A Makrogazdasági-index értéke (33,3) továbbra is gazdasági recessziót jelez a következő egy évre, azonban jelentős javulást mutat a júniusi felméréshez képest: 12,1 ponttal haladja meg az akkori 21,2 pontos eredményt. A mostani érték azonban még mindig a legalacsonyabb az MFB-INDIKÁTOR részindexei között.

• Habár továbbra is az egyik legsúlyosabb akadály a vállalatok számára, az index értékében bekövetkezett változás azt jelzi, hogy a makrogazdasági folyamatok az elmúlt fél évben javuló tendenciát mutatnak. A vállalatok átlagosan 1,1%-os GDP zsugorodásra számítanak a 2010-es naptári évben. Ez egybeesik az MFB makrogazdasági előrejelzésével, amely 0,5-1,5%-os recesszióval számol.
• Jelentős javulás tapasztalható a nyári felméréshez képest, amikor 2009. június - 2010. júniusi periódusra - nem naptári évre - 5-6%-os gazdasági visszaeséssel kalkuláltak a hazai vállalkozások.
• A makrogazdasági környezet javuló megítélése mögött a vállalati működést meghatározó külső tényezők érzékelhető javulása áll; egyedül a belföldi keresletet értékelték rosszabbra a mintában szereplő vállalatok a fél évvel ezelőttihez képest.

A piaci kilátások nem javulnak hasonló ütemben

A Piac-index értéke 39,9, azaz a vállalatok továbbra is a GDP visszaesésnél kisebb, de jelentős értékesítési csökkenéssel számolnak. A vállalati külső környezet változását jelző Makrogazdasági- és Piac-indexek közötti különbség az elmúlt félévben nagy mértékben (16,5-ről 6,6 pontra) csökkent, ami azt jelzi, hogy a makrogazdasági feltételekkel párhuzamosan a piaci kilátások nem javultak hasonló ütemben, vagyis a hazai vállalatok nincsenek túl a válság mélypontján, kilátásaik változatlanul borúsak.

• Továbbra is jelentős eltérések tapasztalhatók vállalati méret alapján:
• a piaci pozíció megingásáról jellemzően a mikro- és kisvállalatok számolnak be, bár a fél évvel korábbihoz képest jelentősen kisebb arányban.
• A mikrovállalatok 39%-a, a kisvállalatok 33%-a, a középvállalatok 26,3%-a, míg a nagyvállalatok 23,9%-a számolt be az egy évvel korábbinál rosszabb piaci pozícióról. A nagyvállalatok piaci helyzetének és kilátásainak javulását elsősorban a kedvező külföldi konjunkturális kilátások indokolják: a külföldi értékesítés átlagosan a teljes árbevétel 33,5%-át adja ebben a vállalati csoportban.

Hitelre továbbra is szükség van

A Finanszírozás-index értéke (46,7) azt jelzi, hogy a vállalatok közel fele tervezi külső forrás bevonását a következő egy évben: 22,6% valószínűleg, 26,9% biztosan.

• A fél évvel ezelőtti 44,3 ponthoz képest a 2,4 pontos emelkedését részben a külső forrásbevonási igény mérsékelt emelkedése (7,4%-kal több vállalat tervezi most, mint nyáron),
• valamint a hitelfelvétel feltételeinek mérsékelten jobb (kevésbé negatív) megítélése okozta.
• A vállalatok pénzügyi stabilizációja viszonylag sikeresnek mondható: a fél évvel ezelőtti
• 48%-hoz képest 20% azoknak az aránya, amelyek folyó kiadásaik fedezéséhez is külső forrásra szorulnak.
• A forrásbevonási igények alapján szektorálisan szélesedtek, míg regionálisan csökkentek a különbségek.

1. Az ágazatok között leginkább a mezőgazdasági vállalatok kívánnak külső forrást bevonni a következő egy év során (65,8%), ezeket követik az ipari vállalkozások (52,8%), illetve a szolgáltató cégek (44,3%).
2. Nincs jelentős eltérés a vizsgált három földrajzi régióban a forrásbevonási tervek között, ami a közép-magyarországi régió keleti és nyugati országrészhez történő „felzárkózásának" tudható be. A közép-magyarországi vállalatok körében a forrásbevonást tervezők aránya június óta 28,9%-ról 49,3%-ra emelkedett. Ennek fő oka, hogy körükben a fél évvel ezelőttihez képest hasonló arányban (21,3%-ról 33,6%-ra) nőtt azok aránya, amelyek a következő évben tervezett fejlesztéseikhez külső forrást kívánnak igénybe venni.

