Durva általánosítás ugyan, mégis azt mondhatjuk, nemzetközi kereskedelmi gyakorlat túlnyomó részben pillanatnyilag egy cseppet sem méltányos, hiszen a szegény országok termelőinek kizsákmányolásán alapul és hatalmas környezetterheléssel jár. Csak a példa kedvéért, a mindennap fogyasztott kávé több mint százszor cserél gazdát, amíg a termelőtől a bolt polcára kerül – ami minden eladásnál további haszonkulcsok beépítését jelenti anélkül, hogy a terméket előállító haszna ettől bármennyit növekedne.
Jótékonyság helyett esélyteremtés
A több mint ötvenéves múltra visszatekintő fair trade mozgalom fő célja, hogy a termelők méltányos árat és biztos jövedelmet kapjanak az áruikért. Fontos kiemelni, hogy a civil társadalom egy olyan mozgalmáról van szó, ami a kritika mellett a megoldási javaslatot is kidolgozta. A méltányos kereskedelem a nemzetközi kereskedelmi gyakorlat megváltozatására törekszik azért, hogy ne nőjön tovább a fejlett és fejlődő országok közötti szakadék, a szegény régiók termelői is tisztességes jövedelmet keressenek munkájukkal, és folyamatos fejlődéssel javuljanak az esélyeik a nemzetközi versenyben.
A deklaráltan jótékonysági kezdeményezéseként induló fair trade mozgalom tulajdonképpen a piac része, ahol optimális esetben haszon képződik. A különbség a haszon elosztásának módjában van, valamint abban, hogy a segély helyett jövedelemhez jutó termelők számára új perspektívát, és így az önbecsülés lehetőségét teremti meg. A fair trade áruk körébe pillanatnyilag elsősorban élelmiszerek - mintegy felerészben kávé - valamint kézműves termékek tartoznak.
A fair trade elvek megvalósításának lényegi eleme, hogy az importőrök, akik gyakran egyben a forgalmazók is, közvetlenül a harmadik világbeli termelőszövetkezetektől vagy kistermelőktől szerzik be az árut, ezzel is csökkentve a termékre tevődő árrést. Így a bevétel mintegy 28 százaléka jut a termelőhöz, szemben a „normál” kereskedelmi formák átlagos 10-12 százalékával. A kistermelőket érintő másik legsúlyosabb probléma az árutőzsdei tranzakcióktól függő, gyorsan és kiszámíthatatlanul változó felvásárlási ár. A méltányos kereskedelem keretein belül a termelők egy minimum árat kapnak, figyelembe véve az előállítás tényleges költségeit és a termelő megélhetési kiadásait. Ha a világpiaci ár ez alá megy, a termelő továbbra is a minimum árat kapja, ha felette van, akkor a világpiaci árat. A felvásárlási árat a kereskedő és a termelőszövetkezet megállapodása határozza meg. A közvetlen kapcsolat miatt az érintettek ezt bármikor könnyen módosíthatják, a feltételek és a megfelelő árképzés betartását a World Fair Trade Organization (WFTO) ellenőrzi.
Méltányosság Magyarországon
A fair trade az egyik leggyorsabban fejlődő és legnépszerűbb civil mozgalom ma Magyarországon. A Nyugat-Európában a hatvanas években beinduló mozgalom itthon igazából 2005 óta működik, öt civil szervezet összefogásának köszönhetően. Egy 2005-ös Capital Research kutatás szerint, amely a fair trade magyarországi meghonosításának lehetőségeit vizsgálta, a magyar fogyasztók tudatos rétege szívesen áldoz többet a minőségi termék megvásárlására, számukra elsősorban a fair trade termékek többségének bio minősítése vonzó. Újszászi Györgyi, a magyarországi Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség elnöke szerint bár a gyermekmunka ellenesség és a környezettudatos gondolkodás terjedése újabb elkötelezett fogyasztókat hozhat, a fogyasztás növekedésében a társadalmi felelősséget vállaló cégeknek lehet fontos szerepe. A multinacionális élelmiszer áruházak többsége forgalmaz fair trade minősítésű árut, a Tesco saját márkás termékei között is található ilyen. A szakember szerint a probléma az, hogy éppen az eszme terjesztése sikkad el, mert a csomagoláson csupán egy logo utal a méltányosságra, amit a fogyasztók többsége ma még nem ismer.
Mivel a fair trade elsősorban fejlődő, „harmadik világbeli” országok megsegítésére jött létre, a fejlett országok közé tartozó Magyarország mégoly nehéz helyzetben lévő termelői nem jogosultak a fair trade minősítés megszerzésére. Természetesen a támogatás ettől még lehetséges, hangsúlyozza Újszászi, hiszen a tudatos fogyasztó egyénileg vásárolhat méltányosan közvetlenül a termelőtől. Emellett a kizárólag fair trade termékeket forgalmazó üzletek (jelenleg a budapesti Király utcában, a Centrál Passzázsban működik ilyen) kínálhatnak minősítés nélküli honi termékeket, ezzel jelezve, hogy a termelőtől tisztességes áron vásárolták. Egyelőre a fair trade minősítési rendszer sem áll rendelkezésre Magyarországon, a Fair Trade Labelling Organization (FLO) pedig pillanatnyilag felfüggesztette az új nemzeti minősítő szervezetek létrehozását. Amíg kidolgozzák az új tagországokban beinduló kereskedelemnek köszönhetően erősen megnövekedett igényekhez igazított minőségbiztosítás feltételeit, a régi Uniós tagországokban és Lengyelországban zajlik hivatalos minősítés.