A kapitalista, hatékonyságra és nyereségre alapuló világkép egyik fontos eleme a gazdasági növekedés. Ez azonban ellentmond a társadalmi elvárásoknak. John R. Hicks már a hetvenes években azt javasolta: "homokot kéne szórni a gépezetbe", hogy lassuljon a növekedés - mondta Kerekes Sándor a IV. Fenntarthatósági Csúcson.

A magánszektor és közszféra szétválasztása hibás gondolkodás, mondta László Ervin profeszor, a Római Klub tagja, a Budapest Klub alapítója, aki a holisztikus szemlélet szükségességéről beszélt a Piac & Profit által rendezett Fenntarthatósági Csúcson.

Senki számára nem kétséges, hogy amit végre kell hajtanunk, az mentalitásbeli változástól függ – kezdte előadását Botos Katalin, a Szegedi Egyetem professor emeritusa, az Antall-kormány egykori pénzügyminisztere a IV. Fenntarthatósági Csúcs konferencián. A megvalósíthatóság viszont a gazdaság szereplőin múlik, akiknek gondolkodásának alapvetéseit kell átalakítaniuk.

A jövő a múltra épül, mi pedig épp feléljük a jelenünket és a rendelkezésre álló vagyonunkat, kisemmizve a jövő generációit – mondta Dr. Náray Szabó Gábor, a Nemzeti Fenntarthatósági Fejlődési Tanács társelnöke Konzervatív evolúció: út a fenntarthatóságok című előadásában a IV. Fenntarthatósági Csúcson.

Negyedik alkalommal rendezte meg a Piac & Profit a felelősen gondolkodó és cselekvő emberek éves találkozóját. Az idei „Magyar Fenntarthatósági Csúcs” fókuszában az értékváltás szükségessége állt. Esélyünk az élhető világ visszaállítására és megtartására ugyanis valószínűleg csak akkor lesz, ha minél többen változtatjuk meg értékrendünket, gondolkodásunkat. Részletes beszámolónkat az előadások összefoglalójának címére kattintva olvashatják.

Megjelent a Piac&Profit novemberi száma. Az innovatív, az új utakat kereső vállalkozók elengedhetetlen üzlettársa ebben a hónapban is sok hasznos információval, sikertörténetekkel segít sikerre vinni vállalkozását.

A hazai üzleti szektor leginkább a környezetvédelemre fókuszál a fenntarthatóság hét kiemelt aspektusa közül, miközben a legkisebb figyelem az átláthatóság biztosítására esik.

A vállalatok bevallásuk szerint átlátják, hogy a fenntarthatósági témák hogyan hatnak rájuk és a társadalomra egyaránt. Azonban még igen hosszú út áll a cégek előtt, hogy a felelős gyakorlatokat teljes mértékben beépítsék a vállalatukba és az ellátói láncukba. A kis- és középvállalkozások számára úgy tűnik, nehezebb átlépni ezt a szakadékot.

A hagyományos halászat a Duna magyarországi alsó szakaszán 2013-ban felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének magyar jegyzékére.

Miközben mérések, felmérések sokasága és a tapasztalat is azt mutatja, hogy hatalmas ütemben nő a kerékpárral közlekedők száma Magyarországon, az infrastruktúra fejlesztése nem hogy nem segíti, de még nem is követi ezt a trendet.

A Budapesti Nyilatkozat elfogadásával ért véget a Víz Világtalálkozó. A záródokumentum sok lényeges pontra rámutat, de vízkészleteink jó természeti állapotának megőrzése sajnos nem kap benne elég nagy hangsúlyt. Ivóvizünk forrása minden esetben a természeti környezet.

Egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez. Az értékes természeti erőforrást pazarlóan használják a fejlett országok, miközben egyes régiókban már a vízkészletekért folytatott fegyveres harc veszélye is fennáll.

Szingapúr, Svédország és Katar képes a leghatékonyabban reagálni a változásokra – derül ki a KPMG és az Oxford Economics közös felméréséből. A közép-kelet-európai régió vizsgált országai közül Litvánia és Lengyelország szerepelt a legjobban; Magyarországra nem terjedt ki az elemzés. A kutatók szerint a gazdasági jólét nem garancia arra, hogy egy ország felkészült az elkerülhetetlen változásokra, de a jól felkészült országok gyorsabban gyarapodnak.

