A teakortyolgatásban a japánok, a törökök, az oroszok és az amerikaiak járnak élen. A Businessgreen híradása szerint a kereslet kielégítésére évente 4,8 tonna teafüvet dolgoznak fel, csomagolnak és értékesítenek.
A teatermesztés azon mezőgazdasági munkák egyike, amely a leginkább ki van téve a klímaváltozásnak. India egyik legfontosabb teatermesztő régiójában, Assamban az elmúlt 60 évben 20%-kal csökkent a csapadékmennyiség éves átlaga. Kenyában elhúzódóban van a teaültetvények övezete, de Sri Lankán is jelentős változások tapasztalhatók az esős és száraz évszakok időtartamában.
A teaipar -akárcsak a kávéipar- köztudottan a szegény országokban lévő beszállítókból él. Ahol a termőföldek és a vízkészletek védelmére sem igen van anyagi forrás. Márpedig a növekvő kereslet nagyobb terhet ró e természeti erőforrásokra. (A kávé, a csokoládé és más termékek esetében a fair trade mozgalom próbál változtatni a mostoha körülményeken. Itt olvashat erről részletesen.)
Az elhúzódó, elmozduló égövek miatt a foglalkoztatás is módosul. Itt termelők vesztik el megélhetésüket, ott emberek jutnak álláshoz. Az Ethical Tea Partnership (ETP) azért jött létre, hogy ezeket a problémákat kezelje. Tagjai teaóriáscégek, melyek közös agyalással dolgozzák ki a fenntartható termelés módszerét és teszik átláthatóvá az értékláncot. Elképzelhető, hogy idővel a tömörülés önálló szervezetté válik, amely független szervként felügyeli a szektort és biztosítja annak hosszú távú életképességét.
A cél az, hogy minden tea, amely piacra kerül, fenntartható módon termesztett és gyártott áru legyen. Jó példa már van előttük: a Sustainable Shipping Initiative-nek az áruszállítás zöldítésén munkálkodik és ma már önálló szervezetként működik, mely 2040-ig fogalmazott meg és ütemezett be elérendő célokat.