A víz a fenntartható fejlődés kulcsa, az egészségügyi, a biztonsági helyzet és a gazdasági fejlődés szempontjából is nagyon fontos – mondta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a Budapesti Víz-világtalálkozó megnyitóján kedden. A világszervezet vezetője fontos együttműködési területként emelte ki az élelmiszer-biztonságot és a szanitációt – a szennyvízkezelést –, továbbá az éghajlatváltozást. Az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban közölte: kevésbé vízigényes és éghajlati viszontagságoknak ellenálló növényeket kell termeszteni.
Jövőre az éghajlatváltozással foglalkozó csúcstalálkozót hív össze, ezen az országok remélhetően magas szinten képviseltetik magukat. Fontos annak biztosítása, hogy a víz ne konfliktusok forrása legyen, hanem a fejlődést segítse – vélekedett, s hozzátette: nehézséget okoz, hogy a jövőben még több árvízre és aszályra kell számítani.
Az ENSZ-főtitkár szerint 815 nap maradt 2015 végéig, vagyis a 2000-ben meghatározott millenniumi fejlesztési célok teljesítéséig, és fokozni kell az eddigi erőfeszítéseket. A vízhez hozzáférés ügyében már sikerült javítani a helyzeten, de még mindig súlyosnak mondható – jegyezte meg. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a szennyvizet még mindig gyakran kezeletlenül engedik a természetes vizekbe. Ban Ki Mun hangoztatta: az ENSZ elkötelezett a közös munka mellett. (A víz a legértékesebb erőforrásunk, fel kell hagynunk a pazarlással!)
2030-ra a Föld lakosságának fele vízhiánnyal küzdhet, és 40 százalékkal több vízre lesz igény, mint amennyi rendelkezésre áll. Ez is azt bizonyítja, hogy véget kell vetni a féktelen vízhasználatnak, és biztosítani kell, hogy mindenki hozzáférjen a tiszta ivóvízhez – mutatott rá.
Pazaroljuk a vizet – hangsúlyozta Ban Ki Mun –, és minden ország minden iparágának együtt kell működnie, hogy fenntartható megoldásokat találjanak a vízzel kapcsolatos problémákra. Méltányosabban, bölcsebben kell felhasználni a vizet, és ebből a feladatból mindenkinek ki kell vennie a részét, nem csak a kormányoké a felelősség. Egyetlen csepp víz is kincs, hiszen ez az élet forrása – mondta.
Egymilliárd ember nem jut naponta tiszta ivóvízhez
Irina Bokova, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) főigazgatója szerint aggasztó a helyzet a világon, majdnem egymilliárd embernek nincs tiszta ivóvize, másfél milliárd embernek nincs hozzáférése az alapvető egészségügyi ellátáshoz. Több felszólaló is kiemelte, hogy a megoldást az államokon belüli és az államok közötti együttműködés jelenti.
A főigazgató szerint az együttműködés nem választás kérdése, hanem kötelezettség. Mindenhol szükség van rá, államokon belül és államok között, mert csak így lehet biztosítani a fenntartható fejlődést az egész világon. Az UNESCO főigazgatója szerint a vízbiztonság a szegénység elleni küzdelem része, és egészségügyi kérdés is. A vízgazdálkodás azonban legalább annyira a méltóságról szól, mint az együttműködésről. Bokova hangsúlyozta: a közös fellépés nem a gyengeség, hanem az erő jele, és a fenntartható vízgazdálkodás szükséges ahhoz, hogy teljesíteni lehessen az ENSZ millenniumi fejlesztési céljait.
A következő háborúkat a vízkészletek miatt fogják vívni
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója szerint a következő háborúkat nem a termőföld, hanem a vízkészletek miatt fogják vívni. José Graziano da Silva a kedden kezdődött budapesti víz-világtalálkozón hangsúlyozta: a vízfelhasználás problémáját egyedül nem képesek kezelni az országok. Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója azt emelte ki, hogy a víz véges erőforrás, ezért okos vízgazdálkodásra van szükség. (Legalább húsz Nílus méretű folyamra lenne szükség, hogy elkerülhessük a háborúkat.)
Hatékonyabb mezőgazdasági termelési módok kellenek, mert a mezőgazdaság a vízkészletek legnagyobb felhasználója. Ha nem hatékony a mezőgazdasági termelés, az vízpazarláshoz vezet – magyarázta José Graziano da Silva. A FAO főigazgatója szerint csökkenteni kell a vidéki szegénységet, ehhez alapvető fontosságú a biztonságos vízellátás. Az élelmezés, a szegénység, az energiafelhasználás, illetve -ellátás és a fejlődés összefügg a vízgazdálkodással. A víznek fontos szerepe van a társadalmi fejlődésben – mondta.(Idén már a jövőnket fogyasztjuk!)
Hasonló megközelítést alkalmazott az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója is. Margaret Chan szerint helyes cél ilyen keményen dolgozni a vízgazdálkodás javításáért, mert a víz véges erőforrás, és elengedhetetlen az élethez. Hangsúlyozta, hogy a vízre a Föld jelenlegi lakóinak és a jövő generációinak is szüksége van. A WHO főigazgatója szerint a vízbiztonság és a vízminőség javítása 1958 óta foglalkoztatja a világot, és az ezredforduló előtt megfogalmazott millenniumi fejlesztési célokat „az emberi nyomorúság" leküzdésére csak a víz megfelelő felhasználásával lehet elérni.
Margaret Chan szerint az elmúlt időszakban csökkent a fertőzött ivóvízhez köthető gyermekhalálozások száma világszerte, de nagy különbség van az egyes országok között. Milliárdoknak még ma sincs megbízható, stabil vízforrásuk, és még mindig sok ember él kiszolgáltatott helyzetben. A főigazgató szerint a tiszta ivóvízhez való hozzáférést mérő adatok csak a háztartásokra vonatkoznak, de ugyanilyen fontos, hogy legyen tiszta ivóvíz az emberek munkahelyén, iskolájában vagy az egészségügyi ellátóközpontokban.
Az utóbbi különösen lényeges kérdés Chan szerint, mivel elsőbbséget élvez a fertőzések terjedésének meggátolása. A globális vízellátás javult, de a millenniumi fejlesztési célok egészségügyi részét még nem teljesítették. Fontos lenne például a megfelelő szennyvízelvezetés, de Chan szerint, amikor ez vagy a tisztálkodás társadalmi problémái kerülnek elő, sokan kínosnak érzik a témát. Ezzel összefüggésben a WHO főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad szégyenlősnek lenni. A szennyvíz vagy a személyes higiénia esetében érdemes emlékeztetni arra, hogy az AIDS problémája régebben tabu volt, és csak akkor lehetett hatékonyan felvenni a küzdelmet ezzel a betegséggel, amikor szabadon kezdtek beszélni róla.