Új, nagyteljesítményű energiatároló berendezések megjelenése teheti hatékonyabbá a villamosenergia-rendszer működtetését, valamint segítheti a megújuló alapú erőművekben megtermelt áram hálózati fogadását.

Az újrahasznosítás témájában számtalan szép és ígéretes ötlet, kezdeményezés és program lát napvilágot; a megvalósult és üzleti értelemben is eredményes projektek azonban ritkábbak. A tavaly első alkalommal kiírt RFH Ecospinning Díj nyertese sok szempontból, köztük a megvalósítás és az üzleti eredményesség vonatkozásában is mintaértékű.

Vannak emberek, akik hivatásukat úgy végzik, hogy azzal pozitív rendszerszintű változást idéznek elő. A társadalmi vállalkozások, melyek miközben üzletelnek, a társadalmi igazságosság szempontjait érvényesítik a gazdaságban, feltehetően egyre fontosabb szerephez jutnak majd a világban. Mögöttük sok esetben egy olyan erős vízióval bíró ember, „változáshozó” áll, aki a külvilág logikájával sokszor ellentétesen, erős hittel képvisel fontos és végül sikert hozó ügyeket.

A Klíma Klub 2013 szeptember 13-án rendezi meg az V. Magyarországi Klímacsúcsot, Jövőnk a víz címmel! A rendezvényen eddig nem ismertetett elképzelések és a legjobb nemzetközi példák kerülnek bemutatásra, amelyek a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb feltételére, a vízkészletek megőrzésére hívják fel a figyelmet.

2013-ban augusztus 20-ára esik a Globális Túlfogyasztás Napja, amikortól az emberiség igényei meghaladják Földünk eltartóképességét. Idén a mai naptól kezdve év végéig, azaz 133 napon keresztül a jövő évi erőforrásokat fogyasztjuk. Jelenleg 1,5 Földre lenne szüksége az emberiségnek, és ha nem változtatunk, 2050-re már két bolygó sem lesz elég a világnépesség szükségleteinek kielégítésére.

Kína nagyvárosait szmog borítja, a településeken a nap felében egészségtelen a levegő, negyedében súlyosan szennyezett, a legrosszabb Pekingben és a környékén a helyzet - erre a következtetésre jutottak 74 város első féléves adatait elemezve a kínai környezetvédelmi minisztériumban.

A tudósok alternatívák után kutatva próbálják megtalálni azokat a megoldásokat, amelyekkel fenntartható a fejlődés. Ahol pedig tevékenykednek, nem más, mint az ökotechnológia (ecotechnology, vagy ecological engineering) területe, amelynek célja a környezeti egyensúly visszaállítása. Íme hat, közeljövőt érintő öko-technológiai vívmány.

Egyre súlyosabb demográfiai problémákkal kell megküzdenie a Föld lakosságának, még soha nem élt egyidőben ennyi ember a Földön, miközben egyre súlyosabb problémákat okoz a lakosság élelmiszer- és ivóvízellátása.

A közúti bukkanók elektromágneses indukciójára építve termelne energiát az idei Go Green City győztes koncepciója. A verseny a városokban bevezethető energiamenedzsment-megoldásokra összpontosít.

A források korlátozottak, a világ problémái pedig számosak. Mire költenénk a világ jobbítása érdekében, ha lenne négy évünk és hetvenötmilliárd dollárunk? Björn Lomborg szerint a sorrendet annak alapján érdemes meghatározni, hogy mely tevékenységekkel lehet egységnyi ráfordítással a legnagyobb hasznot elérni.

Kőolaj helyett banánhéjból készített műanyagot egy tizenhat éves török diáklány, aki két éven át dolgozott a gyümölcs cellulózának átalakításán. Elim Bilgin isztambuli középiskolást a Scientific American folyóirat mutatta be, mert úttörő módszerével elnyerte az 50 ezer dollárral járó Tudomány akcióban elnevezésű díjat.

