Költség és haszon a világjobbításban

A források korlátozottak, a világ problémái pedig számosak. Mire költenénk a világ jobbítása érdekében, ha lenne négy évünk és hetvenötmilliárd dollárunk? Björn Lomborg szerint a sorrendet annak alapján érdemes meghatározni, hogy mely tevékenységekkel lehet egységnyi ráfordítással a legnagyobb hasznot elérni.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: PP/nun

A gondolat bármilyen logikus, eddig nem jutott eszébe másnak. A Greenpeace-aktivistából a világ száz legbefolyásosabb értelmiségije közé került dán tudós 55 híres közgazdászt – köztük öt Nobel-díjast – csődített össze Copenhagen Consensus Center (CCC) nevű projektjében, ahol azokra a problémákra keresik a választ, amelyekben rövid távon is lehet eredményt elérni. Vagyis nem a legsúlyosabb gondokra koncentrálnak, hanem azokra, amelyek a legtöbb embert érintenek, és megoldhatóak.

2004 és 2008 után legutóbb épp egy évvel ezelőtt, 2012 májusában ültek össze, hogy komoly előkészítő tanulmányokat áttekintve meghatározzák a most leghatékonyabban kezelhető ügyeket. A költség-haszon elemzésen alapuló logika szerint a világon a legjobb befektetés a tömeges alultápláltság felszámolása. Itt minden elköltött cent harminc cent nyereséget termelne, évi hárommillió dollárból pedig néhány év alatt egygenerációnyi gyerek éhezését lehetne megszüntetni. A jól táplált gyerekek produktívabbak, jobban tanulnak, így kétszer jobban keresnek felnőttként, mint éhező társaik. A „második helyezett” a malária, amely ma is egymillió halálos áldozatot követel évente, holott van rá gyógyszer, amit mintegy háromszázmillió dollárból el lehetne juttatni az érintettekhez, a tudósok szerint szintén 1:30-as költség-haszon aránnyal. De Lomborg egy interjúban a legek közé sorolta a zöldforradalom elősegítését is. E forradalomban a termésátlagok növelésével úgy lehet küzdeni az alultápláltság ellen, hogy közben jelentős erdőterületeket védhetünk meg.

A Top 5 ajánlott befektetés a CCC szerint
1. A gyermekek alultápláltságának csökkentése 2. A malária elleni kombinált kezelés támogatása 3. A gyermekkori védőoltások kiterjesztése 4. A bélféreg-probléma megoldása az iskolás gyermekek körében 5. A tuberkulóziskezelés szélesebb körűvé tétele
Haza kell beszélni

Magyarország lakosságának túlélését elsősorban nekünk magunknak kell biztosítanunk – hívta fel ugyanakkor nemrég a figyelmet Láng István akadémikus, aki e feladat megoldásának segítésére szellemi kör létrejöttét kezdeményezte. A Túlélés Szellemi Kör – Bartholy Judit, Faragó Tibor, Fülöp Sándor, Gyulai Iván, Hetesi Zsolt, Kerekes Sándor, Lányi András, Nováky Erzsébet, Vida Gábor – tevékenységének vezérlő elve a fenntarthatóság érvényesítésének elősegítése, feladata pedig többek között az, hogy felhívja a mindenkori kormányok figyelmét a kritikus folyamatokra és a cselekvési eljárásokra.

A kör egyik fő üzenete, hogy a hazai (anyagi és szellemi) források fenntartható használatából származó jövedelem legyen a siker mércéje. E jövedelem minél nagyobb hányadát fordítsuk olyan javakra, amelyeket mi magunk állítottunk elő, éljünk bátran és határozottan a hazai piac védelmének valamennyi jogszerű eszközével, hogy megélhetéshez juttassuk honfitársainkat.

A cselekvési terv pontjai

1. Természeti forrásainkat csak megújuló képességük mértékében vegyük igénybe.

2. Gondoskodjunk arról, hogy a közvélemény hiteles tájékoztatáshoz jusson a természet romlásával kapcsolatos civilizációs válságtendenciákról; segítsük elő a társadalmi felelősségvállalás, a közügyekben való felelős részvétel mintáinak terjedését.

3. Olyan tudás megszerzésére és átadására törekedjünk, amely a földi életlehetőségek megőrzését szolgálja, és képessé tesz arra, hogy különbséget tegyünk tudás és információ, fejlődés és növekedés, szabadság és mértéktelenség között.

4. A gazdasági és politikai siker mutatójának többé ne a nemzeti jövedelem növekedését tekintsük, hanem a hazai (anyagi és szellemi) források fenntartható használatából származó jövedelmet.

5. Helyre kell állítani a helyi közösségek önrendelkezését, az önrendelkezés gazdasági alapjait. Az agráriumban a helyi adottságokhoz alkalmazkodó, kisebb léptékű, munka- és tudásintenzív gazdálkodásra van szükség, és ennek megfelelő, a nagybirtokrendszert korlátozó intézkedésekre, a fenntarthatóságot szolgáló talaj- és vízgazdálkodási, állat- és növényvédelmi eljárások elterjesztésére. Növelni kell a megújuló energiaforrások részesedését, be kell vezetni az energiatakarékosságot ösztönző, adott esetben kikényszerítő intézkedéseket.

6. Keressünk szövetségeseket Európában és a nagyvilágban olyan együttműködéshez, amely előnyt ad a kulturális és természeti örökség megőrzésének a rövid távú üzleti érdekkel szemben, és amely az önrendelkezést, az ökológiai fenntarthatóságot fontosabbnak tartja a világpiaci versenyben elért sikernél.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo