Az 1960-as évek elején az emberiség a Föld erőforrásainak még csak kétharmadát használta. Ezt követően közel 20 év leforgása alatt a bolygó népessége a kétszeresére nőtt, 1985-ben több mint 5 milliárd ember élt már bolygónkon. A lakosság, az emberi fogyasztás és a gazdaság robbanásszerű növekedése miatt létünk fenntartásához szükséges erőforrások nagy ütemben fogynak, tartalékaink pedig vészesen csökkennek, lassan felőrlődnek. Mindezek következménye, hogy az emberiség az „ökológiai túlfogyasztás” állapotába került, azaz közel 40 éve több erőforrást használ fel, mint amennyit Földünk biztosítani tud.
„Emberi szükségleteink meghaladják azt az erőforrás-mennyiséget, amennyit az ökoszisztéma regenerálni képes. Földünk már képtelen hiánytalanul ellátni az emberiséget elegendő ivóvízzel, a termőterületek elsivatagosodnak, elpusztulnak. Az erdőirtások, a fajok gyors kihalása, halállományok összeomlása és az üvegházhatás okozta globális klímaváltozás mind az emberi tevékenységek következményei.”-mondta el Benkő Dániel, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás Programjának munkatársa.
A New Economics Foundation koncepciója alapján minden évben kiszámolható, mely napon haladja meg az emberiség természeti erőforrások és szolgáltatások iránti kereslete azt a mennyiséget, amelyet a Föld abban az évben regenerálni tud. 2012-ben ez a dátum augusztus 22-ére esett, a folyamat azonban tovább gyorsul, így 2013-ban augusztus 20-án éljük fel Földünk éves erőforrás-kapacitását. A mai naptól tehát 133 napon keresztül tulajdonképpen a jövőnk erőforrásait fogyasztjuk.
Akadnak olyan országok, amelyek igényei messze meghaladják természeti erőforrásaikat, így import segítségével elégítik ki igényeiket. Japánnak több mint hétszeresen, Katarnak hatszorosan, Svájcnak pedig több mint négyszeresen haladja meg fogyasztása a saját területén fellelhető erőforrásokat. Magyarország e rangsorban jobban teljesít, annak ellenére, hogy hazánk a fejlett országok közé tartozik, fogyasztásunk „csak” 1,3 szorosan haladja meg Magyarország biokapacitását.
„Az emberiség ökológiai lábnyomának jelentős hányadáért a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor levegőbe kerülő szén-dioxid a felelős, ami pedig közvetlenül felelős az éghajlatváltozásért. Magyarország esetében például a teljes ökológiai lábnyom több mint felét teszi ki a szénlábnyom. Sajnos 1970 óta az emberiség szén-dioxid lábnyoma több mint megháromszorozódott, pedig ennek jelentős csökkentése alapvető szükséglet lenne az ökológiai túlfogyasztás megállításához és Földünk regenerációjához.” -tette hozzá Benkő Dániel.