A vízkitermelésben és -értékesítésben érdekelt multik minden korábbinál részletesebb víztérképeket dolgoztak ki, hogy minél hatékonyabban tudják megkaparintani a létszükségletnek számító természeti erőforrást – arra az esetre, ha erősödnek a vízhiányokból eredő konfliktusok.

A Retextil Alapítvány már tíz éve dolgozik formabontó társadalom- és környezettudatos módszere elterjesztésén, s most bővíti tevékenységi körét. Társadalmi és ökológiai recycling programjukat, amely a háztartási és ipari textilhulladék újrahasznosításának speciális, egyedi módszerén alapul, európai uniós pályázati támogatással hat további fenntartható és reformértékű termékkel, valamint szolgáltatással bővítik.

Bár az európai polgárok nagyrészt a génmanipuláció-mentes mezőgazdaság hívei, ennek ellenére az Európai Unió a tagállamokban engedélyezte az emberi és állati fogyasztásra szánt génmódosított termékek kereskedelmét, valamint a repce, a kukorica és a szója esetében a termesztését is. Hazánk GMO-mentes övezet, a napokban fokozott ellenőrzés kezdődött a keleti határvidéken.

„Amit kidobunk, az nem tűnik el” – sokszor hallott, egyszerű tény, ami szinte minden szakmai fórumon elhangzik. Miért gondoljuk mégis azt, hogy a kukába kidobott hulladék többé már nem a mi dolgunk?

Még nem tudni, hosszú távon milyen hatása lesz Jakab Áron projektjének, de az biztos, hogy tevékenysége fontos társadalmi igényt elégít ki – nem véletlenül emelte tagjai közé a társadalmi innovátorokat kereső Ashoka.

Vannak emberek, akik hivatásukat úgy végzik, hogy azzal pozitív rendszerszintű változást idéznek elő. Az ilyen társadalmi innovátorokra „vadászik” az Ashoka.

A zöld szervezetek szorgalmazzák, hogy a kormány, illetve Magyarország európai parlamenti képviselői egyaránt szavazzák meg az bioüzemanyag-előállítás drasztikus csökkentésének célkitűzését, továbbá sürgetik az üzemanyagok előállítására és felhasználására adott támogatások és adókedvezmények felszámolását is.

Ez az árvíz más, mint a többi, nem a hóolvadás, hanem az alig egy hónap alatt lehulló rengeteg csapadék okozta. Habár ekkora vízállás eddig viszonylag ritkán fordult elő, a klímaváltozás következtében a jövőben fel kell készülnünk, hogy gyakrabban fenyegethetnek minket a kiáradt folyók. A szakemberek évek óta hangoztatják, hogy vissza kell adni a folyóknak a természetes árterek legalább egy részét. Ez a megoldás több tízezer hektárt érintene, de más lehetőség nemigen maradt.

A kontinentális Európa egyes részei nem tudnak betelni vele. A norvégok még többért könyörögnek a szomszédoknak. Már arra is gondoltak, hogy az USA-ból hozatnak be. Hogy mit is akarnak ennyire? Egyszerű háztartási hulladékot és szilárd városi szemetet.

Május 25-én ért véget a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium partnereként a Magyar Kerékpárosklub által meghirdetett Bringázz a munkába! kampány tavaszi fordulója, amelyre rekordszámú nevezés érkezett.

Globális mumussá változott a globális felmelegedés. Ha egy tornádó lecsap egy amerikai városra, vagy jég veri el az alföldi szőlőket, máris a klímaváltozást okoljuk az időjárási anomáliák miatt. Pedig a történelmünk során volt melegebb időszak is az elmúlt harminc évnél. Azonban ha az egyes viharokat vagy aszályokat nem közvetlenül a klímaváltozás okozza is, a gyakoriságukat drámaian megnöveli.

A vadon termő gyógynövények fenntartható gyűjtésére és ezzel összefüggésben a hátrányos helyzetű településeken munkahelyteremtő céllal dolgoz ki gazdasági modellt a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete és több szakmai csoport a Traditional and Wild projekt keretében.

