A jövő a múltra épül. A minket alkotó protonok és neutronok az ősrobbanás után alig néhány százezer évvel jöttek létre és azóta is, vagyis 14 milliárd éve változatlanok. Ugyanúgy, a földi élet kialakulásához nélkülözhetetlen fehérjék felépítésében 21 szén alapú aminosav vesz részt az utóbbi 3,5 milliárd évben és nem tért át a szerves lét szilícium- vagy vanádiumalapúra - hangsúlyozta Dr. Náray. De nem csak az anyagi világban maradnak fenn hosszú időn keresztül a jól működő konstrukciók, hanem a társadalomban is. A család egy alapvető és evidens példa erre, de például az ügyvéd, mint jogi képviselő is létezik a római idők óta.
A darwini evolúcióban természetesen a verseny dominál, de az együttműködés legalább ennyire fontos, hiszen nem csak egyének, de közösségek is versenyeznek, az együttműködés pedig a közösségek fennmaradását szolgálja, ahol az egyéni érdekeket alárendeli az egyed a csoportigényeknek.
A manapság sokat hangoztatott gyorsuló világ egyáltalán nem üres frázis. Ha a világ kezdete óta eltelt eseményeket egyetlen évbe sűrítenénk, az itt látható táblázat szerint alakult volna az elmúlt 14 milliárd év.
Nem újdonság, hogy társadalmunk a fogyasztásra épül. Ez a fogyasztási kényszer táplálja a gazdasági növekedést. És mivel valójában minden alapvető igényünket kielégítette már a fejlődés, ezért folyamatos innovációra van kényszerítve a tudomány, folyamatos fogyasztásra a társadalom. Ennek köszönhetően fokozódik az önzés, az egyéni érdekek felülírják a közösség érdekeit. Az azonnali haszon felülírja a felelős viselkedést a jövővel szemben, az önzés és a jövedelmi különbségek egyre fokozódnak. Ráadásul a fogyasztásra, azonnali használatra és pazarlásra épülő társadalom nem csak a környezetre, hanem az egyénre is káros: az urbánus környezetben akár napi 1000 fogyasztásra buzdító impulzus is éri az embert, ami elképesztő idegfeszültséghez vezet.
A növekvő igények kielégítése növekvő környezetszennyezést okoz, hiába történnek fejlesztések. A jelen egyéne döbbenetes ütemben pusztítja a környezetét: a fosszilis tüzelőanyagok, az ózonlyuk, az erdőpusztítás, a savas esők és a fogyatkozó vízkészlet mind ennek a felelőtlen viselkedésnek a következményei.
A konzervatív fejlődés elméletének lényege, hogy nem veszi semmibe a környezetet és annak védelmét az innováció kedvéért. "Úgy kell kielégíteni a jelen generációk anyagi igényeit, hogy ne veszélyeztessük a jövő generációk létét és fejlődését" - foglalta össze Dr. Náray egy mondatban az irányzat lényegét.
A Fenntarthatósági Csúcsról készült összefoglalónkat itt olvashatja!