1990. július 11-e jeles nap a Föld történetében, lakóinak száma ugyanis aznap érhette el az ötmilliárdot. Az ENSZ ezért választotta éppen július 11-ét a Népesedési Világnapnak, amely célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a túlnépesedéssel járó problémákra, a Föld forrásainak takarékosabb használatára - hogy a 2040-re várható 9 milliárdodik embernek is legyen elegendő ivóvize és élelme - írta az ecolounge.hu.
Népességnövekedés - számokban
Még soha nem élt egy időben ennyi ember a Földön, mint most. A világnépesség 2011. október 31-én lépte át a legutóbbi, hétmilliárdos küszöböt – csupán 12 évvel azután, hogy 1999. október 12-én elértük a hatmilliárdot. Az ENSZ adatai szerint a világon percenként jelenleg 250 újszülött jön a világra, míg ez idő alatt 109 ember hal meg, vagyis minden egyes percben 141 emberrel (másodpercenként 2,4 emberrel) gyarapodik a Föld népessége, a növekedés üteme pedig - egyelőre - folyamatosan gyorsul.
A világ így ma évente több mint 80 millió emberrel gyarapodik, csökkenés csak körülbelül ötven év múlva várható. A népességrobbanás addig tart majd, amíg a születési arányszám nem igazodik a csökkenő halandósági rátához. Több mint 10 ezer nemzedék alatt nőtt a Föld lakossága 2 milliárd főre. Aztán egyetlen (!) nemzedék élete során - a II. világháború után születettek alatt - gyarapodik a világnépesség 2 milliárdról 9 milliárdra. A robbanásszerű népességnövekedés alapja - nem meglepő módon - a technikai fejlődés, a fosszilis üzemanyagok, az olaj bősége, valamint természeten a jobb egészségügyi ellátás.
A fejlődő országok adják a növekedés 97 százalékát
Az elmúlt ötven évben az afrikai kontinensen Elefántcsontpart lakossága növekedett a leggyorsabban, míg Ázsiában India "vezet" népességének 782 milliós növekedésével, olyannyira, hogy 2030-ra várhatóan Kínát is megelőzi, amely csupán 111 százalékos népszaporulata a híres-hírhedt születésszabályozás miatt elmarad a világ átlagától. Ez azt jelenti, hogy 2030-ban feltehetően Indiában fog élni az emberiség hatoda.
A másik véglet: az elöregedő Nyugat
Európa népessége nőtt a legkevésbé, és fogy a legdrasztikusabban: mindössze 21 százalékkal növekedett az elmúlt ötven évben, miközben az USA népessége 72 százalékkal gyarapodott. Az Európai Unió 28 tagállamának lakossága az előrejelzések szerint 2050-ig biztosan tovább csökken, így a kontinens demográfiai súlya a jelenlegi 12 százalékról 7 százalékra esik majd vissza - annak ellenére, hogy az ide bevándorlók száma tovább növekszik.
Hazai adatok
Mint ismeretes, Magyarország népessége is csökken, 2050-ig várhatóan 12 százalékkal, a 2008 végén becsült 10,034 millióról 8,915 millióra. Érdekes, hogy míg hazánkban a fiatalok zöme 3-4 gyermeket tervez, valóban átlagosan csupán 1,3 gyermek születik meg családonként. A tendencia sajnos az, hogy magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiataloknál születik a legkevesebb gyermek - nyilvánvaló okokból. Kutatások támasztják alá azt is, hogy a házasságot kötött pároknak köszönhetjük viszont a legtöbb gyermek világra jöttét (sőt ezen családokban élők egészségügyi mutatói is kedvezőbbek az élettársi kapcsolatban, vagy az egyedül élőknél).
Instabilitásból az egyensúly felé
Egy 2012 júniusi jelentés szerint a népességnövekedés ökológiai fordulópont felé taszítja a világot, amely után társadalmi és ökológiai instabilitás következhet. Abban ugyanis szinte mindenki egyetért, hogy bolygónknak van egy fizikai korlátja, amely után már nem képes több embert élelemmel és ivóvízzel ellátni - a kérdés "csupán" az, hogy hol van ez a határ, és az előbb-utóbb törvényszerűen bekövetkező népességfogyás megelőzi-e ennek elérését.