Történt-e az Ön vállalatánál, vállalkozásánál az elmúlt évek során káros környezeti hatásokat kiváltó intézkedés vagy beruházás? Használnak-e például alternatív energiaforrást? Foglalkoztatnak-e hátrányos helyzetű munkavállalót, vagy nyújtanak-e különleges segítséget munkavállalóik egészségi egyenlőtlenségének kezeléséhez? Kezdeményeztek-e a fenntarthatóság irányába mutató szemléletformáló programokat a vállalaton belül? Amennyiben a kérdések bármelyikére „igen” a válasz, éljen a pályázati lehetőséggel vállalkozása nevében!

Akár 4,56 millió m3 vizet pazarolhatunk el a slaggal történő otthoni autómosással évente, amely 6,4 millió ember ajánlott éves vízbevitelét fedezi. A legutóbbi kutatások szerint Magyarországot is érinti az a globális probléma, miszerint meg kell tanulnunk mértékkel bánni természetes vizeinkkel.

Kutatóknak sikerült százalékos arányban meghatározniuk, hogy az emberi tevékenység milyen arányban felel a globális vegetációban bekövetkezett változásokért.

El tudja látni az élelmiszeripar a jövőben a Föld lakosságát, még akkor is, ha az emberiség lélekszáma meghaladja a kilencmilliárdot? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a kutatókat, és a válasz viszonylag egyszerű: ha nem teszünk valamit sürgősen, akkor nem.

A természeti tőke rohamos csökkenése egyre komolyabb figyelmet kap az eddig csak a pénztőke iránt érdeklődő pénzügyi szakemberek körében. A vállalatok számára elsősorban a vállalat hírnevének sérülése, a nyersanyagok drágulása és a működésben keletkező nem várt költségek jelentik a legfőbb rizikót.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete online faültetési akcióba kezdett: a Million Trees Project keretében létrehozott virtuális felületen bárki egyéniségéhez illő fát tervezhet, amelyért cserébe a szervezet vállalja, hogy elültet egy őshonos facsemetét budakeszi kertvárosi részén, Nagyszénászugon.

Vasárnapra virradó éjjel 2-kor lép életbe a nyári időszámítás, ekkor kell az órákat egy órával előre, 3 órára állítani. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint ezzel 1-4 százalékot csökken az áramfogyasztás.

Az összefogás erejét és az egyenlő esélyek megteremtésének fontosságát tűzi zászlajára a fair trade mozgalom. A méltányos kereskedelem hívei adományok helyett piaci alapon próbálnak segíteni a harmadik világ nyomorgó lakosain. A méltányos felvásárlási ár, a gyermekmunka elleni harc és a mozgalom többi alapelve pedig megnyugtatja kissé a háborgó lelkiismeretű nyugatiakat.

A cégek nem tartják fontosnak, hogy a CSR jelentéseikben beszámoljanak a vízhasználattal kapcsolatos stratégiájukról ami rosszabb esetben arra utal, hogy nem ismerik fel a vízhiány potenciális hatását a vállalatukra.

A jövedelmi és vagyoni egyenlőség valamint a környezeti és társadalmi fenntarthatóság lesznek az alappillérjei a most kidolgozandó új indikátornak. Az új indikátor-rendszer megteremti a feltételeket ahhoz, hogy az Unióban a társadalmi fejlődés egy új szemlélete váljon elfogadottá. A mérőszámrendszer kidolgozásának koordinálására, a döntéshozók valamint a lakosság tájékoztatására tizenkét vezető európai think-tank március 6-án Budapesten létrehozza a Budapesti Koalíciót (Budapest Coalition). A szervezet hosszú távú célja, hogy az Európai Unió közpolitikai döntései során a GDP-t követő új, a fenntarthatóságra és társadalmi egyenlőségre építő indikátorrendszert általánosan használják.

A fűtésre fordított költségeiknek 20-25 százalékát megspórolhatják a települések a biomasszával, miközben egy brikettáló üzem létesítéséből a helyi közösségek is profitálhatnak.

Eddig csak becslések voltak arra vonatkozóan, hogy milyen károkkal járna Európában egy fukusimai atomkatasztrófához hasonló esemény. Francia kutatók azonban részletes számításokat végeztek és az eredmények riasztóak.