A természeti tőke szerepe az utóbbi időben rohamosan felértékelődött. Az IMF és a Világbank becslései szerint 2050-re bolygónk népessége valószínűsíthetően eléri a 9 milliárd főt, a világ élelmiszer-, takarmány- és rostanyag-szükséglete pedig az előrejelzések szerint 70 százalékkal fog nőni – mutat rá legfrissebb tanulmányában az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants). „A természeti tőke megőrzése nélkül aligha van esélyünk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetből fenntartható módon lábaljunk ki. Ahhoz, hogy a tényleges károkat legalább megbecsülni tudjuk, elengedhetetlen, hogy a kormányzati- és magánszektor számszerűsíteni kezdje a környezetre gyakorolt gazdasági hatásokat” - mondta Katka Benesova, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója.
A GDP-kalkuláció vagy a vállalatok éves jelentései jelenleg nem, vagy csak elvétve tükrözik a környezeti nyereségek és veszteségek tényleges értékét. Az ökológiai terhelést is számításba vevő könyvelési módszer elterjedésére ugyanakkor csak évek múlva kerülhet sor, pedig egyes szakértők szerint a kormányzatok 10, 20 vagy akár 30 százalékkal is bővíthetnék GDP-jüket ily módon. A folyamat felgyorsításához először azonban számos akadályt és félreértést kell tisztázni – mutat rá a szakmai szervezet.
Egyértelmű az összefüggés
A tanulmány rávilágít, hogy az értekezés alapjául szolgáló kutatás válaszadóinak egyértelmű a vállalati érték és a környezeti erőforrások közötti összefüggés. A felmérésben szereplő pénzügyi- és számviteli szakemberek 81 százaléka szerint a magánszektornak komoly felelőssége van a környezet megóvásában, és 63 százalékuk hiszi, hogy a szervezetük hosszú távú sikeressége erősen függ a természeti erőforrások fenntarthatóságától. Ennek ellenére csak kevesen tesznek konkrét lépéseket az ügyben. A megkérdezett szakemberek 62 százaléka dolgozik olyan szervezetnél, mely jelentései során nem veszi számításba az ökológiai ráfordításokat.
A válaszadók a legfőbb hátráltató tényezőknek az egységes metodika és a globális standardok hiányát (51 százalék), az elvárt szakértelem és a tapasztalat elmaradását (49 százalék), valamint a kiértékelési módszerek problémáját (48%) jelölték meg. „Számos kezdeményezés és iránymutatás született az elmúlt években, melyek a megfelelő irányba mutatnak. Félő azonban, hogy a természeti kincseink jelenlegi ütemben történő kiaknázásának következtében már így is késésben vagyunk” – mondta Katka Benesova. „Megfelelő képzés és egyértelmű iránymutatás nélkül továbbra is csak a sötétben tapogatózunk.”
2000 és 3000 milliárd dollár közé tehető az az érték, amit a természet szolgáltatásai jelentenek a világgazdaság számára. A cégek mégis ingyen használják ezeket a természeti adottságokat, sőt csak 5 százalékuk vezet kalkulációt a cégek környezeti terheléséről – írta korábban a Piac&Profit. Pedig egyre több cég gondolja úgy, hogy a klímaváltozás fenyegetést jelent az üzlet számára.
A Deutsche Banktól az ENSZ-hez átigazolt Pavan Szukdev, a világszervezet jószolgálati nagykövete a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy a természetnek szüksége van képviseletre a vállalatok igazgatótanácsaiban. Példaként az Egyesült Államok gazdaságát hozta fel, ahol a GDP 75%-át a magánszektor szereplői termelik meg, tehát mindenképpen szükség van a magáncégek képviseletére ahhoz, hogy valódi előrelépés történhessen a környezet védelme szempontjából.