• A hitelfelvételi körülmények megítélésében (1-5-ig terjedő skálán) a júniusi felméréshez képest valamennyi dimenzióban javulás tapasztalható: legjobban a forint- és devizahitelek kamata közti különbségnek (+0,7), a devizaárfolyamok változásának (+0,7), valamint a kamat mértékének megítélése (+0,6) javult. A forrásbevonás során mérlegelt szempontok közül erősödött a hitel futamidejének fontossága (3,5-ről 4,0-ra).

• Ezzel, júniusi felmérésünkhöz képest némileg árnyaltabb lett a kép a vállalatok hiteligénylésnél tanúsított magatartását illetően: a saját erő és a kamatok mértéke mellett a hosszabb távú vállalati költségkalkulációt igénylő futamidő szerepe is erősödött, ami a vállalati mentalitás változását, a hosszabb távú vállalati gondolkodás és tervezés erősödését jelzi.
• A vállalatok leginkább fejlesztésre, s csak másodsorban forgóeszköz finanszírozásra terveznek a következő 12 hónapban hitelfelvételt, előbbit a válaszadók 34,2, utóbbit 29,2% említette. Ezzel nagyjából megfordult a fél évvel ezelőtti arány (akkor 31,8 ill. 35,1% volt a két választ megjelölők aránya), s egyúttal a recessziós kilábalás egyik halvány jeleként is lehet értelmezni.

A beruházásokkal sem állnak le a cégek

A Beruházás-index értéke (50,8) azt jelenti, hogy a vállalatok többsége a kedvezőtlen külső környezet és finanszírozási feltételek ellenére tervez beruházásokat a következő egy évben.

• Noha továbbra is a vállalatok többsége tervez fejlesztéseket, azonban csökkent a biztos és nőtt a bizonytalanabb beruházók aránya.
• A fél évvel ezelőtti felméréshez képest ez az index emelkedett a legkisebb mértékben (akkor 49,8 volt), ami azt jelzi, hogy a válsággal közvetlenül összefüggő beruházásokat a vállalatok már elvégezték, illetve folyamatban vannak.
• Szintén a válságból való kilábalás egyik halvány jelének tekinthető, hogy a leggyakrabban említett beruházási cél a technológia korszerűsítése (54,3%), a piaci helyzet stabilizálása (49,5%) és a termelés/szolgáltatás bővítése (41,1%).
• A továbbra is bizonytalan (piaci) kilátások miatt pedig - különösen a kkv-k - egyelőre kivárnak az újabb fejlesztésekkel.
• A mezőgazdasági vállalatok körében a legmagasabb a beruházásokat tervezők aránya (65,8%), ezeket követik az ipari szektorban működő (58,9%), illetve a szolgáltató cégek (49,5%). Az agrárvállalkozások közül kiemelkedik az állattenyésztéssel foglalkozó cégek (75% tervez fejlesztéseket a következő 12 hónapban), míg az ipari vállalatok közül az élelmiszeripari (71,5%), a gépgyártó (60%) és közúti járműgyártó (58,9%) vállalakozások beruházási igénye.
• A mikro- és kisvállalatok esetében a belső keresletet hangsúlyosabb beruházási motivációt jelent a (3,5 és 3,1 az 1-5-ig terjedő listán), mint a közép- és nagyvállalatok számára (2,9, illetve 2,8). Ez egyrészt annak tudható be, hogy a kkv-szektor a belföldi piacokra koncentrál, míg a közép- és nagyvállalatok működésének meghatározó részét adja a külföldi értékesítés (átlagosan a teljes árbevétel 26,7%-át, míg a mikro- és kisvállalatok esetében ez az arány mindössze 11,7%). Másrészt a mikro- és kisvállalatok a nagyobb vállalatok beszállítójaként hamarabb és közvetlenül érzékelik a kereslet ingadozását.
• A technológia korszerűsítését leginkább a mezőgazdasági vállalatok (68,9%) és az ipari szektorban tevékenykedő cégek (60,7%) tartják fontosnak. A szolgáltatószektor szereplői a szolgáltatásaik körének bővítésében látják a válságból vezető kiutat.
• A földrajzi elhelyezkedés alapján a nyugat-magyarországi cégek járnak élen a technológiai újítások bevezetésében (62,1%); ez az arány Közép- és Kelet-Magyarországon (49,8, illetve 52,5%). A következő 12 hónapban a beruházási tevékenység mérséklődését a vállalati beruházási ciklusok kifutása helyett alapvetően a válsággal összefüggésbe hozható tényezők (piaci bizonytalanság, csökkenő kereslet, drága hitelek) okozzák.
• A vállalatok beruházási tervei egyre több akadályba ütköznek: valamennyi hátráltató tényező megítélése nőtt - az 1 - 5 skálán leginkább a szűkös hitelkínálat (+0,7), az idegen források magas ára (+0,5) és a gazdasági válság miatt csökkenő kereslet (+0,5).