Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdai bejelentése szerint a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben. Mint mondta, aki a (korábbi) kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik.
Bármit megtehet a kormány?
Nincs szó együttműködésről, a kormány tartja magát a szerdán bejelentett javaslatához, amely megszünteti a magánnyugdíjpénztárakat - mondta Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke azt követően, hogy a szövetség csütörtökön tárgyalt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel. Az öngondoskodásról nem esett szó - folytatta az elnök.
A pénztárak akkor látnák korrektnek a magánnyugdíjpénztárak megszüntetését, ha a helyükbe lépő önkéntes pénztárak a munkavállalók befizetései mellett megkapnák a munkaadók 24 százalékos befizetését is. A szövetség kimerít minden magyar és uniós jogorvoslati lehetőséget, de előbb meg kell várni azt, hogy a javaslatból törvény legyen. Erre kéri a pénztártagokat is. Az elnök maga bízik a parlamenti többség bölcs belátásában.
Arra a felvetésre, hogy a pénztárak külföldi tulajdonban vannak, az elnök azt válaszolta, hogy a 3 ezer milliárd forintnyi vagyon 3 millió magyar pénztártag tulajdona. Ennek az államosítása túl megy a jogállami kereteken. Már nem a pénztárakról van szó, hanem arról, hogy a kormány ne tehessen meg mindent, amit akar - fejezte be a sajtónak adott nyilatkozatát Bába Julianna.
Kiírták Magyarországot a civilizált országok sorából
Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul és népszavazást kezdeményez a kormány szerdai, magánnyugdíj-pénztári tagságot érintő "zsaroló" kezdeményezése miatt - jelentette be Mesterházy Attila, a szocialista párt elnöke. Szerinte a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bejelentettek "egyértelmű maffiamódszernek" minősülnek, amivel a kormány kiírta Magyarországot a civilizált országok sorából. Az állampolgárok úgy választhatnak két lehetőség közül, hogy az egyikről előre tudják, elvesztik nyugdíjukat, ha amellett döntenek. Ez nem a szabad választás lehetősége, "ez cinizmus, zsarolás, ami nem megengedhető egy demokráciában" - fejtette ki Mesterházy Attila.
Nyugdíj-kérdés: Ön hogyan cselekszik január 31-ig?
Az MSZP szerint a magán-nyugdíjpénztári tagságról való döntéskényszer bevezetése legalább hat ponton sérti az alkotmányt, többek között a tulajdonhoz való jogot is, mivel az Ab egy korábbi döntése értelmében a munkáltató által fizetett nyugdíjjárulék a munkavállaló magántulajdonát képezi - mutatott rá a szocialista politikus.
Mesterházy Attila azt is jogtalannak tartja, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradók annak ellenére se részesülhessenek az állami nyugdíjszolgáltatásból, hogy az ahhoz szükséges járulékokat maradéktalanul befizetik.
A Jobbik egyik szeme sír, a másik nevet
A Jobbik a közpénzből keletkezett pénztári vagyon állami kezelésbe vételét üdvözli, ugyanakkor a megvalósítás módjával - az egyéni, tőkefedezeti számla megszüntetésével és az egyszeri költségvetési bevételek folyó kiadásokra költésével - nem ért egyet - írta a közleményében a párt, majd hozzáteszik, hogy az intézkedésben komoly veszélyt látnak a jövőre nézve.
A kormány tegnap bejelentésével végképp kimondta a halálos ítéletet az 1997-ben kormányzati utasításra létrejött hárompilléres nyugdíjrendszerre, azon belül is a 2. pillért megtestesítő kötelező magán-nyugdíjpénztárakra. Az államosítás - ahogy azt a Jobbik korábban javasolta - lezárt kérdésnek tekinthető. A Jobbiknak így jelenleg az „egyik szeme nevet, a másik sír".
Szerintük demagóg a kormány „szabad választást" hirdető szóhasználata. „Ma ugyanis kiderült: a magánpénztárakban maradókat olyan brutális hátrányba hoznák majd, ami után józan ésszel senki nem marad ott. Az eszköz alkotmányossága több, mint kétséges: ha a 24%-os munkáltatói járulék (ami a 222;nagybruttó" részeként éppen úgy a munkavállaló jövedelme, mint a fizetési papíron megjelenő összeg) ellenére egy fillér állami nyugdíjra nem számíthat az, aki magánpénztár tagja marad, akkor az valóban kisemmizést jelent. Pontosabban: jelentene, ha bárki is bentmaradna a rendszerben. Ha az értékőrzés és a kisemmizés között lehet választani, az nem választás, hanem kényszer." - írja a Jobbik.
Fidesz: emelkednek a nyugdíjak
Január 1-jétől 3,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak - jelentette be a kormányszóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten. Nagy Anna közölte: az emelés vonatkozik a normál öregségi nyugdíjakra, az özvegyi nyugdíjakra, az árvaellátásra, valamint a baleseti járadékra. Mindez 2 millió 650 ezer nyugdíjast érint. A 3,8 százalékon felül azok a nyugdíjasok, akik nem idén mentek nyugdíjba, hanem még előtte, 0,6 százalékos plusz emelésben is részesülnek majd, azaz esetükben 4,4 százalékos lesz a növekedés 2011. január 1-jétől.
Nagy Anna példaként kifejtette: a 84 ezer forintos átlagnyugdíj esetén a 4,4 százalékos növekedés havi plusz 3.700 forintot jelent. A legkisebb öregségi nyugdíjnál pedig, ami jelenleg 28.500 forint, az emelés havi 1.254 forint többletet jelent.
Arra a felvetésre, hogy az adóváltozások miatt azoknak a közszférában dolgozóknak, akiknek nincs gyermekük, alacsonyabb lehet a nettó bérük, a szóvivő közölte: az a konstrukció működhetne, hogy a gyermektelenek - akiknél előfordulhat az, hogy néhány ezer forinttal kevesebb a nettó bérük - extra kiegészítésben részesülnének azért, hogy senki ne keressen kevesebbet, mint amennyit például idén. A versenyszférában pedig meg kell emelni a minimálbért - tette hozzá.
