A kávé vadon élő fajtáinak 60 százalékát a kipusztulás szélére sodródott. Több mint száz fajta nő vadon a természetben. Ráadásul a növény magjai sem igazán bírják a tárolást, így nincs esély egy vészkészlet elraktározására, ha kipusztulna a vadon élő fajták nagy része.

A textilek előállítása hatalmas vízlábnyomot és nagy mennyiségű vegyszerhasználatot követel. Az olcsó "fast fashion" márkái felpörgették a fogyasztást, így túl sok ruhát dobunk ki a szemétbe. A ruhaipar úgy igyekszik csökkenti környezeti terhelését, hogy biológiailag lebomló kelméket fejleszt ki.

A zsugorodó nemzetközi terményárak miatt enyhülnek a világ legszegényebb országainak élelmiszerimport kiadásai, ám eközben az amerikai dollár erősödése „komoly veszélyt” jelenthet, figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Nagy bankok és a fogyasztási cikkek világvállalatai szövetkeztek, hogy kényszermunkától és rabszolgaságtól mentes teát szerezzenek be, egyúttal kedvezőbb pénzügyi lehetőségeket kínálva a kistermelőknek.

Őserdők kiirtásával, őshonos fajok elűzésével, őslakosok kilakoltatásával, településeik ledózerolásával teszünk szert azokra az olajpálma-ültetvényekre, melyekből a pálmaolajat kapjuk a margarinunkhoz, a testápoló szereinkhez, a csokoládénkhoz és egy sor más kozmetikai meg gasztronómiai termékhez. Az Unilever igyekszik tiszta vizet önteni a pohárba e kérdésben.

Ma már a sarki boltban is a világ minden tájáról érkező termékekkel találkozhatunk, a nagy áruházakban pedig kifejezetten szeretünk a nemzetközi részleg különlegességei között válogatni. Azonban ezek az áruk nagyon hosszú utat tettek meg idáig: el –és előkészítőik sokszor a harmadik világ szegénységében tengődve állítják elő a nyugaton aztán felárazott termékeket.

A luxuscikkek iparának nagy vétke, hogy a beszállítói lánc végén álló aranykitermelők gyakran jogsértő milíciák Afrikában. Az arany ezért számos esetben „konfliktusásványnak” minősül. A problémáról a Dirty Gold War című film ad képet, melyet a Thessaloniki Dokumentumfilmfesztiválon láttunk.

Ismerje meg Howard Schultzot, aki a minap jelentette be, hogy 5-15 %-kal emelte a Starbucks dolgozóinak minimálbérét. Jól járnak ezzel a részvényesek? Áttekintjük a kávéházmogul jellegzetes menedzseri szokásait és élettörténetének furcsaságait, melyek megindokolják e szokásokat.

Bányák, építkezések, dohány- és teaültetvények, ruhagyárak – csak néhány a gyermekmunka gyakori helyszínei közül, ahol borzalmas munkakörülmények között, védelem nélkül, gyakran a túlélésért küzdve dolgoznak gyerekek, sokszor bántalmazásnak vagy akár szexuális erőszaknak kitéve.

Mindenki egyetért azzal, hogy a munkáért megélhetését biztosító fizetség járjon. Hogy a gyermekmunka megengedhetetlen szörnyűség, és a Föld jövője érdekében is ideje lenne tenni valamit. A fair trade mozgalom viszont nem csak kritizál, hanem a megoldási javaslatot is kidolgozta.

A kávék eladásait akár 13 százalékkal is növelheti a fair trade címke, ezért egyre többen szeretnék látni a termékükön. Az elnyerését övező szabályok amerikai lazítását sok kritika érte.

A víz után a második legnagyobb mennyiségben fogyasztott ital a világon. 7,2 milliárd ember évente 3 milliárd csészényi hörpint fel belőle. A legtöbbet Kínában. A kávéból csak feleannyi fogy, mint a teából. A gyártók végre kidolgozzák az etikus működés és beszerzés alapelveit.

Az összefogás erejét és az egyenlő esélyek megteremtésének fontosságát tűzi zászlajára a fair trade mozgalom. A méltányos kereskedelem hívei adományok helyett piaci alapon próbálnak segíteni a harmadik világ nyomorgó lakosain. A méltányos felvásárlási ár, a gyermekmunka elleni harc és a mozgalom többi alapelve pedig megnyugtatja kissé a háborgó lelkiismeretű nyugatiakat.

A kávétermesztésre is negatív hatással van az éghajlatváltozás. Hiába a fair trade rendszer, melynek tagjai a nyomott piaci áron magasabb összegekért szerzik be a kávébabot, Dél-Amerikában továbbra is általános a termelők körében az időszakos élelmiszerhiány.

A Puma új sportruházata 81 százalékban a Fair Trade Egyesület által igazolt pamut anyagból készült , újrahasznosított anyagokból a sportcipői, a cég bevásárló szatyrai pedig biológiailag lebomló anyagokból.

Változáson megy át a Kit Kat csokoládé. Nem összetételében, hanem az előállításából eredő gazdasági implikációk terén. Ha az íze nem is lesz más, az etikája igen: a svájci szlékhelyű Nestlé a jövőben többet fizet a szegény kakaótermesztőknek a megvásárolt kakaóbabért, jelentette be a világ legnagyobb élelmiszereket gyártó vállalata.  Legtöbb forgalmat biztosító termékét juttatja ezzel Fair Trade-címkéhez.