolja meg a három és fél évvel ezelőtti privatizációval, hanem bérleti díjat is kap az épületért. Ahol egyébként a lakosság ma is az OEP által finanszírozott, ám a korábbinál magasabb színvonalú szakrendeléseket veheti igény be.

A magyar egészségügy finanszírozásának reformja alapvetően nem pénzkérdés, véli dr. Kricsfalvi Péter, a Dimenzió Egészségpénztár ügyvezető igazgatója, aki szerint az lenne az optimális megoldás, ha a kórházak tulajdonviszonyainak átalakítása során az állami és a magánszereplő mellett megjelenne a nonprofit szektor is.

Emeletes villa a Remetehegyen, a főváros egyik új, elegáns, zöldövezeti negyedében. Szép kerítés, kocsifelhajtó. A panoráma csodálatos. A ház belesimul a környezetbe, hasonlóan a többi villaépülethez. Külseje nem árulja el, hogy komoly termelőüzemet rejt. Az igazi, hagyományokkal rendelkező családi vállalkozás immár a harmadik generációnak nyújt itt megélhetést. A Marton Tésztaüzem lassan a fél évszázados születésnapját ünnepli. És akkor az előzményekről még szó sem esett.

Február elsejétől igényelhetők a bankoknál az új, államilag támogatott, kedvezményes lakáshitelek. Ez azonban csak az egyik eleme a kormány úgynevezett Fészekrakó programjának. Ám hogy a megemelt szocpol és többek között a lakbértámogatás hatására ténylegesen fellendül-e a lakáspiac, azon belül például a bérlakásépítés, azt az idő dönti el. A kormány optimistább, a vállalkozók kevésbé.

Attól még, hogy hamarosan eljő a várva várt mobilkommunikációs generációváltás, nem kell félnünk a meglévő szabványok eltűnésétől: nem vésznek el, csak funkcióikban alakulnak át. Kommunikációs forradalomban élünk.

A hazai építőipar akár nyertese is lehet az ország uniós csatlakozásának, de ehhez sürgős lépésekre van szükség. A 2004. évi számok biztatók, a szakma mégis vegyes érzésekkel fogadta a KSH legfrissebb jelentését. Míg a nagyobb cégek optimisták, a legkisebbek kifejezetten pesszimistán látják jövőjüket. Pedig szakemberek úgy tartják: a gazdaság egyik értékmérője az építőipar. Ha itt fellendülés tapasztalható, az ország gazdasága is felszálló ágba kerül.

Átlátható, tervezhető, vállalkozásbarát szabályozással korszerűsödhet az építési törvény Magyarországon, az állam mintegy százhetven kistérségi központ segítségével gyakorolhatná az építésügyi hatósági feladatait. Legalábbis ez áll a törvénytervezetet alkotók szándékában.

Építész, belsőépítész sok van a piacon, és sok közöttük a jó szakember. Nem könnyű hát itt megmaradni, és sikereket elérni. A jövőre tízéves Inarchi Stúdió a nulláról indult, laza társulásként, ma komoly cégeket tudhat állandó megrendelői között. A stúdió tulajdonos-vezetője szerint ez maximalizmusuknak, a kemény munkának és a jó kommunikációnak köszönhető.

Több mint három évtizede különböző rendszerek és különböző kormányok folyamatosan húzóágazatként említik a turizmust, s a maguk módján támogatták is a fejlesztését, a szakma képviselői mégis elégedetlenek. Sokadik átszervezést követően ez év január 1-jétől országos hatáskörű kormányhivatal és annak államtitkári rangú elnöke irányítja az ágazatot, némi reményt keltve, hogy az valóban a gazdaság egyik motorja lehet. A Magyar Turisztikai Hivatal elnökét, dr. Somogyi Zoltánt a most elkészült nemzeti turizmusfejlesztési stratégiáról kérdeztük.

PÁLYÁZATOK KUTATÁSRA ÉS SZÉLESSÁVÚ HÁLÓZATRA

Sokat hallunk és beszélünk az EU-pályázatok kapcsán rendelkezésre álló pénzek elosztásáról, a pályáztatás problémáiról. Keveset tudunk arról, mi zajlik a kulisszák mögött a jövő pénzeiről, valamint versenyképességünk esélyeiről és EU-s tagországként megfelelésünk egyéb kötelezettségeiről. Dr. Baráth Etele, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter szerint három komoly, nagy felelősséggel és az ország jövőjét alapvetően meghatározó feladattal kell ebben az évben megbirkóznunk.

A bankok vezetői egyedül a kis- és középvállalatok hitelezésében látnak nagy lehetőségeket, és arra is hajlandóságot mutattak, hogy a következő időszakban könnyítsenek a feltételeken - derül ki a Magyar Nemzeti Bank felméréséből. A mai helyzet egyik sarkalatos problémája pedig éppen ez, mert miközben a szektor kölcsönigénye folyamatosan nő, és a finanszírozása is jó üzletnek tűnik, a hitelhez jutás feltételei nehezen változnak. Ráadásul sokszor még az információszerzés sem megy könnyen.

