Költség és haszon a világjobbításban

A források korlátozottak, a világ problémái pedig számosak. Mire költenénk a világ jobbítása érdekében, ha lenne négy évünk és hetvenötmilliárd dollárunk? Björn Lomborg szerint a sorrendet annak alapján érdemes meghatározni, hogy mely tevékenységekkel lehet egységnyi ráfordítással a legnagyobb hasznot elérni.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Kép: PP/nun

A gondolat bármilyen logikus, eddig nem jutott eszébe másnak. A Greenpeace-aktivistából a világ száz legbefolyásosabb értelmiségije közé került dán tudós 55 híres közgazdászt – köztük öt Nobel-díjast – csődített össze Copenhagen Consensus Center (CCC) nevű projektjében, ahol azokra a problémákra keresik a választ, amelyekben rövid távon is lehet eredményt elérni. Vagyis nem a legsúlyosabb gondokra koncentrálnak, hanem azokra, amelyek a legtöbb embert érintenek, és megoldhatóak.

2004 és 2008 után legutóbb épp egy évvel ezelőtt, 2012 májusában ültek össze, hogy komoly előkészítő tanulmányokat áttekintve meghatározzák a most leghatékonyabban kezelhető ügyeket. A költség-haszon elemzésen alapuló logika szerint a világon a legjobb befektetés a tömeges alultápláltság felszámolása. Itt minden elköltött cent harminc cent nyereséget termelne, évi hárommillió dollárból pedig néhány év alatt egygenerációnyi gyerek éhezését lehetne megszüntetni. A jól táplált gyerekek produktívabbak, jobban tanulnak, így kétszer jobban keresnek felnőttként, mint éhező társaik. A „második helyezett” a malária, amely ma is egymillió halálos áldozatot követel évente, holott van rá gyógyszer, amit mintegy háromszázmillió dollárból el lehetne juttatni az érintettekhez, a tudósok szerint szintén 1:30-as költség-haszon aránnyal. De Lomborg egy interjúban a legek közé sorolta a zöldforradalom elősegítését is. E forradalomban a termésátlagok növelésével úgy lehet küzdeni az alultápláltság ellen, hogy közben jelentős erdőterületeket védhetünk meg.

A Top 5 ajánlott befektetés a CCC szerint
1. A gyermekek alultápláltságának csökkentése 2. A malária elleni kombinált kezelés támogatása 3. A gyermekkori védőoltások kiterjesztése 4. A bélféreg-probléma megoldása az iskolás gyermekek körében 5. A tuberkulóziskezelés szélesebb körűvé tétele
Haza kell beszélni

Magyarország lakosságának túlélését elsősorban nekünk magunknak kell biztosítanunk – hívta fel ugyanakkor nemrég a figyelmet Láng István akadémikus, aki e feladat megoldásának segítésére szellemi kör létrejöttét kezdeményezte. A Túlélés Szellemi Kör – Bartholy Judit, Faragó Tibor, Fülöp Sándor, Gyulai Iván, Hetesi Zsolt, Kerekes Sándor, Lányi András, Nováky Erzsébet, Vida Gábor – tevékenységének vezérlő elve a fenntarthatóság érvényesítésének elősegítése, feladata pedig többek között az, hogy felhívja a mindenkori kormányok figyelmét a kritikus folyamatokra és a cselekvési eljárásokra.

A kör egyik fő üzenete, hogy a hazai (anyagi és szellemi) források fenntartható használatából származó jövedelem legyen a siker mércéje. E jövedelem minél nagyobb hányadát fordítsuk olyan javakra, amelyeket mi magunk állítottunk elő, éljünk bátran és határozottan a hazai piac védelmének valamennyi jogszerű eszközével, hogy megélhetéshez juttassuk honfitársainkat.

A cselekvési terv pontjai

1. Természeti forrásainkat csak megújuló képességük mértékében vegyük igénybe.

2. Gondoskodjunk arról, hogy a közvélemény hiteles tájékoztatáshoz jusson a természet romlásával kapcsolatos civilizációs válságtendenciákról; segítsük elő a társadalmi felelősségvállalás, a közügyekben való felelős részvétel mintáinak terjedését.

3. Olyan tudás megszerzésére és átadására törekedjünk, amely a földi életlehetőségek megőrzését szolgálja, és képessé tesz arra, hogy különbséget tegyünk tudás és információ, fejlődés és növekedés, szabadság és mértéktelenség között.

4. A gazdasági és politikai siker mutatójának többé ne a nemzeti jövedelem növekedését tekintsük, hanem a hazai (anyagi és szellemi) források fenntartható használatából származó jövedelmet.

5. Helyre kell állítani a helyi közösségek önrendelkezését, az önrendelkezés gazdasági alapjait. Az agráriumban a helyi adottságokhoz alkalmazkodó, kisebb léptékű, munka- és tudásintenzív gazdálkodásra van szükség, és ennek megfelelő, a nagybirtokrendszert korlátozó intézkedésekre, a fenntarthatóságot szolgáló talaj- és vízgazdálkodási, állat- és növényvédelmi eljárások elterjesztésére. Növelni kell a megújuló energiaforrások részesedését, be kell vezetni az energiatakarékosságot ösztönző, adott esetben kikényszerítő intézkedéseket.

6. Keressünk szövetségeseket Európában és a nagyvilágban olyan együttműködéshez, amely előnyt ad a kulturális és természeti örökség megőrzésének a rövid távú üzleti érdekkel szemben, és amely az önrendelkezést, az ökológiai fenntarthatóságot fontosabbnak tartja a világpiaci versenyben elért sikernél.

Véleményvezér

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.
Mellár Tamás otthagyja a református egyházat

Mellár Tamás otthagyja a református egyházat 

Balog Zoltán személye sok református számára elfogadhatatlan.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo