Jusson kevesebb bioüzemanyagra? - Kép: SXC

Az elmúlt években számos nemzetközi tanulmány mutatott rá arra, hogy az agroüzemanyagok egyre bővülő felhasználása jelentős szerepet játszik az élelmiszerárak növekedésében. Emellett pedig veszélyezteti a természetes ökoszisztémákat, fokozza az üvegházhatású gázok légkörbe jutását, továbbá veszélyezteti a helyi közösségeket is világszerte. Az EU jelenlegi bioüzemanyag célkitűzéseinek végrehajtása a közvetett földhasználat-változás hatásait is figyelembe véve azt eredményezné, hogy az üvegházgáz-kibocsátás évi 27-56 millió tonnával növekedne, ami egyenértékű azzal, mintha 2020-ig további 12-26 millió autót hoznánk forgalomba Európában - emlékeztet a közlemény.

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az EU-tagállamok - a súlyos költségvetési megszorításokkal egyidejűleg - 2011-ben mintegy 10 milliárd eurót (a Ciprusnak nyújtandó mentőcsomaggal megegyező összeget) költöttek az agroüzemanyag-ipar támogatására. A jelenleg hatályos irányelvekből következő bioüzemanyag-célkitűzések megvalósítására további 28,8-33,1 milliárd euró közpénzt kellene 2014-2020 között erre a célra fordítani. A közpénzekkel a kutatás-fejlesztést, a magasabb minőséget, minden szektorban az energia hatékonyabb használatát kellene ösztönözni - véli Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese.

Az agroüzemanyagokkal kapcsolatban felmerült kételyek, bírálatok hatására az Európai Bizottság felülvizsgálta a korábbi bioüzemanyag célkitűzéseket, és azt javasolta, hogy az élelmiszernövény-alapú bioüzemanyagok felhasználását 5 százalékra korlátozzák - tartalmazza a közlemény.

A bioetanol-gyártás létkérdés a magyar mezőgazdaságnak

A Magyar Bioetanol Szövetség legfrissebb információi alapján a magyarországi bioetanol gyártás során felhasznált kukoricamennyiség mintegy 45%-a állati takarmányként kerül forgalomba. Ez a takarmány a kukorica teljes fehérje és tápanyagtartalmát tartalmazza. Fontos kiemelni, hogy a teljes mértékben fenntartható forrásokból gyártott magyar kukoricatörköly igazoltan GMO-mentes, szemben a hazai állattenyésztésben gyakran alkalmazott import szójával, amelynek eredetét nehéz igazolni, azonban még olyan években is felhasználnak a gazdák, amikor a magas terméshozamok miatt tonnaszámra a raktárakban áll a magyar kukorica.

Az etanol-gyártás során hulladékhő és elektromos áram is keletkezik, amelyet a takarmány mellett ugyancsak hasznosíthatna a mezőgazdaság az üvegházi kertészetekben és az állattenyésztésben, ezzel is javítva a versenyképességét. Az állattenyésztés érdeke, hogy kapcsolatot építsen az iparral, mert a bioetanol gyártás során keletkező állati táp keresett exportcikk, azonban a jelenlegi helyzet jól világít rá, hogy mind a termelő, mind a magyar gazdák jobban járnának, ha ezt a kiváló minőségű, és magas tápértékű magyar takarmányt a magyar sertések fogyasztanák el.