Az elmúlt két és fél évben a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság a megváltozott stratégiájához igazította legfontosabb partnereinek sorát is. Az állam fejlesztésekért felelős bankját ma hét, különböző finanszírozási és tanácsadási feladatok ellátására szakosodott önálló vagy részben önálló vállalat segíti missziójában.

A 2004-es stagnálás után a szakemberek és az autópiac szereplői sem várnak mást, mint csökkenést az újautó-értékesítésben Magyarországon. Tavaly június óta kiszámíthatatlanná vált a piac, idén pedig akár havonta borulhat a papírforma. Az emberek gazdasági helyzete sem lett jobb. Nőtt az eladósodásuk, erősödött az árérzékenységük, ezért számos autótípust csak akcióban, jelentős kedvezménnyel lehet eladni. Jövőre, a választások évében már elképzelhető, hogy újautó-eladásokban elérjük a tavalyi szintet, öt éven belül pedig - az EU-tagság törvényszerű velejárójaként - minden bizonnyal pozitív folyamatok indulnak el: az autópiaci konszolidáció után lassú növekedés veszi kezdetét.

Mozgalmas évet zárt 2004-ben a világ legnagyobb iparága: világszerte több autót adtak el, mint egy évvel korábban, a japán Toyota "hivatalosan" is bejelentette, hogy a világelső General Motors helyére tör, a Mercedes pedig majdnem veszteséges lett. Mindenki az emelkedő olajárra és a gyengülő dollárra panaszkodott. Az európai nagy autógyártók piaci térvesztése egyre látványosabb, miközben az ázsiai versenytársak modelljei mind népszerűbbek. Kína egyrészt a legizgalmasabban növekvő piac, így a gyártók nagy reménysége, viszont óriási nyersanyag-éhsége miatt az autóiparban oly fontos acél árát egyre jobban drágítja.

A fapados légitársaságok térhódításával várhatóan csökken a nyári külföldi üdülések ára is. Fellendül az internetes helyfoglalás és utazási ajánlattétel. Ráadásul a tradicionális légitársaságok is igyekeznek állni a versenyt. Az utazók mindenesetre jól járnak.

A turizmus 2003-ban igen nehéz évet hagyott maga mögött, amit három főbb negatív tényező befolyásolt: az iraki háború, a hirtelen felbukkanó SARS-vírus Ázsiában és a gyengélkedő gazdaságok világszerte. Ezt követően 2004 összességében igen pozitív volt. Bár a 2004. december végi, pusztító erejű szökőár ugyan némi visszaesést okozott Délkelet-Ázsiában, és rövid időre növelte a Karib-térség látogatottságát - állítja a Turizmus Nemzetközi Világszervezete friss kutatása: az utazási kedv ismét olyan erőteljessé vált, mint a második olajválság után. Európában az agresszívan terjeszkedő, olcsó jegyet kínáló fapadosok diktálják a tempót.

A befektetési alapok újból virágkorukat élik. Az elmúlt évben ismét dinamikusan áramlott a tőke a bonyolultabb megtakarítási formák felé, ám szakértők szerint ez messze nem azt jelenti, hogy a hazai befektetők felnőttek, és hosszú távra vállalt tudatos döntések eredménye a mostani boom. A hazai értékpapírpiac még mindig jelentősen különbözik az Európai Unióban megszokottól mind struktúrájában, mind kínálatában, a külföldi papírok pedig továbbra sem jelentek meg tömegesen Magyarországon.

Egy jó ötlet fél siker, de jó ötletre lelni nem egyszerű dolog. A Burken Kft. tulajdonosa rendelkezik azzal a képességgel, hogy nemcsak meglát szinte láthatatlan piaci réseket, egészen speciális részterületeket, hanem el is tudja foglalni azokat. A kezdetben villamosipari földelésekkel foglalkozó cég profilbővülése is hasonló: radarral, lézerrel földeríti mindazt, ami nem látható. Legyen az láthatatlan gáz, talaj alatt rejtező kábel vagy kincs, esetleg tömeg mögött vagy akár a felszínen rejtőzködő valami.

Látványosan növekedett tavaly a Magyarország és Románia közötti kereskedelmi forgalom, amelyet elsősorban a két ország gazdaságának a nyugat-európai átlagot jóval meghaladó mértékű fejlődése, valamint a multinacionális cégek és a vegyesvállalatok által generált szállítások bővülése generált. A tőkebefektetetéseket tekintve is jelentős fejlődés prognosztizálható.

A magyar befektető már nem áll meg Erdélyben, hiszen jól érzi magát Bukarestben is. Az unió keleti határa maholnap arrébb költözik, a Bukarestből Budapestre látogató államtitkár, Demeter Attila pedig következtet: a már a fogyasztók uralta Románia gazdasága lassan, de biztosan konszolidálódik.